I./F. A HIVATALON BELÜLI KOORDINÁCIÓS FUNKCIÓ SZÍNVONALÁNAK NÖVELÉSE.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Klaszterportál, adatbázis DDOP számú pályázat záró rendezvénye Pécs, június 30.
Advertisements

TÁJÉKOZTATÁS A SZAKMAI VIZSGARENDSZEREK KUTATÁSÁRÓL Dr. Hideg Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék Az FKA-KT 4/2006. sz. téma, Megvalósíthatósági.
I./K. SZERVEZETI SZINTŰ TELJESÍTMÉNYMÉRÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ESZKÖZÖK BEVEZETÉSE.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott.
A Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma
7. A PR (Public Relations) tevékenység (Propaganda / Nyilvánosság)
PALLÓ zárókonferencia BMK, január 30. A közművelődési intézmények szerepe és lehetőségei a felnőttképzésben Felnőttképzési információs és segítő.
A Fővárosi Önkormányzat civil stratégiája
2005. november 18. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Tevékenységi Prezentáció VIDÉKFEJLESZTÉSI FÓRUM Jászfényszaru Molnár Katalin elnök.
A Szociális Ágazati Portál (SZÁP)
I./B. A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA AZ ÜGYINTÉZÉSI IDŐ CSÖKKENTÉSE, VAGY MÁS, AZ ÜGYINTÉZÉS EREDMÉNYESSÉGÉT SEGÍTŐ MUTATÓ JAVÍTÁSA.
KVN OP 1.1. – TEAM – Képzés a közigazgatás hatékonyabbá tételének érdekében.
Tanácsadási szolgáltatások „ A jövő önkormányzatának alapja Pusztamonostoron – ÁROP-1.A.2/A számú forrás felhasználásával” projektben Bíró Gabriella.
I./C. ÜGYFÉLSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGEK ELLÁTÁSÁNAK JAVÍTÁSA.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
E-learning és a multimédia
dr. Földy Ferenc Operatív Program Kft február 23.
Lorem ipsum Széchenyi Programirodák bemutatása ELTE Innovációs Nap február 23.
1 Az „ÁROP A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése pályázat” háttere „Helyi igényekre épülő szervezetfejlesztés a Zalakarosi Polgármesteri Hivatalban”
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Szervezetfejlesztés Töviskes Imre.
Kapun kívüli logisztika A nagy kihívást egyre inkább az jelenti, hogy: -mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételekkel.
Közigazgatási technológia
Családi vállalkozás.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.
A szolgáltatói jelleg erősítése a postai szakképzésben Rosta Péter.
AaAa ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Monitoring és értékelés.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
Tudásmenedzsment eredmények és tapasztalatok a MOL Csoportban Tóth Róbert Tudásmenedzsment vezető, MOL Csoport Budapest, 2006.február 23.
A CivilTech program nyújtotta lehetőségek civil szervezetek számára Tóth István, Bács-Kiskun Megyei CISZOK Kecskemét, NCA képzés.
Magyar Controlling Egyesület Szombathely, október Keringer Zsolt MCE Konferencia 2008 A controlling gyakorlata ASP alapú közigazgatás lehetőségei.
Controlling a gyakorlatban
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
Regionális Civil Egyeztetések (RECE) Program Helyzetelemzés tapasztalatai Oprics Judit Társadalmi egyeztetés támogatása program vezetője október.
Regionális Civil Egyeztetések (RECE) Program Egyeztetési folyamat A Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere kötet és a RECE programban készült helyzetelemzés.
Állami és önkormányzati vállalatok átláthatósága - a FŐTÁV Zrt. esetében Budapest, április 28.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Budapest, december 6.1/12 A kistérségi rendszerépítés helyi tervezésének és módszertani támogatásának új hangsúlyai Dr. Németh Jenő IDEA Kistérségi.
I./J. A HIVATAL MŰKÖDÉSÉT, ILLETVE A NYÚJTOTT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGÉT MÉRŐ MUTATÓSZÁMOK BEVEZETÉSE.
„Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem, hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”

