ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 1 ENERGOexpo 2009 Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferencia Debrecen, szept okt. 1. Agráripar („megújuló” ipar), mint a harmadik ipari forradalom egyik hajtóereje dr. Német Béla, egyetemi docens DDKKK Innovációs Zrt. Pécsi Tudományegyetem, Fizikai Intézet

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon márc. 29, Bonn, ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény ülés aug.31-szept. 4., Genf, World Climate Conference dec Koppenhága, ENSZ Klíma Konferencia (COP 15) Az Európai Parlament december 17.-i ülésén elfogadta a Klíma- és Energiacsomagot. „háromszor 20 %- os célt” 2020-ig: - ÜHG gázok 20 %-kal csökkentése - „Megújuló” energiaforrások részaránya: 20 %. - Energia megtakarítás: 20 %. Magyarország energiapolitikája 2020-ra: „Megújulók” részaránya legyen ~ 13 %.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 3 Mi a feltétele annak, hogy ez több legyen? A klíma- és energiacsomag az elmúlt 5 év legjelentősebb uniós törvényhozási lépése. Mindezt úgy is értékelik, mint a „harmadik ipari forradalom” kezdete, amelyben Európa vezető szerepet vállal. Ezzel kezdetét veszi a nem-fosszilis korszakba történő átmenet, és ütemesen beindulhat a jelenlegi fosszilis alapú energia ellátásunk átalakítása, az új eszközök, módszerek, gondolkodásmód, társadalmi berendezkedés kialakítása. A legkülönbözőbb „megújuló forrás” alkalmazásával egy tisztább, korszerűbb és kevésbé importigényes energiafogyasztás, és az ezzel járó egészségesebb életmód és társadalmi berendezkedés valósítható meg a hazai források fokozottabb kihasználásával. Nagy lehetőség ez Magyarország számára is.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 4 Mi mást tehetünk? A DDKKK és a PTE TTK bemutat egy progresszívebb elképzelést, programjavaslatot. Teljesülésének feltétele, hogy CSAK KOMPLEX, összehangolt módon, teljes rendszerben tanácsoljuk a „megújulók” felhasználását. Ennek feltétele azonban, hogy hosszútávon (15-20 évre) kiszámítható legyen a gazdasági, politikai környezet, világos legyen a társadalmi szándék (különösen energia stratégiát illetően) a hosszú távú elkötelezettségre. Biztosan szükség van az induláshoz ösztönzőkre, az államnak (társadalmi szolidaritás) jelentősen be kell segíteni ahhoz, hogy a teljes program elinduljon és teljesüljön.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 5 Komplex javaslatunk (DDKKK, PTE) Átmenet a poszt-fosszilis korszakba ALAPELVEI, STRATÉGIÁJA: Az ALAPELVEK vonatkozzanak egyszerre a Természetre, a Gazdaságra és a Társadalomra. 1. Feleljenek meg a természettudományos, gazdasági, társadalomtudományi, szakmai kritériumoknak, és az alapvető erkölcsi normáknak. 2. Az energetikai „szükségleteink” kielégítésének újrafogalmazása 3. Az emberi közösségekben értelmes önkorlátozás a fogyasztási cikkek előállításában és vásárlásában, 4. A szállítás „értelmes”, szükséges szinten tartása, 5. A megelőzés, prevenció, az élettevékenységeink vezérelve legyen, 6. Mindenegyes termelés megfeleltetése a Fenntarthatóság kritériumának 7. Szolidaritás, igazságos közteherviselés a környezetmegóvás terén. 8. A gazdaságosság elemzés mellett legyen foglalkoztatás-, képzéselemzés is új beruházások esetében és a régiek felülvizsgálatánál. 9. Teljes rendszerben gondolkodás. 10 Kooperáció ösztönzése a különböző szakterületek, gazdasági, közösségi szintek, termelői fogyasztói csoportok, intézményrendszerek között.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 6 A javaslatunk összesített eredményei – 1a A DDKKK Innovációs Zrt, és a PTE TTK szakemberei az ország energia igényeinek biztosítását, jelentős mértékben, önellátás formájában, a „megújuló” energiaforrások felhasználásával, legalább %-ban látják megvalósíthatónak 15 év alatt. Ebből a mezőgazdasági téren felhasználható biomasszának %-os lenne a részesedése. A modell számítások összekapcsolják - az egyes területeken felhasználható biomassza- mennyiséget annak szükséges feldolgozó kapacitásával, - az előállított energiahordozók lehetséges eladási árával, és - az így kialakított területeken foglalkoztatható új műszaki munkaerő létszámával. Mindezzel reálisan túlteljesíthető a Klíma- és Energiacsomagban Magyarország vállalása. (GTM 2009/ o.)

