A társas kölcsönhatás és a szociális befolyásolás elmélete

A társas kölcsönhatás kezdetei Szocializáció fogalma: A társadalomba való beilleszkedés folyamata, az egyén megismeri önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a csoport értékekeit, normáit viselkedése olyanná alakul, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. tanulási folyamat  szociális tanulás. Szocializáció társakhoz kötött Primer vagy elsődleges szocializációs közeg: család nevelői attitűd, testvérsor, elhanyagolás, hiányzó minták, A szociális tér növekedésével: másodlagos v. intézményi szocializáció: kortársak, (bölcsőde), óvoda, iskola, munkahely, stb.

A tanulási folyamat Klasszikus és operáns kondicionálás Kölcsönös igazodás: szinkronizáció (Az empátia alapja) Szociális tanulás: utánzás: (Bandura) imitáció a cselekvések (a modell) megfigyelése és a viselkedés lemásolása emulálás: funkcionális másolat, a cselekvés eredményének megfigyelése, és – más úton – megvalósítása Befolyásoló tényezők: A modell felszólító jellege Sikeressége Az utánzást elősegíti, ha kifizetődő, vagyis nagyobb a nyereség, mint a hátrány. Utánzás kényelmes és hasznos DE: túlzásba vitele  szürkeség, unalmasság

Szociális befolyásolás formái Kelman Behódolás: érdekből, az elvárásnak megfelelően viselkedik. Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért. Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószínűséggel tudomást szerez a dologról. HATALOM Identifikáció: azonosulás; (analitikus irányzat) Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat, Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani, úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja tőle. Az identifikációval átvett attitűd addig marad meg, amíg a befolyásoló személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégítő. Interiorizáció: belsővé válás; bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák belsővé, meggyőződéssé válása. Maga a közvetített attitűd, viselkedés az, ami jutalmaz. A hatásgyakorlást gyakran elítéljük  „csordaszellem”-ről beszélünk Társas fertőzés: másokhoz hasonlóan viselkedni, attól hogy csoportban vannak.

A társas hatások formái De: a társak viselkedésváltozást okoznak Szociális facilitáció (=serkentés): Allport Floyd (ő a báty) 1891 elvégzett szorzások száma nő a társak jelenlétében Triplett kísérlete 1897 együttes helyzet (pl. versenyhelyzet vagy nézőközönség)(sport)teljesítmény nő társas gátlás  teljesítmény csökkenés

Magyarázat Feladat jellege: Személytől is függ, hogy hogyan reagál. egyszerű, rutin teljesítmény nő: verseny > bámészkodók Bonyolult  telj csökken: vizsgadrukk, debilizáló szorongás Személytől is függ, hogy hogyan reagál. Társak potenciális büntetők, vagy jutalmazók  fokozottabb erőfeszítés a sikerért, vagy a kudarc elkerüléséért. Fokozottabb kockáztatás  Társak figyelem elvonó hatása: fáradság csökkentése, élénkítés  egyszerű feladat  javulás figyelem-összpontosítás nehezítése  bonyolult feladat romlás

A társas "lazsálás" jelensége teljesítménycsökkenés Az egyének kisebb erőfeszítést mutatnak, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz nem lehet megbízhatóan kimutatni. kísérlet: kötélhúzás: erőkifejtés: 1 személy: 85kp; 7-en húzzák 65kp; ha 14-en 61kp az átlagos erőkifejtés A "be nem avatkozás" problémája: minél nagyobb a csoport, annál kevésbé avatkozunk be. (1964, New York gyilkosság) majd más segít, ha nem tudok kilépni a helyzetből, vagy a közös sors miatt a fenti hatás kevésbé érvényesül (pl. camping, metró)

Konformitás külső nyomás hatására jön létre, tekintélyszemély vagy csoport értékeihez, normáihoz igazodik. Nem utánozza a tekintélyt, hanem úgy cselekszik, ahogy azt a számára előírják. Védettség (biztonság) igényét akarja folyamatosan kielégíteni, összetartozás örömét éli át. Az átlagosnál alacsonyabb önértékelésű személyekre, vagy azokra, akik a csoport fennmaradásában erőteljesebben érdekeltek jellemző. Életkori konformizmus: 9-10 éveseknél általánossá válik. Csökken az azonosulási vágy, nem lehetek olyan, mint ő/k, de igazodhatok hozzá/juk.

Kísérletek Sherif (1935) autokinetikus hatás vizsgálat csoportban vizsgálva, az egyéni eltérések a csoportnormához közelítenek, fennmaradnak. Asch (1969) egyszerű észlelési feladat, jól látható ingerek Önállóan senki sem hibázik 8 egyén egy csoport; ebből 7 beépített személy 1 kísérleti alany 68% független vagy ellenálló 1/ magabiztos: megküzdött a konfliktussal, de nem engedett. 2/ individualista: többség véleménye nem számít, neki mindig igaza van. 3/ lelkiismeret-furdalásos: jelentős konf, kételkedik, de kitart. 32% engedékeny vagy konform: 1/ viaszember: észlelésben tévedett, a rosszat látta helyesnek, alacsony önbizalom 2/ önmagában bizonytalan: nem bízott a saját ítéletében 3/Kisebbrendűségi érzésű: tudatosan megszavazta a többség álláspontját, hogy ne legyen deviáns Hűséges társ jelenléte  5.5%-ra csökken a téves ítélet. Társ elvonása: 28%-ra emelkedik újra. Fordított helyzet: 16 naiv, 1 beépített alany, aki téved  őt gúnyolják Határozatlan helyzet: pl. zöld vagy kék megítélése kékeszöld színnél, kisebbség is befolyásol.

Befolyásolt: „A helyzet hatalma” Milgram (1964) áramütés a kísérleti alanyok 65%-a engedelmeskedett és 450 V-ig elment. Három fős csoport döntheti el az áramütés mértékét (nincs kísérlet vezetői utasítás, de 2 ember beépített és növelni akarja az áramütést) konform módon 70% így eljut a 150 voltig. /Az ellenálló: a hős/ Befolyásolt: „A helyzet hatalma” más a felelős térbeli távolság kis lépések

Befolyásolás Mások érzelmeinek hatékony kezelése A pedagógus is befolyásol, szándékosan, bizonyos cél (ismeretbővítés, képességfejlesztés, tulajdonságformálás) érdekében, de a pedagógusok egymást is befolyásolják, és a diákok is befolyásolják a tanárokat. ügynök; politika; szekta; olyan cselekedetekre is rávehetnek, melyek sérthetik az érdekeinket.

Csoportdöntés A döntés csoportos jellege fokozza az attitűd (szokás) változás maradandóságát. Csoportdöntésnél elmozdul az ítélet az egyénihez képest  polarizációs hatás. Mikor lép fel a kognitív disszonancia? (ism!) 1. választáskor: vonzó alternatívák között, és nem vonzó alternatívák között 2. idegen viselkedéskor

A szerep Befolyásolás  elvárásnak/előírásnak megfelelő viselkedés A társadalom is közvetít előírásokat Egy adott társas struktúrában (munkahely, család, párt, kórház stb.) elfoglalt státusz betöltéséhez szükséges viselkedési technikák a szerepek. (köznapi értelem = játék, színház) Szerep: az a viselkedés vagy attitűd amit másoktól vagy önmagunktól egy csoportban betöltött funkció alapján elvárunk.

Státusz Társadalmi tagolódás Osztályok, rétegek, csoportok…. (A munkamegosztás során) egy adott társadalmi struktúrában létrejövő pozíció (hely) = státusz A szerep tanulása szociális tanulási folyamat Szerepjátékok, szabályjátékok Szerep funkciója: leegyszerűsítés, előrelátható az érintkezés.

Szereptípusok hogyan jut hozzá: veleszületett szerzett mennyire átfogó az egyén élete szempontjából: pervazív tartós az összes többi szerepre hatás szituációs szerepek szociológiai megközelítés: formális Informális Több csoport  több szerep és egy csoporton belül is több szerepe lehet egy embernek.

SZEREPELVÁRÁSOK nyílt és rejtett normák Előírások sorozata, ami megszabja, hogy egy adott helyzetben hogyan lehet/ kell viselkedni KANN SOLL MUSS nyílt és rejtett normák

Pedagógus szerep Változik a komplementer szereptől függően, Komplementer szerep: ellentétpár, kiegészítő Tanár — tanítvány kollega, igazgató, portás, szülő, iskolaorvos stb. Szerepmegvalósítás: előkészület (gondolati),  kezdő gyakorlás,  gyakorlottság, mester szint vö.: szakmai szocializáció: 1. Pályaorientáció: fokozatos ráirányulás, beállítódás 2. Szakmai képzés 3. Pályakezdés: kiállja-e a próbát, marad-e a pályán? (felkészítés sikeres-e, illetve a munkahely segíti-e) 4. Pályavitel

Kapcsolódó fogalmak Szerepelhagyás Szerepváltozás Szerepcsere Szerep-visszautasítás Szerepharc…. szerepkonfúzió identitás (serdülőkor Erikson) szerepkonfliktus

Szerepkonfliktus szerepek között pl.: nők emancipációja (családanya-pedagógus) személy-szerep: a túlterhelés (szerephez tartozó feladat túl sok) belső meggyőződését kénytelen feláldozni szerepen belüli: „művezetői” szerep, (szülők és az igazgató elvárása ellentétes) a komplementer szerep betöltője vár el ellentétes dolgokat

Szerepkonfliktus oldása a figyelem megosztása — egyik szerepről ideiglenesen nem vesz tudomást ideológia kovácsolás — átértékeli a tényezőket, racionalizál Kompromisszumképzés — nem végzi el a számára összeegyeztethetetlen műveleteket Kábítás — pl. alkohol, nyugtatók a konfliktusos helyzet elhagyása: emigráció, öngyilkosság