Forrasztott kötés

Forrasztott kötés Forrasztásnak azt a kötési eljárást nevezik, melynek során a szilárd szerkezeti elemeket egy alacsonyabb olvadáspontú olvadt fémötvözettel, forraszanyaggal kötik össze és így alakzáró kötést hoznak létre. Az olvadt forraszanyag, amelynek nedvesítő tulajdonságúnak kell lennie, az összekötendő darabok anyagának megolvasztása nélkül, diffúziós kapcsolattal köt.

Forrasztott kötés Előnyei: A legtöbb ált. használt fém valamint üveg és kerámia is köthető Nagymértékben eltérő falvastagságú elemek is összeköthetőek Alacsony hőmérséklet kisebb elhúzódás, kis feszültségek A kötések tömörek és, áram és hővezetők Hátrányai: Csekély szilárdság alakul ki Korrózióra érzékenyek a kötések Forrasztási hézagok kisebbek pontos gyártás Folyatószer vagy védőgáz alkalmazása szükséges

Forrasztott kötés Folyamata: Nedvesítés, a forraszanyag felvitele: felmelegítés után a forraszanyag szétterül a felületen, nedvesíti azt Folyás, a forraszanyag beszívódik a forrasztó hézagba, hő szabadul fel , a hézagba bejut a forraszanyag Kötés, a forraszanyag behatol az alapfémbe, a két fém diffundál

Forrasztott kötés

Forrasztott kötés

Forrasztott kötés A jó minőségű forrasztás előfeltételei: Szűk forrasztási hézag és a felületeknek tisztának kell lennie. Fontos az oxidrétegek és a felületen levő zsír eltávolítása, mert ezek megakadályozzák a forraszanyag érintkezését az alaplemezzel Megfelelő hőmérséklet A forrasztás hőmérséklete Lágyforrasztás, folyósítószer alkalmazása, hőmérséklet 450 C alatt, alk.ter.: nem kell nagy szilárdság, de tömörnek kell lennie Keményforrasztás, folyósítószerrel, vákuumban védőgázban, 450 C felett alk.ter.: nagy szilárdságú Magas hőmérsékletű forrasztás, védőgázban vagy vákumban, 900 C felett

Bevonás, szűk hézag, széles hézag Forrasztott kötés Forrasztási helyek: feltöltő forrasztás, hézagforrasztás, résforrasztás Forraszanyag: ólom, horgany, ón, réz, ezüst, kadmium, különböző olvadási hőmérsékletűek  lágy, kemény és magas hőmérsékletű forraszanyagot A forraszanyagot mindig úgy kell megválasztani, hogy olvadási hőmérséklete a forrasztandó fémek olvadáspontja alatt legyen. Bevonás, szűk hézag, széles hézag

Forrasztott kötés A forraszanyagok alakja: rúd, huzal, szalag, paszta A forraszanyag és forrasztási hely felmelegítése: gázláng, forrasztópáka, fűtőlap Lágyforrasztás forraszanyagai: A kat: Ólom-ón lágyforrasztás, bádogos, karosszéria munkák B kat: Ón-ólom, villamos forrasztások, C kat: Különleges lágyforrasszanyag: finommechanika, hűtés és fűtés D kat: Lágyforraszanyag alumíniumhoz

Keményforrasztás forraszanyagai: nehézfémek forrasztására használnak Rézből, ónból, ezüstből, horganyból, kadmiumból, foszfór-ból állóak Réz: acélhoz és nikkelhez alkalmazzák, T = 710 – 1100 C Ezüsttartalmú 20% alatti Ag: érzékeny szerkezeti anyagokhoz, T = 710 - 860 C Ezüsttartalmú 20% feletti Ag: Keményfémek forrasztásához használják, T = 610 – 960 C

