Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kaposvár.
Advertisements

Republikon Tolerancia-kutatások
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
„A Partnerség erősítése” Foglalkoztatáspolitikáért felelős Államtitkár
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon
A Kormány intézkedései és tervei
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség
Az ÉRÁK szerepe a megújuló szakképzésben- felnőttképzésben Soós Roland ÉRÁK.
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH A jelenlegi magyar munkaerő- piaci helyzet Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH.
Iskolai életutak az alacsony végzettségűek körében
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
A közcélú munka hatása a települési tartós munkanélküliségre
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna
Pályára állás – fiatalok munkatapasztalat-szerzése TÁMOP-1. 4
A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Új utak az elsődleges munkaerőpiacra Munkaintegráció útjai Zalában, a második esély iskolák szerepe.
Az iskola tényleges feladata és a valós helyzet
HEFOP/2004/1.3.1 A HEFOP – „Második Esély” – Roma nők munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése – projekt bemutatásán keresztül a roma nők esélyegyenlőségének.
A évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, május 17.
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERŐPIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DIPLOMÁSOK ELHELYEZKEDÉSÉRE SOPRON, december 11.
Pedagógusképzést segítő hálózatok fejlesztése a Dél-Dunántúlon Pécsi Tudományegyetem TAMOP 4.1.2B.2-13/ projektje Pécs, november 25. Janovics.
Miért és mit – a program céljai és várható eredményei Galasi Péter, MTA KTI.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
Képzés és végzettség szerepe a munkaerő-piaci elhelyezkedésben Képzés és végzettség szerepe a munkaerő-piaci elhelyezkedésben Cséfalvay Ágnes Szakképzési.
Az országos mérések megújult rendszere
AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A GINOP 5. 2
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
A 18 éves korra emelt tankötelezettség és a könnyen lemorzsolódó tanulói csoportok Mártonfi György Budapest november 4.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
AZ IFJÚSÁGI GARANCIA RENDSZER ÉS A GINOP 5. 2
Az együttműködő partnerek szemszögéből Pártfogói konferencia december 9. F OGLALKOZTATÁSI F ŐOSZTÁLY Tamásné Lehoczki Aranka osztályvezető.
TÁMOP „Út a munka világába” Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ dr. Nyári Tibor projektvezető.
A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései Győr,
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1. „Komplex munkaerő-piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedés TÁMOP /
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci helyzetkép a salgótarjáni kistérségben Zaráné Kecskés Erzsébet Igazgató KKC-2008-V
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest november 5.
A szakiskolások továbbtanulási esélyei Kecskemét, Dr Liskó Ilona OFI
Civil Partnerség V. Regionális Konferencia Felnőttképzés és esélyegyenlőség – civil lehetőségek Aranyi Magdolna „Lépj egyet előre!” projektmenedzser 2007.
1 A munkaerőpiac aktuális kérdései és a szakképzés helyzete különös tekintettel a duális képzésre Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős.
Társadalmi tudatformálás
Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában
Készítette: Pál Margaréta
Heves megye munkaerő-piaci helyzete
HEFOP /1 „Lépj előre” – Őrségi kistérségi összefogás a szociális szakemberek képzésével a munkanélküliség hatékony kezelése érdekében HEFOP / /4.0.
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Dr. Soós Adrianna – főigazgató-helyettes (FSZH)
A Heves Megyei Kormányhivatal Európai Uniós források keretében folyó foglalkoztatási és képzési programjai.
„Első lépés” a Zemplénben TÁMOP C-09/
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
A szakiskolai képzés és az érettségi követelmények
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése Dr. Soós Adrianna – főigazgató-helyettes (FSZH)
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Előadás másolata:

Ifjúsági munkanélküliség Magyarországon Matheika Zoltán Kopint-Tárki Zrt. 2012. április 29.

Átlag feletti, bár nem kivételes ifjúsági munkanélküliség

A negatív sokkok erőteljesebben hatottak a fiatalok munkanélküliségére

Magas munkanélküliségi ráta, alacsony munkanélküliségi arány...

… a páratlanul alacsony aktivitás miatt

És nem csak alacsony, de csökkenő...

A probléma tehát kettős a fiatal korosztályból nagyon kevesen próbálnak elhelyezkedni; ebből a kevésből szokatlanul keveseknek sikerül. Mindkét probléma összefügg az oktatással.

