A hazai nyugdíjpénztárak szerepe az állampapírpiacon Szarvas Ferenc vezérigazgató Államadósság Kezelő Központ Zrt

2Tartalom  I. Boldog békeévek (Kiindulási pontok és az eredmények)  II. A válság okai és hatása (Súlyosbító tényezők)  III. Pénztárak szerepe a válság után (Viták a szabályozásról)

3 I. Fejezet Boldog békeévek (Kiindulási pontok és azok valóra váltása)

4 A kezdeti megállapodás  Az államháztartás kieső bevételét a nyugdíjpénztárak állampapír vásárlásai finanszírozhatja.  Ezáltal „csupán” egy implicit államadósság egy része (a majdani nyugdíjkötelezettség) válik explicitté.

5 A nyugdíjreform előzetes várakozásai  A TB-ben elérhetőnél magasabb nyugdíj biztosítása  3,4%-os nettó reálhozam vezetne 2048 után körülbelül azonos szintű nyugdíjhoz, mint ami a 2005-ben érvényes tiszta tb-rendszerbeli nyugdíjformulából következik. (MNB/ )

6 A GDP-arányos államadósság nyugdíjreform nélkül A nyugdíjpénztári reform hatása a költségvetésre

7 Milyen államháztartási hatása lehet a reformnak?  A nyugdíjpénztári reform az implicit és explicit adósság összegét elvileg önmagában nem befolyásolja.  Jelentős lehet ugyanakkor a reform fiskális hatása, amennyiben részben ennek következtében nem sikerült teljesíteni a maastrichti kritériumokat.

8 A nyugdíjpénztári reform a pénztártagok szemszögéből A tényleges és az elméletek alapján várt nyugdíjpénztári hozamindexek

9 II. Fejezet A válság okai és hatása (Súlyosbító tényezők)

10 A válság előtt: A magyar sérülékenység növekedésének okai  Túlköltekező állam – növekvő államadósság  A rövid adósság és a devizatartalék viszonya  Belföldi állampapír-kereslet csökken  Banki devizahitelezés felfutása

11 A belföldi állampapír-kereslet csökkenésének szabályozói okai  Választható portfóliós rendszer bevezetése  Minimális 40%-os részvényelőírás a növekedési portfóliónál.  A tagok nagy része alapból a növekedési portfólióba kerül.  Állampapír-kereslet visszaszorul a részvények és külföldi befektetések javára

12 Magánnyugdíjpénztárak állományának változása  A magánnyugdíj-pénztári portfóliók állampapír hányada csökkent Forrás: PSZÁF

13 A válság után: hatások az adósságkezelésre  Kötvénykibocsátás az IMF-csomag után átmenetileg leállt. Az IMF-hitel miatt Magyarország az egyik legstabilabb finanszírozású ország, de  A belföldi és külföldi befektetői bázis problémái Forrás: MNB (A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak) Forrás: MNB (A biztosítók mintegy 1,4-szeresét teszik ki a nyugdíjpénztáraknak)

14 III. Fejezet Pénztárak szerepe a válság után (Viták a legújabb szabályozásokról)

15 Reguláció és állampapírpiac I.  Számos közgazdasági érv szól a tőkeáramlások korlátozása ellen.  Nem kedvez a hozamoknak.  Torzítja a termékek árazását.  Eközben pedig komoly előnyei vannak a portfólió külföldi befektetésekkel történő diverzifikálásának, amely az ország- specifikus kockázatok csökkentésére szolgál.

16 Reguláció és állampapírpiac II.  Miért folyamodnak a kormányok mégis regulációhoz a világ különböző pontjain?  A nyugdíjpénztári szektorban a moral hazard probléma az implicit, vagy explicit állami garanciák miatt erős lehet, azaz a pénztárak a nagy hozam reményében az elvárhatónál nagyobb kockázatot is felvállalhatnak.  Ebben az esetben a pénztárak vagy nyernek, vagy idővel az állam kénytelen állni a veszteségeket.

17 Reguláció és állampapírpiac III.  Éppen ezért a portfóliók részvény, illetve külföldi kitettségének korlátozása sem szokatlan. Forrás: IMF PDP 04/4 *P=Prudens magatartás

18 A magyar pénztárakat érintő portfólió-szabályozások kérdései  Növekedési portfólió minimális 40%-os részvényhányada  Külföldi eszközök korlátozása

19 A 40%-os minimális részvényhányadról  Az ÁKK sem a minimális részvényhányad előírását, nem támogatta, sem azt hogy aki nem válaszol vissza, az automatikusan a növekedési portfólióba kerül, ha életkor alapján oda tartozik. Miért?  Az általános nemzetközi gyakorlat szerint a reguláció általában a felvállalható kockázatok mérséklésére irányul, s nem hozammaximalizáló célzatú.  A hazai pénztártagok gyenge pénzügyi kultúrája.  Az állam implicit garanciavállalását is emeli.  Az állampapír-kereslet csökkenésének kamatemelő hatása és annak káros makrogazdasági és állampapír-piaci következményei.

20 Külföldi eszközök korlátozása I.  Az ÁKK-t ért vádak:  Az ÁKK (Magyar Állam) saját finanszírozási problémái miatt a lakosságra akarja kényszeríteni az alacsony megtérülésű állampapírokat a magasabb hozamú kötvények/részvények helyett.  Ez csak az ÁKK-nak (Magyar Állam) kedvez, a lakosságnak nem.  A pénztártagok ugyanis jelentős profitoktól esnek el a szabályozás miatt.

21 Külföldi eszközök korlátozása II.  1. válasz:  A rövid papírok kibocsátása a legkritikusabb időszakban (2008 október tavasz között) is zökkenőmentes volt.  Nyár óta vissza tértek a kötvénypiacra is a vevők.  Az IMF hitel szükség esetén bevonható a finanszírozásba.

22 Külföldi eszközök korlátozása III. a.  2. válasz:  A pénztárak külföldi befektetéseinek növelése esetén a belföldi kereslet csökkenése miatt emelkedhet a hazai kamatszint és gyengülhet az árfolyam. (IMF PDP 04/4)  A hozamok emelkedése a pénztárak állampapír portfólióján elérhető teljesítményt rontja, s ezért a külföldi portfólió növelése öngerjesztő hatású lehet.

23 Külföldi eszközök korlátozása III. b.  2. válasz (folytatás):  Az állampapírpiac stabilitása nemcsak a kormányzatnak és az adósságkezelőnek érdeke, hanem maguknak a nyugdíj- pénztáraknak, sőt a pénztártagoknak is, hiszen portfóliójuk legsúlyosabb része továbbra is a hazai állampapír.  Az ÁKK azon érdeke, hogy az állampapír-piaci stabilitást fenntartsa az nem önérdek, hanem a hazai intézményi,- és magánbefektetők közös érdeke.

24 Külföldi eszközök korlátozása IV.  3. válasz: A nyugdíjpénztárak létrejötte óta az állampapír volt a legmagasabb hozamú befektetés a főbb alaptermékek közül.

25 Köszönöm a figyelmet!