Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Demográfiai mutatócsoport M1. Terület Ú-RKK M2. Lakónépesség, Ú-RKK M3.

Slides:

Advertisements

Hasonló előadás

A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006)

Advertisements

Magyar Tudományos Akadémia

MTA Regionális Kutatások Központja Vidéki alternatívák – segély és/vagy munka? Dr. Balcsók István tudományos munkatárs MTA RKK ATI Debreceni Osztály.

Nemzetközi gazdaságstatisztika

Tapasztó Dénes, szakmai vezető

A KARCAGI KISTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI HELYZETE TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK

A társadalmi differenciálódás területi jellemzői Magyarországon

ELSZÁRMAZOTTAK TALÁLKOZÓJA VIII. MADZAGFALVI NAPOK SZEPTEMBER 9.

Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP.

február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.

Miért éppen… Dunaújváros Dr. Kálmán András Dunaújváros MJV polgármestere országgyűlési képviselő Budapest,

Előadók: Nagy László Balogh Miklós

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréselőkészítő óra II.

„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.

TARTÓK STATIKÁJA II TAVASZ HATÁSÁBRÁK-HATÁSFÜGGVÉNYEK

Területfejlesztési alapfogalmak, stratégiai típusok

MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.

A népesség száma és jellemzői

A népesség családi állapota. Az élet folyamán szerzett tulajdonság Az élet folyamán szerzett tulajdonság Családi helyzet megközelítése: Családi helyzet.

A népesség térbeli eloszlása

Regionális fejlesztési tervek készítésének módszertana

Válság és/vagy kibontakozás? Forman Balázs Budapesti Corvinus Egyetem

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 1 Elérhetőség és regionális fejlődés Győrffy Ildikó Miskolci Egyetem Világ-

Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságának sajátosságai

A gazdasági szuburbanizáció mérése,

Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON- metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése

Ciklus és trend a magyar gazdaságban,

Pécs, december 11. „Múlt-jelen és jövő, avagy „Globális pálya és kispályás feltételek” ( ) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató.

A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

GKI Zrt., Öngólok után – kell egy gazdaságpolitika Szeged, október 1. Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.

A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat- Magyarországon konferencia Győr, április 27–28. Az információs társadalom.

Geotermikus hőszivattyús energia hasznosítás a Tesco Áruházaknál trigenerációs gázturbinával kiegészítve Ádám Béla HGD Kft., ügyvezető március 23.

Gazdaságprognózis Dr. Vértes András elnök

Az országos közúthálózat fejlesztése,

A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása

A magyar gazdaság várható helyzete

Kormányszóvivői tájékoztató február 24. Európa Terv a versenyképes gazdaságért.

2011-ben a hazai gyorsforgalmi utak fejlesztése. úthálózat bővülése Gyorsforgalmi úthálózat bővülése.

Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon

A gyorsforgalmi úthálózat bővülése 2003-ról 2006-ra KASSA felé SK A SLO HR YU RO UA V Tornyosnémeti LVOV, KIJEV felé Tisza POZSONY, PRÁGA felé M30.

Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.

A Nyugat-Dunántúli Régió népesedési folyamatai Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dallos Katalin Geográfus V március 6. Térkép forrása:

DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók

Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.

Faktoranalízis az SPSS-ben

Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.

A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.

Dunaújváros, mint interregionális térszervező központ

A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: K+F+I tevékenységek Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós.

Tények, számok és folyamatok Hargita megyében , Csíkszereda.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Regionális politika – beadandó feladat 1) Készítse el az Ön által kiválasztott megye elemzését az alábbiakban megadott szempontok szerint: 1.A megye informatív.

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HAZAI KISTÉRSÉGEK ÉVI KOMPLEX VERSENYKÉPESSÉGI RANGSORÁHOZ Buskó Tibor László PhD.

Iskola és közösség Iskola és közösség I: Iskola és település (oktatásökológiai megközelítés) Iskola és közösség II: Az iskola funkciói (funkcionalista.

AZONOSSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK A MAGYARORSZÁGI DÉL-ALFÖLDI ÉS A ROMÁNIAI VEST RÉGIÓK KÖZÖTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ, február 10. Előadó: Végh Zoltán igazgató.