A folyasztószerre két okból van szükség. Minden fém, kivéve az arany és a platina, rendelkezik egy felületi réteggel, amely oxidokból, szulfidokból és egyéb szennyeződésből áll. A kötést biztosító ötvöző réteg kialakulásához ezt a réteget el kell távolítani. Ennek megoldása a folyasztószer egyik feladata. A másik feladata a hőátadás javítása. A forrasztáshoz ugyanis a munkadarabokat és a forraszt a forrasztási hőmérsékletre fel kell melegíteni, amely mintegy 40 Cº -al magasabb, mint a forrasz olvadási hőmérséklete. Mivel a folyasztószer olvadáspontja alacsonyabb, mint a forraszé, ezért először az folyik szét a felületeken. A szétfolyt folyasztószer kitölti a felületi érdességek miatti völgyeket, megnöveli a hőátadó kontakt felületet.

A folyasztószer mennyisége nem teszi lehetővé, hogy vastag oxid réteget, és erős szennyeződéseket, mint például zsír, eltávolítson. Ezeket reszelővel, vagy drótkefével kell eltávolítani, illetve a zsíros szennyeződést lakkbenzinnel, vagy más szerves oldószerrel kell leoldani. Csiszolópapír lágy fémek tisztítására nem jó, mert a levált finom szemcséket a felületről nem tudjuk eltávolítani. Elegendőnek kell lenni a funkciói ellátásához, de túl sok sem lehet, mert károsíthatja az alkatrészeket és korróziót is okozhat. A felesleges folyasztószert forrasztás után el kell távolítani.

A forrasztott kötések szilárdsága nem vetekedhet a hegesztett kötések A forrasztott kötések szilárdsága nem vetekedhet a hegesztett kötések szilárdságával, általában statikus és kis igénybevételre alkalmasak. Éppen ezért a kötés konstrukciójával kell gondoskodnunk elegendő nagy terhelt, legtöbbször nyíró igénybevételnek kitett felületről. Kisebb igénybevételre lágyforrasz Rm = 20..80 MPa, Nagyobb igénybevételre keményforrasz Rm = 140 .. 200 MPa, Legnagyobb igénybevételre réz keményforrasz Rm = 180 .. 270 MPa. .

Töltő varratok pl.: gépkocsi karosszéria A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Töltő varratok pl.: gépkocsi karosszéria

A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Edényfenék Tengelyek kötése

A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Rudak rudakhoz Rúd a rúdhoz

A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Forrasztott szem Cső lemezhez

A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Cső a csőhöz

A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Cső a lemezhez

A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Lemez a lemezhez

Lemez a lemezhez merőlegesen A forrasztott kötések néhány jellegzetes kialakítása Lemez a lemezhez merőlegesen

A forrasztás előkészítése: Bármilyen alakú és terjedelmű tárgyakon vagy munkadarabon kifogástalan egyenletes forrasztást csakis fémesen tiszta és zsírmentes forrasztási helyeken lehet elvégezni! A már letisztított felületet kézzel vagy szerszámmal érinteni, fogdosni nem szabad, mert újra szennyezett lesz. Az összeforrasztandó munkadarabokat úgy kell összeforrasztani, hogy helyzetük ne változzon A forrasztópáka csúcsát meg kel tisztítani, szennyeződést, revét el kell távolítani. .

Forrasztás munkaszabályai A forrasztási kötés csak olyan erős lehet, mint amilyen a forrasztási felület. A felület megnagyobbítható a két lemezvég lereszelésével, átlapolásával, és hevederes kötéssel A fémes érintkezés nagyon fontos .

Baleseti veszélyek A forrasztó és a folyasztóanyagokat puszta kézzel ne érintsük és ruháinkat is óvjuk, mert maró hatású A forrasztópákát tűzbiztoshelyre kell tenni, és óvni a leeséstől A mérgező és erősen zsírtalanító szereket tartsuk biztonságos helyen elzárva Munkadarab égési sebeket okozhat Sérült villamos vagy gázvezetéket ne használjunk .