A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA A BAROKK A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA

Reneszánsz: HARMÓNIA – BELSŐ EGYENSÚLY Előzmény: Reneszánsz A hitélet új, ésszerűbb – misztikumtól, elragadtatásoktól mentes – polgári formáit hozta létre. Elvetette a katolicizmus költséges, pompás, lenyűgöző és felemelő szertartásait, és az egyszerű, meghitt, bensőséges vallásosságot állította a helyébe. „lehúzta” a hitet a földre Reneszánsz: HARMÓNIA – BELSŐ EGYENSÚLY

Előzmény: Reformáció

Előzmény: manierizmus

Ellenreformáció – rekatolizáció: Az egyház rendjének, tekintélyének helyreállítása Az egyén „középkori” hitének újraéledése

A JEZSUITÁK 1540 – ALAPÍTÓ: Loyolai Szent Ignác Jézus Társaság

JEZSUITÁK: Katonás fegyelem Magas képzés Pápai hatalmat szolgálja (ma is – legerősebben) Politikai és kulturális befolyás Elsősorban a vezető réteg megnyerése a cél

A „barokk” hívő számára a hit: A földtől az ég felé fordul szenvedély különleges, misztikus élmény önkívülettel határos, eksztatikus állapot A földtől az ég felé fordul

A BAROKK MŰVÉSZET

Elnevezése a 18. századból (klasszicizmus) ered: „Barocco” : Szabálytalan alakú kagyló, gyöngy Nyakatekert okoskodás Elnevezése a 18. századból (klasszicizmus) ered: Szabálytalan, szeszélyes, túldíszített Képtelen, idétlen

Főbb stílusjegyei: mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus heroizmus patetizmus conceto – meglepetés – , az illúzió valóságként való beállítása

Bernini: Szent Teréz extázisa

FESTÉSZET Megbízást főuraktól, királyoktól, a katolikus egyháztól kaptak Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit.

A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

Jellemzői: gazdag, élénk színvilág fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása mozgásban való ábrázolás, dinamizmus kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása

Rubens: Prometheus Rubens: Phaeton

RUBENS Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása

RUBENS Monumentalizmus

Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Rubens

Pieter – Lastman: Odüsszeusz és Nauszikaá

Pátosz, ünnepélyesség Van Dyck

Rubens Velasquez

A barokk festészet elsősorban Itáliában (Caravaggio) Spanyolországban (Velázquez, El Greco) a Németalföldön és Flandriában (Vermeer, Rubens, Rembrandt) volt jelentős, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója.

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc

A fő cél az erő kifejezése ÉPÍTÉSZET: Általános jellemzői: az egyenes vonalak megtörése mozgalmasság nyugtalanság különleges, szeszélyes díszítőelemek a méretek fokozása illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel megnövelték a teret A fő cél az erő kifejezése

A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt, amely elsőként a Vignola által tervezett Il Gesu templomban (Róma) vált uralkodóvá. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre

Nyugtalan vonalak, formák Rembrandt

Az építészetben megjelentek a hatalmas kapuzatok, áradó lépcsők, a művészien megtervezett parkok

A barokk reprezentáns uralkodója: XIV. LAJOS

Saint-Simon herceg emlékiratai A francia udvar rendje színpadias volt, s a mindennapi életet is részletekbe menően szabályozta. Gyakorlatilag mindenki szerepet játszott Mivel itt óramű pontossággal zajlottak az események, ezért Saint-Simon „rugóra járó etikett”-ként jellemezte az udvari életet. A szigorú rendtartás alól a király sem mentesülhetett

VERSAILLES

„Szellemiség” a barokkban Janzenisták: PORT-ROYAL kolostor Kegyelemtan Blaise Pascal – matematikus, fizikus, filozófus

Kartezianizmus René Descartes Világosság, érthetőség Szubjektum fontossága Descartes-i kételkedés: mindenben kételkedni, de megtalálni a biztos pontot: „COGITO ERGO SUM” GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYOK → biztos pont: TUDOK MAGAMRÓL

Akadémizmus: A francia Akadémia megalapítása: 1634 – Richelieu bíboros (XIV. Lajos minisztere) Irodalom, művészetek, nyelv tudományos vizsgálata

A barokk irodalom: Kedveli a merész, szokatlan gondolattársításokat, az újszerű, hatásos szóképeket és alakzatokat, a bonyolult körmondatokat Kedvelt eszköze az ellentét és a paradoxon

Barokk körmondat „Második dolog, mely nyilván következik, ha az pápista vallás bálványozás, emez: tudniillik, hogy az Istennek amaz igen szép fogadási meghamisíttatnak, melyekben azt fogadá, hogy az Krisztustúl fondáltatott anyaszentegyház ellen az pokol ereje diadalmat soha nem vehet, hanem mint az igazságnak erős kőoszlopa, győzhetetlen megmarad, és mint egy nagy hegyen építtetett város, el nem rejtezik, hanem amint Izsaiás mondja, őbenne szüntelen megmarad az igazságnak prédikálása, mivelhogy amint Szent Pál írja, mind világ végezetig doktorok és pásztorok lésznek az Krisztus jegyesében, az anyaszentegyházban, kik tanítsák az juhokat, legeltessék az nyájat, melyet Isten őreájok bízott.” (Pázmány Péter: Öt szép levél)

EPIKA (látvány, mozgalmasság, vallásos tematika, herizmus) Jellemző irodalmi műfajok: EPIKA (látvány, mozgalmasság, vallásos tematika, herizmus) Eposz Hitvita Önéletrajz Levél

Megszabadított Jeruzsálem Torquato Tasso Megírta a „keresztény nemzet” eposzát: Megszabadított Jeruzsálem Téma: keresztes háború Az ellenreformáció eposza Koszorús költő

John Milton A protestantizmus eposza: Elveszett Paradicsom Téma: bűnbeesés, kiűzetés Jó – Gonosz küzdelme Jellemző stílusjegyek: Disszahrmónia Ellentétekből eredő feszültség

Blake illusztrációi az Elveszett Paradicsomhoz

A magyar barokk Pázmány Péter Protestáns családban született Később rekatolizált – jezsuita Szónoklatok, prédikációk (szöv. gyűjt. 241.o.) 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított (Tk. 168-9. old.)

II. Rákóczi Ferenc vallomásai (szgy. 257) Mikes Kelemen: Törökországi levelek (szgy. 253) Zrínyi Miklós