Mindkét fiatal korcsoportban drasztikus az elmaradás

Az alacsony aktivitás problémája I Az alacsony aktivitás problémája I.: oktatásban résztvevők száma megnőtt

De ez nem elégséges magyarázat: alacsony végzettségűek aránya nem kirívóan alacsony

Alacsony aktivitás problémája II Alacsony aktivitás problémája II. Oktatásban résztvevők alacsony aktivitása a magyarországi szakképzés kevés gyakorlati munkatapasztalatot kínál a tanulóknak, szemben a „duális” szakképzési rendszerrel az iskolák vagy nonprofit intézmények által kínált egyéb munkalehetőségek is korlátozottak az oktatásban résztvevők munkapiaci jelenléte az átlagosnál gyengébb Magyarországon

Alacsony aktivitás problémája III. NEET-ek szerepe

Magas inaktivitás és munkanélküliség egyaránt az alacsonyabb képzettségűeknél koncentrálódik I.

Magas inaktivitás és munkanélküliség egyaránt az alacsonyabb képzettségűeknél koncentrálódik II.

Alacsony (általános iskolai és szakiskolai végzettségűek) rossz elhelyezkedési esélyeinek két fő oka: hiányos alapkompetenciák szövegértés, írásbeliség, problémamegoldás, matematikai készségek az alacsony végzettségűek kompetenciái súlyosan elmaradnak a nyugat-európai alacsony végzettségűek alapkészségeitől kedvezőtlen gazdaságszerkezet

I. A közoktatás anomáliái és az alapkészségek Az általános iskolák színvonalában hatalmas a szórás Az általános iskolák felerősítik az otthonról hozott hátrányokat vagy előnyöket A szakiskolák képtelenek pótolni a hozzájuk kerülő diákok kompetenciahiányait Az alacsony végzettségű fiatalok alapkészségei nem fejlettebbek, mint szüleiké.

II. A kialakult gazdaságszerkezet nem kedvez a hiányos alapkészségekkel rendelkezőknek Alulfejlett a független kis- és középvállalati szektor a tervgazdaság öröksége adminisztratív terhek, kiszámíthatatlan szabályozás A hierarchikus vállalatcsoportok által kínált új állásokban hangsúlyos elvárás az írásbeliség és a szövegértés.

Egyértelmű hátrány az alacsony végzettségűeknél, felemás előny a magasabb végzettségűeknél A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási szintje megfelel az uniós átlagnak. Ez azonban az alacsonyabb végzettségűek kiszorítása árán valósul meg. A felsőfokú végzettségűek számottevő részben felsőfokú végzettséget nem igénylő állásokban tudnak elhelyezkedni.

Az iskolarendszer jelenlegi átalakítása veszélyekkel jár: Egyfelől javítani kívánja a középfokú képzés gyakorlatorientáltságát, ennyiben valós problémára reagál. Másfelől a szakképzés átalakítása tovább csökkenti az alapkészségek fejlesztésére fordított időt, így hosszabb távon a jelenlegi legégetőbb probléma tovább súlyosbodhat.

Fiatal munkanélkülieket megcélzó foglalkoztatáspolitikai eszközök A fiatalokat nem kezelték kiemelt prioritásként Egyetlen, kisméretű támogatási program a pályakezdőknek: munkatapasztalat-szerzési támogatás Képzési programok, többek között fiatalok számára Bér- és bérköltségtámogatási programok, többek között fiatalok számára Közfoglalkoztatási programok, többek között fiatalok számára

A nyers eredménymutatók problematikusak lehetnek I.

A nyers eredménymutatók problematikusak lehetnek II.

Permanens probléma az alapos hatásvizsgálatok hiánya A létező vizsgálatok alapján: a képzési programok perspektivikusak, de jelentős fejlesztésre szorulnak a bérjellegű támogatási programok tényleges eredményességét rontja a kiszorítási és a holtteher- hatás a közfoglalkoztatási programok lényegében nem javítják a tényleges munkapiaci elhelyezkedési esélyeket.

Az újabb tervek és programok azt sugallják, hogy a fiatalok és pályakezdők a korábbinál nagyobb prioritást kapnak a foglalkoztatáspolitika célcsoportjain belül.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET.