Előadásvázlatok a földrajzi nevekről 2. Névadási folyamat Ferjan Ormeling Fordította: Földi Ervin 2003

Bevezetés Miért adunk nevet?

Azért adunk nevet, hogy a földrajzi alakulatokat azonosítsuk A tábla felirata: Üdvözöljük …. –n!

Azért adunk neveket, hogy a földfelszín (pontszerű, vonalas, területi és 3-dimenziós) földrajzi alakulatait azonosíthassuk Az azonosítás – különösen térképészek számára – sokkal fontosabb, mint a nevek tulajdonnévi (etimológiai) jelentése.

Mit nevezünk el? földbirtokokat igazgatási területeket tájakat szigeteket művelt területeket házakat, tanyákat folyókat és tavakat hegyeket településeket utakat, hidakat stb. öblöket, fokokat poldereket

Miről / miért nevezünk el? tulajdonságról fő irányokról a talaj és a vegetáció jellegéről megemlékezésként eseményekről megemlékezésként más helyekről, országokról megemlékezésként személyekről vallási okokból igények megjelölésére közérdekből egyéb célok érdekében

A nevek legtöbbször leíró névként kezdődnek Ezért a nevek először szónevek, vagyis mindenki számára érthető (tulajdonnévi) jelentésük van Később, mert a (kiindulási) nyelv ismeretlenné válik, jelnevekké lesznek, vagyis nincs ismert (tulajdonnévi) jelentésük

A nevek természete: megkülönböztető elemek földrajzi köznevek (alaptagok) névátvitel más alakulatra (hamis földrajzi köznév) generics) A megkülönböztető elem és az alaptag viszonya jelölhet: jelleget - tulajdont - célt - eseményeket

Hamis földrajzi köznevek Bloemfontein Rio de Janeiro Blackpool Montevideo Tel Aviv

Mit fejez ki egy földrajzi név? X és y közötti kapcsolat X y-nal: Thabazimbi (‘hegy vassal’) X emlékeztet y-ra: Vaal River (‘szürke folyó’) X y-hoz tartozik: Simon’s Town (‘Simon városa’) X y helyen van: Barkley East (‘a keleti Barkley’) X y célra: Signal Hill (‘jelző hegy’) X ahol y történt: Rustenburg (‘város, ahol lepihentek’) (Meiring, 1993)

Ezek a kapcsolatok fejezhetők ki a helynevekben, mert ott sajátos események történtek: természeti fizikai érzékszervi érzelmi tudati kommunikációs társadalmi ellenőrzési mozgási hatásbeli átviteli komplex

A nevek lehetnek egyszerűek és összetettek Egyszerű nevek: Hawaii, Oslo, Pretoria, Enschede Összetett nevek: Port Elizabeth, al-Qahira, New York, Frankfurt am Main

Kapcsolatok létrehozásán vagy eseményekre való emlékeztetésen kívül a nevek másra is képesek: Konnotációkat (képzettársításokat, leíró háttereket) foglalnak magukban Mire gondol, ha a Hawaii, New York, Gázai övezet neveket hallja?

A nevek még többet nyújtanak! A nevek körülhatárolhatnak valamit: városi környezetben az utcanevek azonos témájú „névbokrokat” alkotnak, így ha valaki hall egy utcanevet, felismeri a témát, és tudja, melyik területre menjen.

Helynévkutatás: A helynévvizsgálat szinkrón megközelítése A helynévvizsgálat diakrón megközelítése study

Történeti szemlélet A nevek elmondják, hogy milyen jellegű volt az elnevezett alakulat, amikor a nevet adták, milyen volt a társadalom, amelyik a nevet adta: pl. a természettel szembeni magatartása Abban, hogy az ember milyen módon nevezi el a földrajzi alakulatokat (környezeti egységeket), visszatükröződik az, ahogyan él és gondolkodik, és az is, hogy pszichológiai hajlama és tudat alatti énje mit hoz létre az egyetemes szemantikai tartományokkal, mint pl. területi egységekkel, eseményekkel, elvont fogalmakkal való napi kapcsolatában, illetve az ezen szemantikai tartományok közötti kapcsolatban. (Meiring 1993)

Tengernév-kategóriák (szinkrón megközelítés)

Tengerelnevezési korszakok (diakrómn megközelítés)

Van-e kapcsolat az elnevezési korszakok és a névkategóriák között?