Népszavazások 2010. március 25. Albert Anna Bodnár Judit Kóródi Zsuzsa Murár Ágnes Nagy Bianka Németh Tamás Sziber Ágnes

Az előadás tartalma Szakirodalmi áttekintés Konkrét példa Kutatásunk Kutatási kérdés Hipotézis Operacionalizálás Mintavétel A kérdőív Összegzés

A népszavazás viszonya a képviseleti és a részvételi demokráciához A döntések legitimációja a parlamentarizmus aláásása? 4 témakörben: Alkotmány-/rezsimváltás Területi hovatartozás/ határmeghúzás Lelkiismereti/morális kérdések Egyéb, konvencionális külpolitikai kérdés

A népszavazás típusai Iniciatíva: hagyományos európai rezsimekben ritka Referendum: legitimáció és felelősséghárítás Plebiszcitum: referendum alesete, a törvényhozó testület megkerülése. Kötőerő/ kezdeményező Nép Állam (törvényhozás, állam,kormányfő) Ügydöntő Iniciatíva (proaktív) Referendum (reaktív) Véleményező (konzultatív) Petíció Konzultatív népszavazás

5 érv a népszavazás mellett Növelik a döntések legitimitását Tükrözik a valódi népakaratot és a közvéleményt Megvalósítják, illetve növelik az állampolgári részvételt Informáló és politikai nevelő hatásuk van Megteremtik az állampolgárok tényleges egyenlőségét.

A népszavazások legitimitásnövelő hatása Új alkotmány megalkotását: közvetlenül a népnek kell szentesítenie, népszuverenitás elvének következménye Népszavazásokon: Alacsonyabb az állampolgári részvétel Népszavazások legitimitásnövelő hatása Országonkénti eltérés

A népszavazások a valódi népakaratot és közérdeket jelenítik meg Amerikai Egyesült Államok példája Svájc példája – mágikus formula Iniciatíva Svájcban Referendum Országos népszavazás vs. képviselőválasztás Fordított arányosság Népszavazás: az állampolgári nevelés legjobb eszköze

Népszavazások: növelhetik az ismereteket a feltett kérdésekről Önszelekciós mechanizmus Érdekcsoportok Népszavazások megvalósítanák, vagy növelnék az állampolgári részvételt? Inkompetencia

Az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítása népszavazásokkal nem lehetséges 1. a részvétel nem reprezentatív 2. a racionális tájékozatlanság politikai következménye 3. a napirend-meghatározás (agenda-setting) területén meglévő egyenlőtlenség. Az inkoherenciaérv Ez azt jelenti, hogy közpolitikai kérdésekben gyakran nem határozható meg egyértelműen a nép akarata. A konszenzusérv míg a parlamentáris demokrácia a kompromisszumkeresés, a konszenzusos kormányzás intézménye, addig a referendum közvetlen-demokratikus intézményének igen/nem döntése nem ad lehetőséget a kompromisszumra az álláspontok között. A népakarat és a közjó a népszavazások nem feltétlenül a valódi népakaratot és a közérdeket tükrözik. A többség zsarnoksága mindig a többség szava dönt, ez a kisebbségek jogainak elnyomásához vezethet.

A népszavazás és a képviseleti kormányzás összeegyeztethetősége Referendum Plebiszcitum Iniciatíva Kötőerő/ kezdeményező törvényhozás végrehajtás nép Tiszta parlamentariz-mus + - (Fél)elnöki rendszer Vegyes alkotmány

Svájc a minaretek ellen Választásunk azért Svájcra esett, mivel itt nagy hagyománya van a népszavazásnak 2009 novemberében zajlott Svájcban minaretek építésének betiltására irányuló népszavazás A genfi és a zürichi mecsetnek van minaretje, és 2 további minaret áll építés alatt.

A svájci politikai rendszer Államforma: államszövetség (konföderáció) A Svájci Konföderációnak 26 kantonja van Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani – Svájc ezért félig-közvetlen demokráciának tekinthető. Szövetségi Gyűlés/Parlament: Svájci Államtanács Svájci Nemzeti Tanács Szövetségi Tanács

Politikai paletta 2fő CVP/PDC SPS/PSS 1fő SVP/UDC, FDP/PRD 1956 óta a négy nagy párt a „mágikus formula” szerint képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban: 2 főt adnak a kereszténydemokraták (CVP/PDC, Christliche Volkspartei) 2 főt a szociáldemokraták (SPS/PSS Sozialdemokratische Partei der Schweiz) 2 főt a szabad demokraták (FDP/PRD, Freisinnig-Demokratische Partei) egyet pedig a néppártiak (SVP/UDC, Schweizerische Volkspartei)

Népesség és a vallás Svájcnak négy hivatalos nyelve van: Vallások: a német 64% francia 19% olasz 8% rétoromán <1% Vallások: Római katolikus 42 % Protestáns 32% Iszlám 4,5% (kb. 350 ezer fő) Ortodox 2% Nem vallásos 11% Az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások a lakosság mintegy 20%-át teszik ki.

A novemberi népszavazás A lakosság 57,5% a igennel szavazott a törvényre 53% részvételi arány A 26 kanton közül csak 4 ellenezte a törvény elfogadását

Demográfiai adatok összevetése a népszavazás eredményeivel Kutatásunk Demográfiai adatok összevetése a népszavazás eredményeivel ↓ Családi háttér és kultúra befolyása a muzulmánokkal kapcsolatos attitűdre

Kutatási kérdés Milyen hatással van a társadalmi háttér a muzulmánok megítélésére – ÉS az adott népszavazás eredményére? A muszlimok megítélése és a népszavazás eredménye között milyen a kapcsolat?

