Energetikai online alkalmazások

Jelenlegi helyzet Az energetikai területen nagy mennyiségű adat keletkezik Ezen feldolgozása és kezelése komoly infrastruktúrát igényel Nem szakértői vagy lakossági felhasználása igen nehézkes

A megoldás Innovatív, felhasználóbarát informatikai megoldások Interdiszciplináris (energiagazdálkodási, szociálpszichológiai, kommunikációs és informatikai közreműködést igénylő) kutatások

1.Energiatakarékossági kampány egyedi okos mérőkkel web2-es és okostelefon alkalmazás

Okos mérés Az okos mérés alapja a kétirányú kommunikáció és a (kvázi) valós idejű fogyasztási információ Idén indultak az okos mérés (smart metering) első pilot projektjei Magyarországon Azonnali visszajelzést ad az energiafogyasztásról a felhasználónak

Adatmegjelenítés a fogyasztási helyszínen a fogyasztó az adott pillanatban hogyan teljesít napi átlagos fogyasztásához képest mennyibe kerül az adott időszakban elfogyasztott villamos energia

Web-alapú monitoring-eszközök Időben megjelenítve mutatja a fogyasztást Jelzi a háztartás konstans villamosenergia- fogyasztását A fogyasztó összehasonlíthatja fogyasztási adatait a közösség más tagjaiéval

Energiatakarékosság Energiatakarékossági szokások követhetők, de csak a főmérőn keresztül, a lakás teljes fogyasztása látható Az energiatakarékossági tanácsok az egyes készülékek használatáról szólnak A tanácsok betartásának hatékonysága nehezen ellenőrizhető

Energiahatékonysági kampányok hatékonysága A fogyasztók tájékoztatása önmagában keveset változtat a fogyasztási szokásokon Visszacsatolás és attítűdváltozás összefügg Minél gyorsabb a visszajelzés, annál hatékonyabban rögzül az üzenet (mérő leolvasás szemben havi számlával) A figyelemfelkeltő, fogyasztó számára érdekes tartalom hatékonyabban jut el

Közösségi lehetőségek Szociális normák és referenciacsoportok hatása – az egyének nem szeretnek eltérni attól, amit a többség tesz vagy elvár Jutalmazás - az egyén szívesen csatlakozik olyan közösséghez, amely méltányolja és jutalmazza erőfeszítéseit (nem feltétlenül anyagi javak) Elérhető célok világos meghatározása

A szociális, közösségi médiumok jelentős szereppel bírnak a tudatformáló-fogyasztást csökkentő kampányok esetében Virtuális közösségépítés, motiváció növelése játékokkal

A megoldás: egyedi mérők a berendezések egyedi mérése konnektorba dugható egyszerű mérőkkel vezeték nélküli adatgyűjtő router továbbítja az adatokat a szervernek

Pilot: a webalkalmazás háztartási fogyasztók regisztrációja; az okos mérő rendszerek eredményeinek megjelenítése (műszerfal); elemzések, számítások, becslések készítése; fogyasztás és energiaköltség becslése háztartásra és egyes eszközökre; a megtakarítási lehetőségek kiszámítása és megjelenítése;

Pilot: szociális média az energiahatékonysági program ütemezése és rögzítése; tippek, trükkök, tanácsok megjelenítése; állandó visszajelzés az egyes felhasználóknak; közösségi funkciók, megbeszélés, tapasztalatcsere, verseny, bónuszpont gyűjtés.

A kampány forgatókönyve Fókuszba kerül egy háztartási eszköz vagy terület (sütés- főzés, hűtés-fagyasztás, mosogatás, vízmelegítés, mosás és szárítás, légkondicionálás, stand by üzemmód), Bevezető-tanuló és referenciahét (a mérés előtti adatokat rekonstruálandó) Hűtőszekrény hete, mosógép hete, stb… Fenntartó és kiértékelő hét

További lehetőségek Adathiány a háztartások villamosenergia- kiadásai területén Nem pontosan ismert a magyarországi háztartások nagyháztartásigép-állományának szerkezete

