MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK VÍZGYŰJTŐKRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A SZENNYEZÉS CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI ÉS SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK
SZENNYEZŐ FORRÁSOK Pontszerű szennyezők: A szennyező hatás koncentráltan éri a befogadót Mérhető, ellenőrizhető Legtöbbször időben állandó „Csővégi” eljárások alkalmazhatók Nem pontszerű (megoszló, diffúz): A szennyezés helye nem lokalizálható, vonal mentén, víz felszínén Kis koncentrációban, nagy területről Erősen függ a hidrológiai viszonyoktól (csapadék, lefolyás) Folyamata: forrás – transzport valamely közvetítő közeg útján (légköri kiülepedés, felszíni lefolyás, felszín alatti lefolyás, talajerózió) Beavatkozás: elsősorban a keletkezés helyén
Diffúz terhelés modellezése Terhelés meghatározása: Emisszió transzport (terepi, mederbeli) anyagáram (vízgyűjtő kifolyási pontján) Mérési lehetőség: pontforrások, mederben mért anyagáram Modellek: empirikus és fizikai (folyamat) alapú Nagy léptékű, összevont paraméteres → nem ad információt a térbeli változékonyságról, BMP tervezésre nem alkalmas Dinamikus, osztott paraméteres modellek → hatalmas adatigény A vízgyűjtő tervezés kulcs eleme a diffúz terhelések ismerete.
A hiányzó kapcsolat problémája A visszatartás mértéke a „szállítási” távolsággal (vagy a tartózkodási/levonulási idővel) növekszik. Visszatartás helye: a vízgyűjtőn, mielőtt a szennyezés eléri a felszíni vizeket, a mederbeli levonulás közben A szállítás során fellépő veszteségek miatt a vízgyűjtőn lévő források hozzájárulása a tavak terheléséhez csak akkor számszerűsíthető, ha képesek vagyunk a víz és az általa közvetített tápanyag térbeli mozgása alatt lejátszódó folyamatok leírására. Ezeknek az ismereteknek hiányában – melyet az irodalom a „hiányzó kapcsolat problémájának” nevezett el (Jolánkai, 1984) – a terhelés meghatározására csak becsléseket végezhetünk.
VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ TERHELÉSEK MEGHATÁROZÁSA A MÉRÉSEKRE TÁMASZKODVA L3 = (L4 + L31 + E3) a3 L11 L12 L21 L22 L31 E2 E3 E11 E21 L21 = (L22 + L211 + E21) a21 L2 = (L3 + L21 + E2) a2 L111 L211 L11 = (L12 + L111 + E11) a11 L1 = (L2 + L21) a1 – ellenőrzési pontok Li – mért terhelés (anyagáram) Ei – vízgyűjtőről származó terhelés (emisszió) ai – átviteli tényező (transzmisszió) (1-a = visszatartás a mederben)
Terhelés számítása: Li – Anyagáram az i-dik ellenőrzési ponton m – mellékfolyók száma az i-dik szakaszon E – az i-dik szakaszt érő vízgyűjtő eredetű terhelés (emisszió) j – emissziós források száma az i-dik szakaszon a – az i-dik szakaszon érvényes átviteli tényező Lp – pontszerű szennyezőforrás (t/év) p – pontszerű forrás transzmissziós tényezője (-) Lnp – diffúz szennyezőforrrás (t/év) L – fajlagos területi terhelés (t/ha,év) A – a fajlagos terheléshez tartozó vízgyűjtőterület (ha) np – diffúz terhelés transzmissziós tényezője (-) ( 1- = visszatartás a vízgyűjtőn)
