Az idegrendszer fejlődése
Hálózatos (diffúz) idegrendszer – testüregnélküliekre Axonok rövidek Nem idegsejt jellegű szabályozó rendszer (hámsejtek AP – sejtről sejtre) Hálózatos (diffúz) idegrendszer – testüregnélküliekre Axonok rövidek Többirányú ingerközvetítés Helyi potenciálok képződnek melyek dekrementummal Facilitáció (tengeri szegfű- ingergyakoriság 0,2-2 s)
Központosult mozgásszabályozás kialakulása Tüskésbőrűek Ideggyűrű Sugárirányú idegtörzsek – testrészek mozgásának egybehangolása Plexusok – autonóm
Gyűrűsférgek Hasdúclánc Garat feletti gyűrű -érző Garat alatti gyűrű -mozgató Neuroméra – helyi dúc irányítja a szelvény működését (érző, mozgató) Összehangolás helyi reflexek révén Laposférgek- agydúcok (filogenetikai fordulópont) – környezetez való alkalmazkodás
Puhatestűek –motoros aktivítás központi ellenőrzés
Ízeltlábúak Fokozódik az agyi ellenőrzés Dúcok kevés számú neuron (gazdaságos működés) Folyami rák – 500 Földigiliszta – 1000-4500 Nyeles testek- tanult magatartási folyamatok központjai (az agy tömegének 40% hangyákban)
Az idegrendszer fejlődése két fejlődési vonalat követett: Centralizáció – idegközpontok megjelenése Agydúcok Csőidegrendszer (gerincesek) Kefalizáció –idegközpontok csoportosulása a test fejé részében – agyban KI embrionális fejlődése Gerinctelenekben a hám alatti idegfonatból alakul ki Gerincesekben velőlemez, hám speciális sejtjei (lásd embrionális fejlődés)
Gerinces KI szerveződése
Gerincesek agyának funkcionális szerveződése (öt elvet követ) 1.Lokalizált funkció 2.Mérettől függő
3.Térképszerű – homunkulusz
4. Fejlettebb területek kitüremkedése Ember agyvelő Elülső rész emlősagy Ősi rész - hüllőagy
5. Idegsejtkapcsolatok plaszticitása Szinapszisok plaszticitása Proliferáció gerinctelenekben, alacsonyabb rendű gerincesekben Egyes emlős idegsejtek újraképződése