A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
1 Mit vártunk, mit kaptunk, mit remélünk ? Összeállította: Kálóczi Katalin projektvezető december 8. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁRI.
MINŐSÉG A SZAKFELÜGYELETBEN
Projekt eredményeinek disszeminációja – 2. és 12. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
A projekt általános szakmai célkitűzései
Ugrás az első oldalra 1 Skaliczki Judit A teljes körű minőségirányítási rendszer bevezetésének lépései Debrecen, 2004.
Városi Rendészeti Program. Mi a Városi Rendészeti Program célja?  Az Önkormányzat Közterület felügyeletének munkáját segítse azáltal, hogy egy közös.
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
Az önkormányzati feladatellátást támogató informatikai infrastruktúra felülvizsgálata (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a.
Intézményi és központi ügyvitelt támogató elektronikus szolgáltatások.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Az önkormányzati cégek és önkormányzat közötti szerződéses kapcsolatok vizsgálata és az önkormányzati feladatellátást szabályozó külső szerződések rendszere.
Elektronikus Munkaerőpiaci Adatbázis és Karrierpont Hálózat TÁMOP / ,,e-KARRIER” CSAT Egyesület Cím: 4025 Debrecen, Arany János utca.
Vevőszolgálat ”A sikeres vállalkozó a megfelelően képzett és jól tájékozott vállalkozó” Vágó Péter Vágó Péter KISOSZ VESZPRÉM KISOSZ VESZPRÉM.
Kiskőrös Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése 4Sales Systems Államreform Operatív Program (ÁROP) 1.2.A.
„Az Áldozatvédelmi Szakmai Együttműködési Rendszer egységes fővárosi szintű megvalósítására”
Az intézményi felkészülés módszertana 14. előadás.
Hálózatok Támogató, segítő szerepek az ifjúsági munkában.
Téglásy Kristóf március 06. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Ifjúságügyi Főosztály Az ifjúságpolitika irányításának új szervezeti helye.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
Javaslat a konszenzust igénylő alapkérdésekre
Az adatforrásokról és aktualizálási rendjéről
A Tudásrégió közösségi színterei
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

I./F. A HIVATALON BELÜLI KOORDINÁCIÓS FUNKCIÓ SZÍNVONALÁNAK NÖVELÉSE

TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok Stratégiai célok Akcióterv 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

1. E lemző rész – 1.1 Célok meghatározása

A koordináció magában foglalja: 1) munkaszervezés, a feladatmegosztás metodikája, 2) háttérintézményekkel való együttműködés, 3) hivatalos szervekkel való kapcsolattartás, 4) vezetői-beosztotti együttműködés, 5) ügyfélfolyamatok vezetése, 6)munkafolyamatok követése, értékelése és fejlesztése 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A koordináció működése kulcskérdés minden munkaszervezet életében, ettől függ ugyanis a kitűzött célok elérésének hatékony megvalósítása. A hagyományos munkamodell a koordinációt a vezetői feladatok közé rendeli, de koordináció nem szűkülhet csak a vezető feladatává, így a cél annak a megteremtése is, hogyan lehet csökkenteni és horizontálisan szétosztani a funkció működtetését. 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A célok tehát a funkción belül: 1) a feladatmegosztás korszerűsítése, 2) a csoportkommunikáció és csoportmunka fejlesztése, 3) a tervezettség, folyamatokra épülés erősítése, 4) az informatikai háttér minél jobb aktiválása 5) transzparencia fejlesztése 6) a kapcsolattartási, szervezési feladatok hatékonyabbá tétele 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

7) az ügyfélfolyamatok hatékony szervezése, 8) a koordináció szétterítése a munkaszervezetben 9) megelőzési rendszer kialakítása 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

1. E lemző rész – 1.2 Helyzetelemzés

A módszer A jelenlegi helyzet felmérése érdekében a trénerek információ mellett a munkatársak bevonásával SWOT-elemzés készült, valamint a munkatársak benyomásának, véleményének és javaslatainak összegyűjtése történt. 1.2 HELYZETELEMZÉS

Erősségek  Egymást jól ismerő közösség  Rugalmasság  Hivatali út betartása  Szakmai segítség egymásnak  Ismerhetőek az emberek Gyengeségek  Kevés a visszajelzés a teljesítményekre  Túlterheltség  Nem mindig együttműködő kistérség  Sok ügy fut párhuzamosan, ami lassítja a munkavégzést  A változások felborítják a tervezett munkafolyamatokat  A pontos elvárásokat nem mindig lehet tudni 1.2 HELYZETELEMZÉS

Erősségek  Erős jogszabályismeret, szaktudás  Egymással való kapcsolattartás  Összetartó közösség Gyengeségek  Az adminisztrációs kötelezettség a munkavégzés rovására is mehet (bürokrácia)  A belső tájékoztatási rendszer esetszerű, olykor véletlenül derülnek ki fontos információk  Eltérő szemléletmód 1.2 HELYZETELEMZÉS

1) Különböző szemléletmóddal dolgoznak egy azonos munkaszervezeten belül 2) A munkavégzés nagy részét teszi ki a feladatok elvégzésének adminisztrációja, statisztikák készítése 3) Alacsony a tervezettség, az előre láthatóság 4) Az informatikai/technikai tudás nem mindig megfelelő 1.2 HELYZETELEMZÉS