2. Kommunális hulladék és szervesiszap hulladékhasznosítási és energiatermelési technológiák online országos térképe a jelenlegi helyzetről

Kommunális hulladékgazdálkodás n Magyarországon személyenként 413 kilogramm hulladék termelődött 2010-ben

Hulladékból energia elektromos- és hőenergia ko-, vagy trigenerációja termikus folyamatok során: égetés szerves hulladék lebomlása és fermentációja során keletkező gázok hasznosítása depóniagáz kinyerése települési szilárd hulladékból (TSZH) aktív anaerob fermentációs termelés (szennyvíz, élelmiszeripari-mezőgazdasági hulladék)

TSZH égetés Magyarországon a rákospalotai az egyetlen üzem, ahol kommunális hulladék elégetésével termelnek energiát Hulladékégetési kapacitás: maximum 420 ezer tonna/év Villamosenergia-értékesítés: kb. 140 ezer MWh/év Távhő-értékesítés: kb. 500 ezer GJ/év

Biomassza-potenciál az összes hazai biomasszára alapuló megújuló energia potenciálja PJ képes lenne az éves hazai primenergia- igény 21,5%-át fedezni. Energiafű, egyéb növények Mezőgazdasági, faipari hulladék égetése Pelletálás

Depóniagáz, fermentátumok A depóniagázt jellemzően a keletkezés helyén, vagy annak közelében hasznosítják 1 tonna hulladékból évente kb. 10 m3 gáz nyerhető ki, éven át A depóniából történő gáz-kinyerés igen költséges beruházás

Szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepeken a magas szervesanyag-tartalmú iszap keletkezik. Ezt, és a szennyvízből kiszűrt szilárd szerves anyagot anaerob módon fermentálva biogáz állítható elő.

Növénytermesztési fő- és melléktermékek, állati hulladék Magyarországon évente mintegy 60 millió tonna mezőgazdasági hulladék keletkezik, a következő megoszlásban: növényi hulladék 14,5 millió tonna, ebből hasznosított kb. 7 millió tonna; állati eredetű kb. 45 millió tonna és ennek közel 49%-a, 22 millió tonna kerül hasznosításra.

Megújuló fenntarthatósági kritériumok üvegház-hatású kibocsátás csökkentése, decentralizált ellátás, megfelelő hatásfok, helyi, km-en belüli szállítási távolság (pl. alapanyagok tekintetében) A hulladék energetikai célú felhasználása mindnek megfelel.

TSZH adatok A TSZH-ra vonatkozó statisztikai idősorokat a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) tartalmazza Hulladéklerakók területi elhelyezkedését a VÁTI tartja nyilván Legfrissebb 2010-es Sokszor becslés az összetétel, szezonálitás még a mennyiség is

Szennyvíziszap adatok Mo-n 7 db szennyvízgáz alapon villamos energiát termelő erőmű van regisztrálva Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a lakosságtól a csatornahálózaton keresztül mennyi szennyvíz jut el az egyes tisztítókba és ott mekkora mennyiségű szennyvíziszap keletkezik

Az adatok jellemzői Több területen nem állnak rendelkezésre adatok, illetve gyűjtésükre nincs kialakult módszertan A hulladéktermelők adatszolgáltatása sok esetben még mindig önkéntes alapú A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok esetében az adathiányosság olyan mértékű, ami lehetetlenné, bizonytalanná teszi a tervezést.

Geoinformatikai adatbázis prototípusa Magyarország interaktív térképén vizualizáltuk: a magyarországi hulladéklerakó /szennyvíztisztító telepeket, tényadatokat/prognózist a kommunális hulladék /szennyvíziszap mennyiségéről és területi eloszlásáról. létező energetikai beruházások helyszíneit, A modell lehetséges helyszínek tesz javaslatot az új energetikai beruházások esetében

Becslések energetikai felhasználhatóságról Keletkező depóniagáz mennyiségi becslése Átlagos értékek a lerakók kapacitása alapján Szennyvíziszapból keletkező biogáz mennyiségi becslése Lakosegyenérték (LE) alapján szennyvíztisztító telepek potenciál-becslése Trendvonal illesztése regressziós módszerrel