Diffúz terhelések becslése Fajlagos területi terhelés („unit areal load”) Statisztikai modellek (szennyezőanyag kibocsátás, területi és hidrológiai jellemzők és a kontroll szelvényekben mért anyagáramok kapcsolata) Dinamikus modellek (felszíni, felszín alatti lefolyás és transzport)
Fajlagos területi terhelés jellemző értékei (kg/ha/y) Területhasználat KOI ÖN ÖP N/P Forrás Mezőgazdasági terület 48-275 20.6 0.7-53 10-20 29.6 0.7-8.2 0.25-1.35 0.79 6.1 18.8 37.5 1 2 3 Legelő 13-28 31.8 1.1-5.3 1.1-3.3 16.6 0.3-0.5 0.02-0.5 0.55 8.0 8.5 30.2 Erdő 43 1.4-33 8-10 3.6 0.02-1 0.3 33.7 17.6 12 Szőlő, gyümölcsös 0.1-260 38-67 0.8-20 0.8-201 12.5 5.2 Városi terület 260-1050 282 2-9.7 6-10 19.7 0.5-1.5 1.1-5.6 2.7 5.8 2.4 7.3 1. VITUKI, 1996, 2. Jolánkai, 1984, 3. JICA, 1998
Statisztikai modellek Német példa: MONERIS: Modelling of Nutrient Emissions in River Systems (Institut für Gewasserökologie, Berlin) > 500 (1000) km2 vízgyűjtők 5-10 éves átlagok GIS támogatás Figyelembe vett folyamatok: Pontszerű források, Légköri kiülepedés, Lemosódás, Erózió, Városi lefolyás, Drénrendszerek, Talajvíz. Tápanyag visszatartás a vizekben
Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)
Duna vízgyűjtőre készített becslés (MONERIS, Behrendt et al, 2003)
Országos terhelés becslés eredménye (Összes N, Összes P) 14% 6% 13% 1% 9% 57% TN: 20 kt/év 4% 8% 2% 60% Felszíni oldott Felszíni partikulált Felszín alatti oldott Települési felszíni oldott Települési partikulált Települési felszín alatti oldott TP: 3 kt/év
Országok hozzájárulása a Duna vízgyűjtő összes N és P terheléséhez
HIDROLÓGIAI ALAPÚ MODELLEK ELVI SÉMÁJA ALMODELL SZENNYEZŐANYAG FORRÁS ÉS TRANSZPORT ERÓZIÓS BEFOGADÓ VÍZMINŐSÉGI MODELLJE VÍZMINŐSÉG A KIFOLYÁSI SZELVÉNYNÉL VÍZGYŰJTŐ EMISSZIÓS MODELL
HIDROLÓGIAI ALMODELL P, S I1 ET Qs R I2 Qi Ql Qb Qd Qc VÍZMÉRLEG-EGYENLET
KIMOZDULÓ TALAJSZEMCSÉK ERÓZIÓS ALMODELL KIMOZDULÓ TALAJSZEMCSÉK MOZGÓ HORDALÉK MEDERBE BEKERÜLŐ VÍZGYŰJTŐN MARADÓ Felszíni lefolyás Kiülepedés, Tározódás Szállítódás Csapadék Felkeveredés Eróziós potenciál
TRANSZPORT ALMODELL
Légköri kiülepedés/fixáció TRANSZPORT ALMODELL Oldott szervetlen Szerves Erózió Kicsapódás/Oldódás Lemosódás Elillanás Szorpció/Deszorpció Aratás Trágyázás Kimosódás Légköri kiülepedés/fixáció Immob./Miner. Aktív partikulált Inaktív
Zala vízgyűjtő Hidrológiai- és terhelés modell: Lefolyás Össz.P terhelés
Lépték: víztestek vízgyűjtő Víz Keretirányelv Lépték: víztestek vízgyűjtő 93 000 km2 990 víztest részvízgyűjtő Tápanyagterhelés meghatározása víztest vízgyűjtő léptékben
CÉL: térképi információk maximális kihasználása GIS adatok Csapadék CÉL: térképi információk maximális kihasználása Léptéket a legnagyobb felbontásban rendelkezésre álló adat határozza meg Lefolyás Lejtés Talajtípus Földhasználat Talaj P tartalma Humusz- tertelom N többlet Vízháztartás Laksűrűség Catornázottság
Földhasználat FÖMI CORINE Land Cover (M=1: 50000) adatbázis Landsat TM felvételek, SPOT 4 és IRS felvételek feldolgozásával A legkisebb térképezett objektum területe 4 hektár, a legkisebb térképezett vonalas elem szélessége 50 méter. Kategóriák öt főcsoportban: mesterséges felszínek, mezőgazdasági területek, erdők és természetközeli területek, vizenyős területek és felszíni vizek.