„Honnan jövünk? - Hová megyünk?” - Dunaújváros és a Római városrész

362 fő Terület 804 Ha 1 CKÖ 1 Mozgókönyvtár, e-Magyarország pont 1 Óvoda 1 Falugondnoki Szolgálat 4 legnagyobb foglalkoztató Csák Istvánné (kereskedelem)

379 fő Belterület: 65 Ha Külterület: 1235 Ha 1 Körjegyzőség Alsómocsolád Köblény Gerényes Kisvaszar Szalatnak 1 Teleház- 1 Művelődési Ház 1 Mozgókönyvtár.

A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Az ipar szerepe a vidék átalakulásában a Visegrádi országokban

APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató

A határmenti térségek fejlesztési céljai és területi folyamatai

MAGYARORSZÁG ÉS A BALATONI MEGYÉK GAZDASÁGA ÉS MUNKAERŐPIACI HELYZETE

Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat

Munkagazdaságtani feladatok 1

Előadás másolata:

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Demográfiai mutatócsoport M1. Terület Ú-RKK M2. Lakónépesség, Ú-RKK M3. Népsűrűség, R-KSH, Ú-RKK M4. Vándorlási különbözet, R-KSH, Ú-RKK ( ) M5. 60-x éves korosztály aránya, Ú-RKK M6. Vitalitási index, R-KSH, Ú-RKK M7. Városi népesség aránya, Ú-RKK Foglalkozási szerkezeti mutatócsoport M8. Mezőgazdasági, R-KSH, Ú-RKK M9. Ipari, R-KSH, Ú-RKK M10. Tercier szektor aktív keresőinek aránya, R-KSH, Ú- RKK

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: A foglalkozás-váltás és a munkanélküliség mutatócsoportja M11. Ipari foglalkoztatottak számának változása, R-KSH, Ú-RKK ( ) M12. Munkanélküliek aránya, R-KSH, Ú-RKK, (1997) M13. Tartós munkanélküliek aránya, R-KSH (1994, 1995, 1996) Ú-RKK(1996, 1997)

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Infrastrukturális mutatócsoport M lakosra jutó telefon-főállomások száma, R-KSH, Ú- RKK M lakosra jutó gépkocsik száma, R-KSH, Ú-RKK, M25. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya, R-KSH, Ú-RKK, M26. Az 1 km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza, R-KSH, Ú-RKK, M27. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, R-KSH,Ú-RKK, M28. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, R- KSH, Ú-RKK, M29. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma, R-KSH, Ú-RKK, M30. Az elérhetőség minősítése, Ú-TERRA, (több változatban)

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Gazdasági mutatócsoport M14. Gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, R-KSH, Ú-RKK M15. Gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók sűrűsége, db/km2, R-KSH, Ú-RKK, M16. Gazdasági szervezetek változásának dinamikája, R-KSH, Ú-RKK, M17. A mezőgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, R-KSH, Ú-RKK, M18. Egy állandó lakosra jutó szja alapot képező jövedelem, Ft, R-KSH, Ú-RKK, M19. Egy állandó lakosra jutó szja, Ft, R-KSH, Ú-RKK, M20. Hozzáadott érték az egyes és kettős könyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH, M21. A saját tőke és a jegyzett tőke aránya egyes és kettős könyvelést vezető gazdasági szervezeteknél, Ú-APEH, M22. A külföldi tőke aránya, Ú-APEH,

Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Egyéb, speciális mutatók csoportja M31. Az urbanitás/ruralitás indexe, R-KSH, Ú-RKK M32. Az egyetemi és főiskolai hallgatók aránya a lakónépességből, R-KSH, Ú-RKK, M33. A 10 évesnél idősebb népesség által elvégzett átlagos (osztály) évfolyamszám, R-KSH, Ú-RKK, M34. Az újonnan épített lakások aránya, R-KSH, Ú- RKK ( ), M35. Az épített lakásokból a 3-x szobásnál nagyobb lakások aránya, Ú-RKK, M37. Településsűrűség (a 100 km2-re jutó települések száma) Ú-RKK, M38. A külterületi népesség aránya Ú-RKK,