5) Az ügyfelek olykor ügyfélfogadási időn kívül is megjelennek a hivatalban 6) Több ügy fut egyszerre egy-egy munkatársnál, és jellemző a sokszorsan párhuzamos munkavégzés, amely miatt lelassul vagy pontatlanná válik a folyamat 7) Nincs elválasztva a front office és backoffice munkavégzés 8) Nincs egységes feladatkiadási kultúra 1.2 HELYZETELEMZÉS

9) Nincs egységes tervezési folyamat, illetve nem is mindenhol látják szükségét a tervezésnek a külső hivatalok ad hoc jellegű feladatkiadásai miatt 10) A személyes jelenlét, megbeszélés fontosabb akkor is, amikor időhatékonyabb lenne elektronikus formában 11) Egy-egy ember viszi egy-egy terület folyamatait, ebből következik, hogy nem ismerik behatóan egymás munkafolyamatiat, teljesítményét 1.2 HELYZETELEMZÉS

12) Bizonyos feladatokra egyszerre több embert vonnak el a szükségesnél 13) Nincs olyan kommunikációs csatorna, mely minden – külső és belső – dolgozót elérni 14) Jellemző a személyes jelenlét sűrű megkövetelése (nem indokolt helyzetekben is) 1.2 HELYZETELEMZÉS

1. E lemző rész – 1.3 Következtetések

1) Nincs egységes információs bázis, ezért sokszor előfordul bizonytalanság vagy a felelősség fel nem vállalása miatt feljebb tolódnak ügyek 2) A munkatársi kapcsolatok nagyon jól működnek, jellemző a segítőkészség, egymás munkájának a könnyítése, de ez olykor a saját munka rovására megy 3) Nincs egységes feladatkiadási kultúra, ezért előfordulnak félreértések, illetve kevés információ átadása történik 1.3 KÖVETKEZTETÉS

4) A tervezettség hiánya miatt nem eléggé átgondoltak és felosztottak a munkafolyamatok, jellemző az ad hoc munkavégzés 5) A koordináció többször személyes jelenléttel párosul, még akkor is, ha ez nem indokolt. Pl. külső intézmények munkatársainak behivatása 6) Nem jellemző a koordinációs vagy egyéb hibák feltárása, elemzése és a következtetések beépítése a munkavégzés rendszerébe 1.3 KÖVETKEZTETÉS

7) A munkatársak szakmai tudása megfelelő 8) Az Internet és a hálózat adta lehetőségek nincsenek teljes mértékben kihasználva, a személyes kapcsolat mellett ez a csatorna nincs kiépítve a munkatársak és a lakosság felé 9) A közösség erősíthető csoportosabb jellegű munkavégzéssel, mivel inkább egyéni megoldások és felelősségvállalás a jellemző – ami által kevesebb az információmegosztás és kevésbé látjátk át egymás munkakörét 1.3 KÖVETKEZTETÉS

2. Tanácsadói rész – 2.1 Stratégiai tanácsok

A hosszútávon elérendő célok: 1) Hálózati kommunikáció 2) Csoportmunka nagyobb aránya 3) Egységes feladatkiadási (megbízási) kultúra meghonosítása 4) Tervezés és a folyamatok értékelésének nagyobb aránya 5) A koordináció mint külön funkció, cselekedet súlyának csökkentése STRATÉGIAI CÉLOK

6) Kapcsolattartás gördülékenysége 7) Nagyobb transzparencia 8) Informatikai tudás fejlesztése 9) A koordináció horizontális szétterítése STRATÉGIAI CÉLOK

Az akcióterv terv lényege, hogy konkrét, egymással összefüggő lépéseket tartalmaz, melyeket érdemes elindítani a hosszú távú célok érdekében. A lépésekre jellemző, hogy nem csak egy-egy munkatársat érintenek, hanem a munkaszervezet egészét AKCIÓTERV

Közvetlen elérhetőség az ügyfelekhez, hatékonyabb, gyorsabb kommunikáció kialakítása Lakossági elérések begyűjtése Minden külső és belső munkatársnak hivatali cím létrehozása postafiók mindenkinek Akció céljaAkció megnevezése AKCIÓTERV

A futó folyamatokat jobban átlássák a munkatársak, ennek követésére egy közös, vizuális felület létrehozása Transzparencia növelése A vezetői szerepkörből átemelni több koordinációs funkciót a többi munkatárs feladatkörébe Csillagpontos munkavégzés helyett megállapodáskötés Akció céljaAkció megnevezése AKCIÓTERV