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 7 A javaslatunk összesített eredményei – 1b 1. táblázat A tervezett program szerint, 15 éven keresztül, 30 PJ/év sebességgel váltanánk le nem fosszilis energiával a fosszilis energiaforrásokat. Mindezek beruházási (munkahelyteremtést is eredményező) költsége Mrd Ft/év becsülhető. Ez 15 év alatt összesen Mrd forintot jelentene, ami erősen függ attól, hogy sikerül-e megteremteni a magyarországi környezetipari gyártási kapacitást. Ehhez legalább ezer új, vagy továbbképzett műszaki beosztású, innovációra, vagy innovációt befogadni képes, vállalkozásokat vezető szakemberre lesz szükség. Valószínűsíthető, hogy az új területeken foglalkoztatottak száma ezer lehet.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 8 A javaslatunk összesített eredményei – 1c; A biomasszából a decentralizált hőenergia előállítására kell nagyobb arányban összpontosítani, aminek éves hozama minimum 230 PJ/év lenne (biomassza kiserőművek, mezőgazdasági bio-szárítók, termofil fermentációval dolgozó biogázüzemek, gőzkazánok a mezőgazdasági feldolgozóiparban,..). Elektromos energiafogyasztásunk, a (Paksi Atomerőművel jelenleg ~ 140 PJ/év), ezt 15 év alatt reálisan ~ 55 PJ értékkel növelhetnék a „megújulók” (biomassza kiserőművek biogáz blokkfűtőművek, napelemek, naperőművek, szélkerekek, szélerőművek, vízerőművek csúcsra járatással). (GTM 2006/ o., Agrárium 2007/ o.). A napkollektorok felhasználásával a használati melegvíz, esetenként fűtésrásegítés elérhetné a PJ éves értéket.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 9

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 10 A javaslatunk összesített eredményei – 2; Mezőgazdasági melléktermékekből folyékony és gáz halmazállapotú energiahordozók A mezőgazdasági melléktermékek feldolgozásánál szintén a helyi körülményekhez igazított mennyiségben célszerű decentralizáltan nyersszeszt, növényi olajat előállítani. Ezeket inkább a mezőgazdaságban a munkagépek, a közlekedésben tömegközlekedési eszközök és nagy számban, magas hatásfokú motoros, turbinás (elektromos energiát, hőt és hűtést kapcsoltan előállító - CCHP) kiserőművek meghajtására kellene elsődlegesen felhasználni. Valamennyi felhasználó berendezés, természetesen hazai gyártású eszköz lehetne. (GTM 2008/ o, Agrárium, 2009/ o.).

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 11 Erdészeti, szabadföldi mezőgazdasági szilárd biomassza (melléktermék) felhasználása

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 12 Primer mezőgazdasági produkcióból folyékony energiahordozók

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 13 Háziállatok trágyája biogáznak feldolgozva

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 14 A javaslatunk összesített eredményei – 3a A megújuló energiaforrások felhasználáshoz szükséges berendezések lehetnek a következők: kisebb, nagyobb kazánok, biogázüzemek, kis biodízel reaktorok, közepes etanol üzemek, mikroturbinás, motoros erőművek, Stirling motorok, járművekbe gázmotorok, napkollektorok, napelemek, kis naperőművek, kis vízierőművek) Számuk és értékük (~4000 Mrd Ft) hatalmasnak tűnik. De éppen ezért – amennyiben a fejlesztés, gyártás nagyobb része Magyarországon történik – lehet mindez a gazdaság erőteljes húzóágazata.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 15 A javaslatunk összesített eredményei – 3

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 16 A javaslatunk összesített eredményei – 3b Visszatérve a Klíma- és Energiacsomag magyar vállalásainak értékeihez, javasoljuk, fogalmazzunk meg, saját érdekünkben, ambiciózusabb célokat, határozzuk meg azok elérésének módját, és biztosítsunk hozzájuk (magán és költségvetési) forrásokat. Az energia igényeinket (fűtés, használati melegvíz, hűtés, elektromos energia előállítás, közlekedés) az összes nem fosszilis eredetű energiaforrás, energiahordozó (biomassza, napenergia, szélenergia, vízenergia, talaj- kőzethő, kommunális hulladék) integrálásával, additív módon fogjuk tudni sikeresen kielégíteni. Ismertessük meg ezt az ország lakosságával, vonjunk be minél több embert a megvalósításba