Hipotézisek 1. A társadalmi és családi háttér befolyásolja a kisebbségekhez való viszonyulást és annak politikai megnyilvánulását. 2. A muzulmánok általános megítélése között pozitív kapcsolat mutatható ki

Módszertan Szekunder adatok – korábbi statisztikai, népszavazási adatok Primer adatok – kérdőíves kutatás (postai/e-mailes kiküldés)

Mintavétel Reprezentativitás a fő cél Többlépcsős mintavétel országos szinten, kantonok-népességcsoportok szerint is bontva. A homogén sokaság elemeinek csoportjai közül egyszerű véletlen mintát veszünk, majd a kiválasztott csoportokon belül minden egyes egyedet megfigyelünk mindezt több lépcsőben. Etikai szabályok betartása! Anonimitás, önkéntesség, adatvédelem

Operacionalizálás Családi, társadalmi háttér Iskolai végzettség (generációkra visszamenőleg) Foglalkoztatás Vallás (Más vallásúak, s ezért utasítják el?) Politizálás gyakorlata a családban: részvétel, médiafogyasztás, stb. Származás: a négy nemzet szerint

Operacionalizálás II. A muzulmánokkal kapcsolatos attitűd Az adott népszavazás eredményei Kapcsolat az iszlámmal: pl. integrálódott családtag? Baráti kör? Szociális distancia skála A minaretekkel kapcsolatos attitűd: támogatás vagy elutasítás és okai (mennyiben korrelál a muzulmánokkal kapcsolatos attitűddel)

A kérdőív I. A megítélésre vonatkozó kérdéscsoport Részt vett-e ön a minaretekkel kapcsolatos népszavazáson? (Igen – Nem – Nem válaszol) Mennyire tartja fontos kérdésnek a minaretek építését? (Likert-skála) Mi a véleménye erről a kérdésről? Hogy szavazott? Támogatás és elutasítás okai (esztétika – városkép; zajártalom?; vallási okok; egyéb) Igen és nem válaszhoz képest viszonyítani a muzulmánok megítélését.

A kérdőív II. Részvételre és politizálásra vonatkozó kérdéscsoport Részt szokott venni a népszavazásokon? Mi a véleménye hazája népszavazási gyakorlatáról? Részt vesz-e általában a választásokon? Járat rendszeresen politikai napilapokat, hetilapokat? Mely lapokat járatja? Családjában napirenden van-e a politika? Mennyire fontos az ön családjában a politizálás? Likert-skála: Fontos – Inkább fontos – Semleges – Inkább nem fontos – Nem fontos

A kérdőív III. Demográfiai adatokra vonatkozó kérdéscsoport Milyen az ön legmagasabb iskolai végzettsége? Milyen a szülei legmagasabb iskolai végzettsége? Mi az ön foglalkoztatási szintje? Alkalmazott – középvezető – felsővezető. Milyen szektorban dolgozik? Ipar – mezőgazdaság – szolgáltatás (további szintekre bontva) – kutatás-fejlesztés.

A kérdőív III. Értékrendre vonatkozó kérdéscsoport Mi az anyanyelve? Melyik kantonban él? Melyik nemzethez sorolja magát? Gyakorolja ön (a családja) a vallását? Melyik felekezet tagja / érzi magát közel? Bogardus-féle szociális distancia-skála a muzulmánokra vonatkozóan

Bogardus-skála Muzulmánok 1. Közeli rokonnak házasság révén Kérem, válassza ki azon osztályzásokat, amelyeknél hajlandó lenne elfogadni a muzulmán nemzetiség átlagos tagját ( nem az ön által ismert legjobb tagját és nem is a legrosszabbat). Válaszoljon első érzelmi reakciójának megfelelően! Esetlegesen kibővíthető a négy népcsoporttal, vagy egyéb kisebbséggel Muzulmánok 1. Közeli rokonnak házasság révén 2. Közeli személyes barátként 3. Utcámban szomszédként 4. Saját foglalkozásomban munkatársként 5. Hazám polgáraként 6. Hazám látogatójaként 7. Kizárnám hazámból

Összefoglalás Elvárásaink szerint mindkét hipotézisünk igazolódna, azaz a családi értékrend, a származás, a politikai kultúra meghatározza a muzulmánok megítélését, ezáltal a népszavazás eredményét is.

Köszönjük a figyelmet!

Források Körösényi András (2009): A népszavazások és a képviseleti demokrácia viszonya. In: Enyedi Zsolt (szerk.) Népakarat dilemmái. Budapest, DKMKA Forgács Attila (2009): Az attitűdmérés lehetőségei. In: Alkalmazott pszichológia, szociálpszichológia, munka- és szervezetpszichológia jegyzet (Forgács Attila – Kovács Zoltán – Bodnár Éva – Sass Judit). Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszavaz%C3%A1s http://komplett.freeblog.hu/archives/2009/11/ http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5464&Itemid=210 http://www.spiegel.de/international/europe/0,1518,654963,00.html http://online.wsj.com/article/SB125738800597529989.html http://news.bbc.co.uk/2/hi/8385389.stm http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/europe/article6936802.ece