Problémahelyzetek közös megoldásának erősítése, a közösségi javaslatok, fejlődési ötletek, közös gonodolkodás jobb kihasználása Csoportmunka fejlesztése Az ügyfelek önálló információszerzésének erősítése, a személyes megjelenés csökkentése a hivatalban Ügyfelek tudatosítása Akció céljaAkció megnevezése AKCIÓTERV

Az informatikai-hálózati rendszerek jobb kihasználása, gyorsabb dokumentum- és kimutatáskészítése Informatikai tudás és információmegosztás fejlesztése Tervezhetővé váljon, hogy mikor foglalkoznak a munkatársak külső ügyfelekkel és mikor a háttérfolyamatokkal Ügyfélfogadási idő rendszeresítése Akció céljaAkció megnevezése AKCIÓTERV

2. Tanácsadói rész – 2.2 Taktikai tanácsok

Beosztott Vezető Beosztottt Beosztott 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK 1.Csillagpontos munkavégzés helyett megállapodáskötés

A vezető köré épült rendszerek sajátossága, hogy csak a középpont aktivitásától függ a munkatársaké. Azaz a vezető osztja ki a feladatokat, ellenőrzi és javítja azokat. Ennek oka sokrétű: felelősség, az elvárások nem pontos meghatározása, hierarchikus munkavégzés, rutin, megszokás stb. Ezzel szemben rengeteg idő nyerhető, ha megállapodáskötési kultúra honosodik meg a munkaszervezetben, melynek segítségével a vezetőnek nem kell sem közvetítő, sem katalizátor 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

szerepet betöltenie a munkaszervezetben. A megállapodáskötés segítségével a munkatársak (folyamatgazdák) az elvárások pontos tisztázása után képesek a folyamatok uralására, nem szükséges utasítások kiadása, csupán a folyamatok kontrollja. A bevezetés lehetséges lépései: 1) Megállapodáskötési, sztenderdizálási képzésen részvétel (a pályázat keretében megvalósult) ‏ 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2) A feladatok megbízási kereszt szerinti átgondolása, dokumentálása 3) Az eredményhez vezető folyamat megtervezése 4) Műszerfal készítése 5) A jól működő, visszatérő folyamatokból sztenderdek készítése 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2. Transzparencia növelése Az eltérő területeken dolgozó munkatársak kevéssé látják át egymás munkafolyamatát, teljesítményét. A transzparencia növelése minden korszerű munkaszervezési módszer központi eleme. Ajánlott eszközei: 1) A munkafolyamatok zajlásának vizuális követése (pl. közös helyiségben egy táblán láthatóak a napi/heti előrehaladások) ‏ 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2) Egymással megosztható műszerfalak készítése, melyek a folyamatokra vonatkozó mérőszámokat tartalmazzák 3) Meghatározott rendszerességgel beszámolók tartása a futó folyamatokról vagy belső hírlevélben összefoglalásuk 4) Félévente/évente közös helyzetelemzés (pl. SWOT- elemzési módszerrel) ‏ 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

3. Ügyfelek tudatosítása, lakossági elérések begyűjtése Az ügyfelek koordinációjának hosszú távú célja, hogy az ügyfelek minél több ügyet önállóan is képesek legyenek elindítani, dokumentumokat beszerezni az ügyfélszolgálati funkciókat ellátó munkatárs személyes/telefonos felkeresésén kívül. Eszközei: 1) A lakosság tájékoztatása az egyes ügyek eljárási rendjéről 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2) A tájékoztatás rendszeresen történet a helyi lapban, cikksorozatban (akár egy konkrét példán keresztül) ‏ 3) A weboldalon érdemes létrehozni egy Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) szekciót, ahova a sűrűn visszatérő információkérésekre adott válaszokat gyűjtik össze 4) A weboldalon érdemes elhelyezni letölthető dokumentumokat, hogy ezekért ne kelljen személyesen befáradnia az ügyfeleknek, majd hazavinni és kitölteni, hanem kitöltve vihetik 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

5) A weboldalon, rendezvényeken (pl. települési nap, civil szervezések), valamint a hivatali ügyintézés közben érdemes a lakosságtól címeket bekérni, ami az alapja lehet hírlevelek működtetésének. A hírlevelek segítségével növelhető a lakosság tudása a hivatali ügyekről, ügyintézésről, a település helyzetéről stb. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