www.fomi.hu
Diffúz Nitrogén terhelés Diffúz Foszfor terhelés
SZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI Kibocsátás csökk., szennyvíz („end of pipe”); „best management practice”, ár, adó, területhasználat szabályozása Emisszió forrás Transzport a víz- gyűjtőn (visszatartás) Lefolyási tényező csökkentése, erózióvédelem, művelés, előtározók, „wetland”-ek kialakítása Hordalék- és uszadékfogók, fenéklépcső, levegőztetés, ökológiai szemléletű mederrendezés, előtározók Transzport (visszatartás) a folyómederben Üledék kotrása, inaktiválása, biomanipuláció, vízpótlás, mély tavak levegőztetése, algicid Tavi tápanyag forgalom
Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése Földhasználat (művelési ág) váltás Szántó → erdő, legelő (gyep) konverzió Vízvisszatartás a természetes mélyedésekben, vizes élőhelyek létrehozása (visszaállítása) Vetésforgó alkalmazása: kalászosok arányának növelése, kapás kultúrák tiltása, növény fedettség biztosítása (C tényező csökkentése). Pillangós vagy takarmány növények termesztése másodvetésként. Művelési mód váltás Erózióvédelmet biztosító növénytermesztési módok (Betakarítást követő tarlóhántás, tarlóápolás, Szárzúzás, növényi maradványok aprítása, felszínen hagyása (mulcs), Másodvetés (takarmányok, zöldtrágya növény), Csökkentett és no-tillage művelés Műszaki talajvédelem (sáncolás, teraszolás, talajvédő táblásítás) Szintvonalas, sávos művelés Talajszerkezet romlás, tömörödés megakadályozása, talajvédő művelés → beszivárgás növelése, vízvisszatartás a területen
Mezőgazdasági eredetű (földhasználatból származó) terhelés csökkentése Korlátozott tápanyag bevitel Kötelező talajvizsgálat, tápanyag többlet korlátozása Trágya kijutatás helyi korlátozása (lejtős területeken kiegyenlítő trágyázás, vízfolyások közelében – parti sáv, hullámtér korlátozás) Trágya kijuttatás időbeli korlátozása (fagyott talajra tilos a kijuttatás) Szakszerű kijuttatás (injektálás, tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatása megfelelő módon) Védősávok létesítése a folyómeder és a mg-i terület között Folyómeder mentén a természetes parti vegetáció (zonáció) kialakulásának megteremtése, megfelelően széles galériaerdő (középvízi és nagyvízi mederrendezés része) A mezőgazdasági terület szélén védősáv (fasor, gyepesített sáv) – szélerózió ellen is véd! Hordalékvisszatartás a medren kívül, szűrőmezők kialakítása Kis vízmélységű, állandó vagy időszakos vízborítású területek (tározók) kialakítása vízfolyásokon, – vizes élőhelyek létrehozása
Diffúz szennyezés csökkentése
Tápanyag terhelés csökkentése Dombvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága
Tápanyag terhelés csökkentése Síkvidéki vízgyűjtőkön alkalmazható P terhelés csökkentési intézkedések költséghatékonysága
BALATON: A MEDENCÉK FOSZFORTERHELÉSE A BEAVATKOZÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN mezőgazdasági légköri geokémiai háttér szennyvíz városi lefolyás 100 90 80 70 60 Összes P (tonna/év) 50 40 30 20 10 I II III IV I IV II III
EU agrár- és vidékpolitikája A többfunkciós mezőgazdasági modell második pillérére: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program → UMVP Intézkedései: agrár-környezetgazdálkodási alapprogram, integrált gazdálkodási célprogram, ökológiai gazdálkodási célprogram, extenzív gyephasznosítási célprogram, vizes élőhely-hasznosítási célprogram Horizontális és zonális célprogramok
A támogatások szerkezete AKG kifizetések VKI kompenzáció “Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” “Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” Önkéntes előírások A 2. ábra áttekintést ad a CAP 2003-as reformja után kialakult - a környezetvédelemnek az agrárpolitikába történő integrációját biztosító - eszközrendszerről. Kötelező előírások 37
Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere
