PAL színes televízió rendszer tartalomjegyzék PAL - az NTSC kódolás továbbfejlesztése Soronkénti fázisváltás A színsegédvivő modulációja A moduláló jelek zsugorítása A színsegédvivő elhelyezése Színszinkronjel (PAL burst) PAL kódoló és dekódoló G.I. PAL SZÍNES TV 1.lap

Phase Alternating Line Német szabadalom - 1961 PAL Phase Alternating Line Német szabadalom - 1961 Rendszeres műsorsugárzás Nyugat-Európában 1967-től PAL rendszerű sugárzás ma több, mint 50 országban (köztük Ausztrália, Németország, UK, Magyarország) PAL = „Peace At Last” :-) G.I. PAL SZÍNES TV 2.lap

PAL-NTSC összehasonlítás Hasonlóságok: színátvitel a világosságtartalom „közé szőve” kvadratúramodulált színkülönbségek szín-burst a hátsó szinkronvállon Eltérések: más a színsegédvivő elhelyezése a moduláló jelek a színkülönbségek, nincs koordináta-transzformáció nincs csonkaoldalsávos színmoduláció soronként váltakozó burst referencia-fázis CÉL: a fázishiba-érzékenység elnyomása MEGOLDÁS: soronkénti fázisváltogatás TECHNOLÓGIAI ALAP: soridejű késleltető művonal G.I. PAL SZÍNES TV 3.lap

Soronkénti fázisváltogatás (Un+Un+1)/2=(m/2)(cos(α-φ)+cos(-α-φ))= mcos(α)cos(φ) (Vn-Vn+1)/2 = (m/2)(sin(α-φ)+sin(-α-φ))= msin(α)cos(φ) m’2 = (mcos(α)cos(φ))2+ (msin(α)cos(φ))2 = m2cos2(φ) m’ = m cos(φ) G.I. PAL SZÍNES TV 4.lap

A fázisváltogatás következménye A fázishiba ellenére a szinezet nem változik (az eredő QAM vektor szögével jellemezhető) A telítettség (a vektor hossza) a fázishiba koszinusza arányában csökken Kihasználtuk azt a megfigyelést, hogy két egymás alatti képpont színe nagy valószínűséggel közel azonos. Éles átmeneteknél (vízszintes csíkok) ez nem áll fenn, ezért a módszer ott többlet-torzítást okoz! A fázis-helyreállításhoz egyszerre kell rendelkezésre állni a pillanatnyi, és az egy soridővel korábbi QAM jelnek soridejű késleltetés G.I. PAL SZÍNES TV 5.lap

A SZÍNSEGÉDVIVŐ MODULÁCIÓJA Az NTSC tapasztalatai szerint az I/Q kódolásnak nincs nagy minőségjavító hatása, ugyanakkor a csonkaoldalsávos I demodulálása és összekésleltetése a Q-val nehézkesebb vevőkonstrukcióhoz vezetett A PAL-ban marad a zsugorított B-Y és R-Y egymásra merőleges irány, kvadratúra moduláció Az átviteli sávszélesség mindkét moduláló jelre egységesen 1MHz. G.I. PAL SZÍNES TV 6.lap

Színkülönbségek redukciója (Azonos az NTSC-vel) A világosságjelre szuperponált nagy amplitudójú színtelítettség túlvezérléshez vezethet 75%-hoz igazították a kivezérlési tartományt, az ennél nagyobb amplitudók túlvezérlést okozhatnak G.I. G.I. PAL SZÍNES TV PAL SZÍNES TV 7.lap 7.lap

Redukciós tényezők meghatározása A sárga és enciánkék kivezérlés a legkritikusabb, ezekre határozták meg a redukciós tényezőket: 1-Ys=1- 0,66= kR2(Rs-Ys)2+kB2(Bs-Ys)2 1-Ye=1- 0,53= kR2(Re-Ye)2+kB2(Be-Ye)2 kR=(1/1,14) kB=(1/2,03) Moduláló jelek: U= kB (B-Y) V= kR (R-Y) V U G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 8.lap 8.lap

75%-os amplitudójú PAL színsávábra A szinkronszintbe való belógás nem számít, mert a szinkronáramkör eleve 1MHz aluláteresztővel indul A 75%-nál nagyobb jeleket esetenként vágni kell, emiatt színtorzulás állhat elő, de ez ritka G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 9.lap 9.lap

Kvadratúramodulált színes PAL jel SMOD(n) =Y + Usin(2Π fCt) + Vcos(2Π fCt) SMOD(n+1)=Y + Usin(2Π fCt) - Vcos(2Π fCt) G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 10.lap 10.lap

A színsegédvivő által okozott zavar Ha a színsegédvivő az NTSC-hez hasonlóan a sorfrekvencia felének páratlan számú többszöröse volna, akkor nagy V komponensnél álló pontraszter alakulna ki: G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 11.lap 11.lap

U-val és V-vel modulált színsegédvivő spektruma U olyan, mint az NTSC-nél V két soridő periodicitással váltakozó fázisú, ezért spektruma széttolódik G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 12.lap 12.lap

PAL színsegédvivő a spektrumban Ha a színsegédvivő a sorfrekvencia felének páratlan többszöröse volna, a V moduláció éppen a világosságjel komponenseire esne. MEGOLDÁS: negyedsoros offset (+ „egy kicsi”) G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 13.lap 13.lap

PAL színsegédvivő és a hangvivő viszonya PAL rendszerben a KÉP-HANG távolság a sorfrekvencia egész számú többszöröse, ezért a negyedsoros eltolás a SZÍN-HANG távolságra is automatikusan teljesül G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 14.lap 14.lap

Soridejű késleltetés beállítása Ha a késleltetés pontosan egy soridő, akkor a negyedsoros eltolás miatt 90o fázistolás lép fel A gyakorlatban a vevőben a késleltetőt 57ns-mal rövidebbre veszik, azaz 283,5 periódust késleltet Ezzel a fázistolás 180o, azaz invertálás. Emiatt a fázisösszegzésnél az V vektoroknál összeadást, U vektoroknál kivonást valósítanak meg. Tehát valójában nem az egymás alatti, hanem egy kissé eltolt pontok között megy végbe az átlagolás G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 15.lap 15.lap

PAL fésűszűrő SMOD(n) =Y + Usin(2Π fCt) + Vcos(2Π fCt) G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 16.lap 16.lap

SZÍNSZINKRONJEL (PAL burst) Időképe azonos az NTSC burst-tel Átlagfázisa 180o, referencia a színdekódernek Pillanatnyi fázisa +135o normál fázisú, és -135o invertált V moduláció esetén Amplitudója referencia a színjelerősítő számára G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 17.lap 17.lap

9 soridő burst-szünet a félkép-váltásnál Burst kioltás 9 soridő burst-szünet a félkép-váltásnál A fázisváltogatásban nincs ütemtörés Minden félkép „+” fázissal indul, 4 félképes periodicitással G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 18.lap 18.lap

NYOLC FÉLKÉPES PERIODICITÁS Képzeljünk el egy változatlan, azonos színű képtartalmat Ekkor a színsegédvivő (NEM A BURST!) négy soronként volna azonos fázishelyzetű a negyedsoros eltolás miatt, ha a képfrekvenciás offset nem lenne A képfrekvenciás offset miatt 625 soronként volna azonos a fázishelyzet A legkisebb közös többszörös: 625 x 4 = 2500 sor, azaz négy kép, nyolc félkép Képvágásnál, montírozásnál erre a periodicitásra figyelemmel kell lenni G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 19.lap 19.lap

PAL kódoló G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 20.lap 20.lap

PAL dekódoló G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 21.lap 21.lap

R,G,B jelek helyreállítása 0,3(R-Y)+0,59(G-Y)+0,11(B-Y)=0 U=(B-Y)/1,14 V=(R-Y)/2,03 B=Y+1,14U R=Y+2,03V G=Y-0,38U-0,58V A MÁTRIX: R G B 1 0 2,03 1 -0,38 -0,58 1 1,14 0 Y U V = G.I. G.I. PAL SZÍNES TV 22.lap 22.lap