A barokk Tyukodi pajtások

A barokk, mint művészettörténeti stílus A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Jelentése: kagyló alakú gyöngy („barruca” portugál szó) paróka („perruque” francia szó) nyakatekert („baroco” olasz szó)

Építészet Legfőbb alkotások a templomok, melyek díszítettek, aranyozottak, márványozottak voltak. A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, mind a homlokzatok, mind az épületbelsők kialakításánál, így is mozgalmassá téve az építményeket.

Festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot, tárgyat, tájat ábrázolt. Megmozgatta a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázta ki a fény és az árnyék festői ellentétét. A korabeli festők főuraktól, a királyitól és a megújuló katolikus egyháztól kapták megbízásaikat. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit.

Szobrászat A reneszánsz békés kiegyensúlyozottságával, emberléptékűségével szemben a barokk idején szélsőséges, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak voltak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.

A barokk Magyarországon A magyarországi művészetben a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnt fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. Első pártfogói a katolikus egyház, illetve a jezsuiták, a magyar főnemesség és a bécsi udvar voltak.

Várak és kastélyok a magyar-barokk jegyében - Fertőd: Esterházy-kastély - Gödöllő: Királyi kastély - Gyula: Almássy-kastély - Keszthely: Festetics-kastély - Ráckeve: Savoyai-kastély Sellye: Draskovich-kastély Várak: Sárospatak: Rákóczi-vár Devecser: Devecseri várkastély Pápa: Pápai várkastély

Barokk festészet és szobrászat A barokk szobrászat és festészet alakjai Szobrászat Giovanni Lorenzo Bernini Egid Quirin Asam Cosmas Damian Asam Pierre Puget Ungleich Fülöp Georg Donner Michelangelo Festészet Michelangelo Caravaggio Anthony Van Dyck Frans Hals Mányoki Ádám Bartolomé Esteban Murillo Rembrandt Diego Velázquez

Barokk a magyarság szolgálatában Főbb témák a festészetben: török-magyar csataábrázolások - a korszak társadalmi valóságában gyökerező műalkotásoknak jelentőségét az adja meg, hogy a monumentális művészet erejével fogalmazták meg az országot és népét a pusztulástól féltő nemesek szenvedélyes kiútkeresését.

Barokk a magyarság szolgálatában A szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem a nemzeti szellemű művelődés megteremtésén fáradozott, s a képzőművészetnek szerepet szánt a szabadságharc célkitűzéseinek támogatásában is. Rátalált Warou Dánielre, a Habsburg-birodalom egyik legjobban képzett, svéd származású érem- és pecsétkészítőjére, szolgálatába fogadta, és igen sokoldalúan foglalkoztatta. Warou 1704-1707 között a fejedelmi hivatalok számára pecséteket készített, három emlékérem teszi jelentőssé. Mindhárom érem előlapján a fejedelem mellképe szerepel, a hátlapok egy-egy domborműve pedig a szabadságharc célkitűzéseihez kapcsolódik: a szabadságharc kezdeteire, a vallásszabadságra utal, illetve a harmadik Rákóczi erdélyi fejedelmi beiktatására készült: a hétfejű hidrával küzdő Herkules dinamikus ábrázolása, amelyben Warou magas művészi színvonalon formálta meg a szabadságért küzdő Magyarország jelképét.

Vége