Magyar politikai gondolkodás története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Elméletek a reformáció magyarországi terjedésének okairól
Advertisements

Döntés, kormányzat, kormányzati döntés Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán óra.
Magyar politikai gondolkodás története es tanév, 1. félév.
Magyarország a 18. században
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
„vissza a természethez!”
A működő rendi alkotmány kora Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
II. József Róla Egyházügyi rendeletei Jobbágyrendelete Államszervezet.
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
Politikai irányzatok.
Mária Terézia
A francia forradalom és a francia alkotmányok
HAZÁNK MÁRIA TERÉZIA URALKODÁSÁNAK IDEJÉN
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A FRANCIA FORRADALOM ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK HATÁSA MAGYARORSZÁGON
HAZÁNK A HABSBURG BIRODALOMBAN A SZATMÁRI BÉKE UTÁN
A felvilágosult abszolutizmus
Jakobinus diktatúra.
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A 18. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1849-IG
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Készítette: László Gergő Életrajzi adatok Bécsben született 1717 május 13-án Bécsben született 1717 május 13-án Teljes neve:Maria Theresia Amalia Walpurga.
MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
Egy kis történelem Magyarországon a sz. fordulóján abszolutikusan elnyomott ország. Uralkodója a Habsburg-családból származik. A magyarság érdekét.
A francia forradalom és Napóleon
II. József uralkodása A kalapos király
Berczeli Alex: A jakobinusok összeesküvése
Mária Terézia trónra kerülése
Vallásügy a felvilágosodás korában
A 18. század „uralkodó eszméi”
A politikai gondolkodás változásai,
Konfesszionalizáció és rendiség a 17. századi Magyarországon
Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév.
OKTATÁSPOLITIKA A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON
OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században
FRANCIA FORRADALOM
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
A Frank Birodalom Nagy Károly és kora.
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév.
Magyar politikai gondolkodás története tanév 2. félév.
1. Magyarország Európában
II. József A kalapos király.
Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich
Reformkor Magyarországon
II. József "A kalapos király".
Az újjáépítés kora Magyarországon
Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában.
Hatalmi átrendeződés Európában
A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.
Magyarország Habsburg Birodalomban
Vitam et sanquinem „Életünket és vérünket” – 1741, pozsonyi ogy.
A felvilágosult abszolutizmus
A Szent Szövetség Európája
A Habsburg Birodalom a XVIII
Hazánk a Habsburg Birodalomban
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
II. József uralkodása A kalapos király
Franciaország 1714-től a forradalomig
A török kiűzése Lotharingiai Károly Savoyai Jenő XI. Ince pápa
A kiegyezés megkötése.
A török előretörése és a mohácsi csata (1526)
A felvilágosodás elterjedése
Nevelésügy a felvilágosodás kori Magyarországon
Előadás másolata:

Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév

4. téma Politikai válság és konszolidáció a 18. század utolsó harmadában (teréziánus reformok, jozenfinizmus, rendi ellenállás, jakobinizmus, a francia forradalom tapasztalatai)

A „felvilágosult abszolutizmus” hagyományos értelmezésben: a 17-18. század az abszolutizmus kora, azaz királyi hatalom kiteljesedésének, az intenzív államépítésnek és egy, a királyi hatalom korlátlanságát valló ideológiának a kora (vö. Perry Anderson nézeteivel) hagyományos értelmezésben: a felvilágosult abszolutizmus az európai peremterületeken megjelenő, az adott térségek felzárkózását segítő, a francia felvilágosodás hatása alatt álló abszolutista kísérletek (pl. a porosz II. Frigyes, az orosz Nagy Katalin vagy a Habsburg II. József uralma) kérdések: 1. vajon volt-e rendszerszerű ideológiája a 17. századi francia monarchiának és az valóban „abszolutizmus” volt-e? 2. vajon a periférikus országok politikáját valóban mindig a felvilágosodás által inspirált reformtörekvések határozták-e meg?

Kétségek valóban korlátlan volt-e az „abszolutista” uralkodók hatalma? zajlanak bizonyos centralizációs folyamatok, de a helyi elit és a központi hatalom között mégis inkább kooperáció jellemző valóban a „felvilágosodás” tanai vezérelték őket és valóban a fennálló viszonyok átalakítása volt a cél? Mária Teréziát biztos nem, II. József megítélése is ellentmondásos

A „teréziánus reformok” Mi határozta meg Mária Terézia politikáját? részben gyakorlati megfontolások az 1740-1748 az osztrák örökösödési háborúban Szilézia elvesztése után reformok kezdődnek a gazdaság és a hadsereg újjászervezésére, Haugwitz vezetésével az 1756-1763 hétéves háború kudarca után újabb reformok

A „teréziánus reformok” tartalma milyen típusú reformok zajlanak Mária Terézia uralma alatt? pl. adórendszer átalakítása hadsereg fejlesztése a közigazgatás centralizálása a vámrendszer átalakítása a jobbágyok helyzetének javítása az oktatás átalakítása új büntetőjogi szabályozás a cenzúra államosítása egészségügyi, járványügyi intézkedések az egyház fölötti állami kontroll megerősítése stb.