4. Csoportmunka fejlesztése A csoportmunka segíti a transzparenciát, növeli a hatékonyságot és több szempont érvényesülését segíti. Valamint csökkenti a vezetőre háruló döntéshozatali, felelősségi kört, segítségével nagyobb egyetértés érhető el. Eszközei: 1) Folyamatok indításakor javaslatok, vélemények bekérése az érintettektől 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2) A közös megbeszéléseken a megállapodáskötés módszere szerinti előrehaladás 3) Konszenzus kialakítása a célokban 4) Pontos megállapodás, feladatelosztás a csoport tagjai között 5) Az egyéni teljesítményről a közös, csoportos teljesítményre helyezni a hangsúlyt 6) Nem egyéni, hanem csoportdöntések meghonosítása 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

5. Ügyfélfogadási idő rendszeresítése A munkavégzés hatékonysága miatt el kell választani egymástól a front office és back office munkavégzést, hogy az ügyfélfogadási időn kívül valóban a munkafolyamatok előrehaladásával lehessen foglalkozni. Eszközei: 1) Az ügyfélfogadási idő minél nagyobb transzparenciája (weboldalon, faliújságokon, újságban, ajtón stb.) ‏ 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2) A személyes érintettség csökkentése: el kell választani a munkaköri feladatokat a személytől 3) Véleménykérés, felmérés készítése az ügyfélfogadás rendjéről (azaz mi felelne meg leginkább az ügyfeleknek) ‏ 4) Az ügyfélfogadási idő következetes betartása 5) On-line időpontkérés az ügyfélfogadási időszakra 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

6. Informatikai tudás és információmegosztás fejlesztése Minél könnyebben elérhetők egy közös felületen a munkaszervezet információi, annál kevésbé van szükség egymás munkájának megszakítására információkérés miatt. A bevezetés lehetséges lépései: 1) Egységes hálózai fájlstuktúra létrehozása a számítógépeken 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2) A fájlstuktúra közös dokumentálása és használata (pl. minden feljegyzés az adott mappába kerül be) ‏ 3) Megtervezni és elkülöníteni az elektronikusan és papíron tárolt információkat, kerülni a fölösleges nyomtatást, duplikációt 4) Felmérni az igényeket és lehetőségeket egy szoftver beszerzésére és beüzemelésére, mely lehetővé teszi a folyamatok teljes követését és megosztását 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

5) Az irodai szoftverekben való jártasság továbbfejlesztése képzések révén 6) A háttérintézményekkel cselekvési terv készítése az internetes információmegosztásra 2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK

2. Tanácsadói rész – 2.3 Informatikai megoldások

Célkitűzések: 1. Az informatizálhatóság több részcél megvalósítását is szolgálja, nem lehet (nem érdemes) egy-egy területre specializálni 2. Az informatizáltság általában szolgálja a hivatal fejlődését, de nem csupán a lehetőség megteremtése, hanem párhuzamosan a munkatársak szemléletének, informatikai írástudásának a fejlesztése is fontos 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

 Költségcsökkentés érdekében Internet-alapú telefonprogramok (pl. Sykpe) használata  Több külső intézményt érintő személyes megbeszélések helyett videokonferenciák szervezése (pl. szintén Skype segítségével) ‏  Az MTI Önkormányzati Sajtószolgálatának igénybevétele (onkormanyzat.mti.hu) ‏  Testvértelepülésekkel vagy kistérségi szomszédos településekkel közös információs hálózat létrehozása 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

 Közös elektronikus Tudástár létrehozása, mely gyűjtőhelye a bevált megoldásoknak, terveknek, használt dokumentumoknak stb. – segítségével könnyen, egymás személyes, telefonos felkeresése nélkül lehet információhoz jutni  Olyan szoftver beszerzése és bevezetése, amely lehetővé teszi a folyamatok konrollját, a megállapodások rögzítését és transzparenssé tételét, illetve egyéb dokumentumok megosztását 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

 Olyan közösségi kommunikációs szoftver beszerzése és bevezetése, melynek segítségével az ügyfelek véleménye egyes kérdésekben elektronikus formátumban megismerhető, döntéselőkészítést támogató információszerzésre és „közvélemény-kutatásra” is felhasználható  Az egyes ügyfélfolyamatok értékelésének elektronikus feldolgozása (pl. Excel-táblában, kihagyva a papíralapú értékelést) és értékelése  Közös elektronikus üzenőfal üzemeltetése 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

 A költségcsökkentés érdekében elektronikus faxfogadás kialakítása (nem nyomtatóra, hanem egy szoftverbe érkeznek a faxok, melyek ezáltal továbbküldhetők is)  A hívásokat fogadó call-center beüzemelése, mely csökkenti az egyes munkatársak hívásfogadásának/továbbkapcsolásának idejét 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK