3. A török uralom és a Rákóczi-szabadságharc 6. osztály

Előzmények… 1541: Budát elfoglalja a török. 1550-51. Szolnokon felépül a palánkvár. 1552. A török túlerő elől megszökik a várvédők zöme. Nyáry Lőrinc maroknyi csapatát felkoncolják. Nyáry fogságba esik. Buda a mohamedán templomokkal

Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely Az ország középső része közel 150 évre a Török Birodalom része lesz. Szolnok a budai vilajethez tartozó szandzsáksági székhely (középszintű igazgatási terület) lett.

A várban jelentős őrség állomásozott, valamint itt volt a törökök tiszai naszádos flottájának északi támaszpontja.

Feladat: tanulmányozd a könyv 31. oldalán lévő táblázatot! Mit mutat a táblázat? Milyen fegyvernemekből állt a várőrség? A martalócok: a török szolgálatában álló keresztény zsoldosok, akiket a török rendesen csak várőrizetre használt, s akik sokat sanyargatták a közeli magyar helységeket. Más szóval: rablók. Vajon miért állomásoztatott ekkora helyőrséget a török Szolnokon?

Megoldás A táblázat a szolnoki török várőrség megoszlását mutatja. Fegyvernemek: gyalogosok, lovasok, tüzérek és martalócok. A nagy helyőrség indokai: Szolnok szandzsáki székhely volt, fontos középszintű közigazgatási központ. A török ebből a központból terjesztette ki hatalmát a környékre. Katonailag is fontos, hiszen a tiszai török flotta fontos támaszpontja. A tiszai átkelőhely (fahíd) védelmét is biztosítani kellett.

Török sereg tereli a kirabolt magyar falu lakosságát.

Török tisztségek szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese kádi a szandzsákbég polgári helyettese alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője dizdár a várőrség parancsnoka

Párosítsd össze a török tisztségeket a meghatározásokkal! Kajmakám a szandzsák vezetője Kádi a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője Alajbég a szandzsákbég általános katonai helyettese Szandzsákbég a várőrség parancsnoka Dizdár a szandzsákbég polgári helyettese

Megoldás szandzsákbég a szandzsák katonai és polgári vezetője kajmakám a szandzsákbég általános katonai helyettese kádi a szandzsákbég polgári helyettese alajbég a hűbérbirtokos szpáhik katonai vezetője dizdár a várőrség parancsnoka

A lakosság összetétele Jelentős számú muzulmán népesség telepedett le, a magyarok kisebbségbe kerültek. A fogyatkozó magyar lakosság vallásilag megoszlott: katolikusok és reformátusok is éltek itt. A város legfőbb birtokosa a szultán volt, de a budai pasának is jelentős birtokai voltak a területen.

Szolnok 1666 körül Evlia Cselebi török világutazó leírásaiból tudjuk, hogy 500 fős őrség védte a várat. Volt a várban egy főmecset (dzsámi), valamint a városban egy kisebb dzsámi, fürdő, iskola és kolostor.

Ilyen lehetett a várban álló dzsámi. A török kút: a téglával bélelt várkút 1970-ben készített kútfővel. (Papi Lajos alkotása)

Minaret: magas, keskeny torony, amelyből naponta ötször imára hívja a muzulmánokat a müezzin. Dzsámi: mohamedán főtemplom

Szegedi Kis István (1505-1572) A híres református prédikátor Szolnokon raboskodott. Könyvünk 38-39 oldala alapján mutassátok be élettörténetét!

Szolnok híres volt a korszakban török rabszolgapiacáról A hatéves Geleji Katona Istvánt itt váltotta ki édesanyja a rabszolgaságból. Szolnok könyve 39-41. oldalán többet is megtudtok a sorsáról! Kiselőadásban mutassátok be életművét!

Törökök rabszíjra fűzött gyermekekkel Mi lett a sorsuk az elrabolt keresztény kisfiúknak?

Adóbevételek A város bevételének nagyobb részét a tiszai átkelőhely adta: itt állt az első állandó Tisza-híd a kisebbet a magyar lakosság feudális adója 1541-ben 40 ház, 53 adófizetővel 1591-ben 12 adófizető! Az 1570-es évektől jellemző volt a kettős adóztatás (a törökök mellett a magyarok is beszedték az adót)

A 15 éves háború (1591-1606) 1595-ben Miksa főherceg csapatai megostromolták a várat, de bevenni nem tudták. A megrongálódott várat a törökök a 17. század elején kijavították.

A 17. században Török-kuruc összecsapások helyszíne volt Szolnok. Számos erdélyi főúr és Thököly Imre is gyakran megfordult itt csapataival. 

Bécs 1683-as ostroma után I. Lipót hadai megkezdték  Magyarország felszabadítását.

Szolnok felszabadítása: 1685. október 18-án Mercy  és Heissler tábornokok az ellenséges vonalak mögé behatolva elfoglalták Szolnokot. Ezzel elvágták a még török uralom alatt lévő Buda utánpótlási vonalait. A törökök 1686-ban és 1687-ben is tervezték Szolnok visszafoglalását, de nem jártak sikerrel.

A város elnéptelenedik A mohamedán lakosság elmenekült. Szolnok a császári hadak fontos hadműveleti bázisa lett. A folyamatosan erősített várőrségét német és magyar csapatok alkották A felszabadulás után Szolnok a Magyar Kamara (a Kincstár) birtoka lett. A karlócai béke (1699) után számos kiszolgált katona telepedett ide családjával.

Szolnok elveszíti közigazgatási rangját Nem megyeszékhely,mert a nemesi vármegye intézményei az elnéptelenedés miatt nem tarthatók fenn. Mezővárosként került Heves és Külső-Szolnok vármegye joghatósága alá.  

A Rákóczi-szabadságharc kezdetén A kurucok már 1703. szeptember 21-én bevették a várost, fontos stratégiai szerepet szántak Szolnoknak.

1703. A kurucok igyekeztek megerősíteni a várat, hadműveleti és utánpótlási, valamint sószállítási bázissá tenni.

1706. 1706-ban Rabutin császári tábornok 15-20 ezres seregével megindult a félkész vár ellen, ezért Károlyi Sándor kuruc tábornok Rákóczi parancsára a várat és a várost felégette, a kurucok elhagyták a várost.

1706. A császáriak alig egy hét alatt a várat megerősítették, és jelentős helyőrséget tettek bele.

1707-10-ig 1707 elején Rabutin ellátási nehézségek miatt kivonta csapatait Szolnokról, és a várat elpusztította. Három évig jórészt lakatlan a város.

1710. 1710: Rákóczi féléves munkával helyreállíttatja a várat. 400 fős helyőrséget, kuruc lovasezredeket rendel ide. Cusani császári tábornok két nap alatt beveszi a várat. Csajághy János kuruc várparancsnok leteszi a fegyvert a túlerő előtt.