A királynő személyes megfontolása Mária Terézia mélyen vallásos katolikus, politikai döntéseit többnyire ebből levezetett morális megfontolások befolyásolták, pl. Lengyelország 1772-es felosztásakor, Sziléziához való makacs ragaszkodásakor, a jobbágykérdés rendezésére irányuló szándékában

Mária Terézia udvara a királynő hívei között számtalan, a felvilágosodás eszméit ismerő, annak hívéül szegődő tanácsadó volt, például a férje, Lotharingiai Ferenc császár is szabadkőműves volt Wenzel Kaunitz kancellár, a külügyek irányítója Joseph Sonnenfels, a kameralizmus atyja, a kínvallatás ellenzője Karl Martini, a természetjog professzora Gerard van Swieten, a királyné orvosa, az oktatás reformok és az állami cenzúra irányítója stb.

II. József és a jozefinizmus Mi a „jozefinizmus”? - szűkebb értelemben: II. Józsefnek a katolikus egyházat állami hivatalként kezelő, erősen központosító politikai gyakorlata, amelynek forrásai között a febronianizmust és a 18. század elején Bécsben gyökeret vert janzenizmust szokás emlegetni - tágabb értelemben II. József centralizáló, németesítő, radikális társadalmi reformokat feltételező politikája

Mi a „jozefinizmus” tartalma? az átöröklött intézmények (pl. a magyar oktatási rendszert finanszírozó tanügyi alap) átalakítása, államosítása, ha a szükség úgy hozza centralizáció a király szabályozó, kontrolláló hatalmának kiterjesztése egészségügyi, pénzügyi, közigazgatási, oktatási, hadügyi, szociálpolitikai, egyházpolitikai reformok az állam megerősítése érdekében jobbágyvédelem, tolerancia a protestáns felekezetekkel szemben a mezőgazdaság megerősítése egy minél népesebb birodalom eltartása érdekében a birodalom kiterjesztése aktív külpolitika, akár háborúk útján is

Mennyire „felvilágosultak” II. József reformjai? II. József gondolkodását vélhetően inkább a birodalom politikai gyakorlata, mint filozófia formálta reformjai sokszor ellentmondásosak, átmenetiek (egyszerre az állami bürokrácia feladatainak kibővítése és létszámleépítés a közigazgatásban; a toleranciarendelet Magyarországon előrelépés, Erdélyben a protestánsok törvényes jogainak lefokozása) számos intézkedése inkább a rövidtávú gazdasági racionalitás, nem egy messzire mutató nagy társadalomalakító elképzelés alapján születik (pl. a felsőoktatásba való bekerülés lehetőségeinek szűkítése)

Kik a „jozefinisták”? a császár reformjainak hívei vannak köztük protestánsok, akik most hivatalt viselhetnek vannak a felvilágosodás hívei (főleg a szabadkőművesek) vannak a dinasztia hagyományos hívei

A „jozefinus reformok” hatása a magyar politikára a toleranciarendelet lelkesedést szült a protestánsok körében az alkotmány félretétele pl. koronázás elmaradása, országgyűlés össze nem hívása, nemesi adómentesség megsértése, megyék önállóságának megszűntetése, német államnyelv általános elégedetlenséget szülnek 1789-90-re forrong az ország (Osztrák-Belgiumban már felkelés van), titkos tárgyalások poroszokkal, angolokkal, II. József belátja politika kudarcát

1790-95: átmenet 1790-91-ben hatalmas röpiratirodalom, a felvilágosodás radikálisabb eszméinek elterjedése, átfogó reformtervek 1791-92: kompromisszum az új királlyal (II. Lipót 1790-92; I. Ferenc 1792-1835), garanciák a törvényekben, ugyanakkor a régi rendi alkotmány megerősítése és bizonyos reformelőkészületek a „rendszeres bizottsági munkálatokban” 92-94: a francia forradalom egyre elrémisztőbb tapasztalatai, bizonyos csoportok radikalizálódása („jakobinusok”) 94-95: a jakobinus per és az azt követő megtorlás és rendőrállami intézkedések miatt meglehetősen nyomott politikai légkör 1796-tól fokozatos konszolidáció 1796-1812: a magyar rendi alkotmány „másodvirágzása”, konzervatív fordulat a magyar politikában, szinte évenként országgyűlések hagyományos rendi vitatémák tárgyalása, általános lojalitás a franciák elleni háborúkban, de időnként erős konfliktusok a királlyal 1812-1825: erősen megromlott viszony a királlyal, nincs országgyűlés, a sajtó és a könyvkiadás erős rendőri ellenőrzés alatt 1823-25: „nemzeti ellenállás” és egy országgyűlés kikényszerítése, alkotmányellenes adóemelés visszavonatása 1825-30: a rendi alkotmány újabb „körülbástyázása” és a reformkor nyitánya az újra elővett „rendszeres bizottsági munkálatok” körüli vármegyei vitákban

Köszönöm a figyelmet!