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 17 Fejlesztések a DDKKK Innovációs Zrt. szervezésében – 4a A DDKKK Innovációs Zrt. és a PTE az AgroEnergetikai Park programjában kutatás-fejlesztési pályázatok során valósítja meg a középüzemek számára szükséges, az agroenergetikai egységeket és ezek rendszerét. Ez jelenti közepes üzemméretű (2-4 MW hőteljesítményű) -mezőgazdasági melléktermék (gabonaszalma-, kukoricaszár-, apadék) apríték (brikett, pellet) tüzelőanyaggá történő feldolgozását. -Ezen „tüzelőanyagokat” felhasználó kazánokat, - Ezen kazánokat alkalmazó terményszárítót, - Ezen kazánokat alkalmazó termofil biogázüzemet (biometán - Ezen kazánokat alkalmazó nyers szesz üzemet, - Ezen kazánokat alkalmazó modern üvegházat.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 18 Fejlesztések a DDKKK Innovációs Zrt. szervezésében – 4b Hisszük, hogy programunk teljesíthető. Már nagyon sok tanulmány készült, amelyekben esetenként jelentősen magasabb értékek is szerepeltek. A tanulmányok után, energetikai téren mind a biomasszára, mind a teljes megújuló forrásokra vonatkozóan országos energetikai nagyságrendű tettekre van szükség.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 19 A DDKKK Innovációs Zrt. fejlesztés szervezése – 4c - A nem-fosszilis energiaforrások felhasználása húzóágazatnak számít a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a településfejlesztés, a foglalkoztatás, a társadalmi berendezkedés átalakítása terén. -A teljes program megvalósításához legalább szakmunkásra, szakemberre lesz szükség, ebből új munkahelyen dolgozhat. - Ez a program a kis és középvállalkozások számára nagyon széleskörű fejlődési lehetőséget, Magyarország számára pedig nagy ívű vidékfejlesztési programot jelent. -Megvalósulhat a mezőgazdaság-ipar és a környezetvédelem, környezetgazdálkodás egysége, -Megvalósulhat az élelmiszergazdaság, vidék környezettudatos, megújuló energia alapú „iparosítása”.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 20 BioDryer: út a megtakarításhoz a terményszárításban Megjelent publikációk: (Terményszárítás, ) [1] Áman M.,: Német B.: „A gáztüzelés kiváltására irányuló fejlesztés terményszárítók terén Magyarországon”, Agrárium, 2008/ o. jul.pdfhttp:// jul.pdf [2] Áman M.,: Német B.:„Terményszárítás földgáz nélkül?”, Agrárium, 2009/ o. [3] Német B.: „AgroEnergetikai Parkok megvalósulóban”, Agrárium, 2009/ 6-7, o. [4] Német B.: „Terményszárítás földgáz nélkül ”, Agrárium 2009/

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 21 Kutatás-fejlesztés szervezése; országos stratégia Megjelent publikációk: [1] Lukács Gy., Német B. "Akik okosan játszanak a biotűzzel" Gazdasági Tükörkép Magazin, 2008/1, 26. o [2] Német B.: "Régiók, ha összefognak" Régióstart, 2007/ o. [3] Német B., „Régiók, ha összefogtak I.” Régióstart, 2008/12. 9.o. [4] Német B., Sánta I.: „Az agráripar mint a harmadik ipari forradalom egyik hajtóereje”, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2009/3, o.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 22 Agroenergetika környezetvédelmi és társadalmi hatásai Megjelent publikációk: [1] Német B.: „Biomassza, energetika, környezetvédelem, foglalkoztatás” Agrárium, 2005/8,14-15.o. Biomassza-energetika-DDKKK.pdf Biomassza-energetika-DDKKK.pdf [2] Német B., Borhidi A. Sánta I.: „Agroenergetikai rendszerek mikro-, kis-, és közepes vállalkozások számára ”, Agrárium 2007/ o. [3] Német B., Sánta I. Áman M., Lukács Gy., Fenyvesi L.: „Korszerű agroenergetika, mint a vidékfejlesztés kulcsa”, Agrárium 2008/ o. [4] Német B., Sánta I.: "Átmenet a posztfosszilis korszakba", Gazdasági Tükörkép Magazin, 2008/4, 45.o.

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 23 Megjelent cikkeink

ENERGO expoAgraripar, megújuló források Magyarországon 24 Köszönjük megtisztelő figyelmüket és meggondolás tárgyává javasoljuk az elhangzottakat. A megvalósításhoz sok sikert kívánunk magunknak, és főleg gyermekeinknek, unokáinknak. DDKKK Innovációs Zrt. nevében Dr. Sánta Imre Pécsi Tudományegyetem, Fizikai Intézet nevében Dr. Német Béla