Víz Keretirányelv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (2009): vízvédelmi, ökológiai szempontok Nitrátérzékeny területek (jelenlegi kijelölés módosítása) Erózió érzékeny területek Belvízveszélyeztetett területek Partmenti vízvédelmi zónák
Nitrátérzékeny területek Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása (27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről„nitrát-rendelet”) Nitrát-érzékeny területek kijelölése Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség, Ellenőrzés A nitrátérzékeny területek jelenleg 43 186 km2-t tesznek ki, az ország területének 46,4 %-át. Kijelölésük a MEPAR rendszerben megtörtént
Nitrát érzékenynek kijelölt területek és a potenciális foszfor terhelés szempontjából érzékeny területek (2010)
Potenciálisan erózió érzékeny szántók Összes erózió érzékeny terület 440 000 ha Eróziós terület állóvíz vízgyűjtőjén 120 000
Belvíz veszélyeztetett területek erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó Forrás: VKKI
Egyéb szempontok a területi intézkedések megválasztásához Törekedjünk a művelés fenntartására azokon a helyeken, ahol ez nagy valószínűséggel jövedelmező ágazat (pl. borvidékek, kiváló termőképességű területek) Támogassuk a tájszerkezet alakulása szempontjából kedvezőbb megoldásokat (pl. erdősített táblaszegélyek, melyek egyben ökológiai folyosók is lehetnek), Törekedjünk a földhasználati arányokban az egykori természetes állapot felé elmozdulni, növeljük az erdők arányát különösen a vízgyűjtő északi területein. A síkvidéki részeken részesítsük előnyben a vizes élőhelyek kialakítását, Mivel a hidromorfológiai kockázat csökkentése miatt is szükséges, meder melletti „puffer” területeket minden vízfolyás mellett alakítsuk ki.
Nemzeti Erdő Stratégia és Program Kiemelt célja, hogy a racionális földhasználaton keresztül hozzájáruljon az agrárgazdaság hatékonyságának fokozásához, illetve a hazai faanyagellátás és az erdők védelmi, rekreációs szolgáltatásai iránti növekvő igények kielégítéséhez. Az ország erdősültsége 2035-re érje el a 26-28%-ot, amelyhez a hosszú távú erdőtelepítési koncepcióban 2005-től évi 20 ezer ha/év új telepítéssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2035-ig tartó időszak alatt mintegy 600 ezer ha új erdőterület jönne létre. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz kapcsolódva, illetve azt felváltva 2004-ben elfogadták a Nemzeti Erdőprogramot.
VKI célok az UMVP-ben A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges: Erózióvédelem a dombvidéki szántókon Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett
Eszközök a befogadó vízminőségének javításához Öntisztulás javítása, oxigén bevitel fokozása: Fenéklépcső, fenékküszöb,bukó stb. (hosszirányú átjárhatóság korlátozása miatt ökológiai szempontból nem jók), szűkület, surrantó Iszapkotrás, üledék eltávolítása (folyók, tavak) Természetközeli (ökológiai szemléletű) mederrendezés Kanyargós meder (meanderezés), parti zóna megléte Csobogók, kiöblösödések változatosabb élőhelyek, gazdagabb élővilág szabálytalanabb áramlás, oxigén bevitel növelése hosszabb tartózkodási idő, öntisztulás természetes ártér, hordalék visszatartás Tavak oxigén ellátottságának javítása Hipolimnion (alsó réteg) levegőztetése, cirkuláció (csak mély tavakban)
Belterületi szakasz: Egyenes, burkolt trapézmeder
Kisvízi meder kiszélesítése, lankás rézsű - meanderezés kialakul Belterületi természetes állapotú szakasz
Függőleges vonalvezetés, fenéklépcső surrantó
Kombinált partvédelem elhabolás ellen Árnyékolt meder
DOMBVIDÉKI KIS- ÉS KÖZEPES VÍZFOLYÁSOK REHABILITÁCIÓJA
http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html
http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html
http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html
http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html
http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html
http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html