Avagy a világ ismerete az ókorban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
Advertisements

HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
2. Ismerkedés a napórával
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
ISTEN HOZOTT A MI VILÁGUNKBA!
A fizika világ- és Isten-képe
TVAR ZEME A Föld alakja GEOGRAFIA – 5. évfolyam Mgr. Alžbeta Sásiková
Az Európán kívüli világ
Alakja, mozgási és ezek következményei
fizika a csillagászatban
Régészet Szerényi Dóra
- alakja és mozgásainak következménye -
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Matematika a csillagászatban
Évszakok váltakozása.
Energia – történelem - társadalom
Jóslás, Égi Mandátum elmélete, Kozmológia
Testek csoportosítása
Egyiptomi kultúra Készítette: Engárt Zsuzsanna
Függvénytranszformációk
Fizika tanár szakos hallgatóknak
Szabályos testek Sulinetwork 2003 Eger.
Pitagorasz tétel és életútja.
A bolygómozgás törvényei
A Föld helye a világegyetemben
Göröngyös út vezet a csillagokig
A kezdet kezdetén Az ősember számoláshoz az ujjait használta, ennek latin neve digitus. Később a számoláshoz köveket, fonalakat és egyéb eszközöket használtak,
CSILLAGÁSZATI ÉRDEKESSÉGEK
Csillagászati földrajz – TOTÓ I.
A SZABÁLYOS TESTEK GÖMBI VETÜLETEI
Világ legrégebbi még lakott városa
Történeti érdekességek
„Ezt a munkát bizony nem olvashatja olyan kevés tudású műveletlen ember, aki még földgömböt sem látott, s nem látta sem a rajta található párhuzamos, sem.
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Bevezetés a neveléstudományba Bevezetés a művészetpedagógiába 1. előadás.
Egy algériai barlangfestmény (Taszil), i. e évezred.
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
A csillagászat keletkezése
 Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére, és mozgásuk el ő rejelzésére korlátozódott. Az ókori görögök számos újítást.
Kreatív teljesítmény = (INPUT + PROCESS + OUTPUT)*ORGANIZÁCIÓ
Csillagászat történet
Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
A fizika története az ókortól Newtonig (folytatása lesz: Newton, A fizika története Newtontól napjainkig, Az atombomba története)
Csillagászati és térképészeti ismeretek
SZABÁLYOS TESTEK A szabályos testek vagy platóni testek, olyan konvex testeket jelentenek, melyek oldalait egybevágó szabályos sokszögek határolják, minden.
Milétoszi filozófusok
Föld körüli keringés fizikája
OPTIKAI LENCSÉK 40. Leképezés domború tükörrel és szórólencsével.
Csillagászat Múltól a jövőig Kenderes Karsa.
Hogyan mozognak a bolygók és más égi objektumok?
Nikolausz Kopernikusz
Galileo Galilei élete és munkássága
Galilei és a csillagászat
Johannes Kepler Őze Norbert 9.c.
Tycho Brahe Povisel Petra 9.b.
Galilei és az inkvizíció
A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus ( ) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus ( )
A bolygómozgás Kepler- Törvényei
Naptárunk kialakulása
FIZIKA Égi mechanika: Kepler törvényei Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Környezet ismeret vagy magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam Vargáné Csehi Gabriella Megelőző tevékenység: Az előző környezet ismeret órán városi.
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
A felvilágosodás előfutárai
Munka Egyszerűbben: az erő (vektor!) és az elmozdulás (vektor!) skalárszorzata (matematika)
Naprendszerünk adatainak megismerése
Ókor Egyiptom Róma Görögország.
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Istenek, hősök, földönkívüliek és a világegyetem
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

Avagy a világ ismerete az ókorban Világképek Avagy a világ ismerete az ókorban

Amiről beszélni fogok Legrégibb ismeretek Egyiptomi kutatások Kínai világkép Görögország nagy eredményei

A legrégibb ismeretek Már az őskorban is volt csillagászat Babilónia és Mezopotámia végzett először eredményes kutatásokat (ie. 3800-tól 500-ig) Pl.: - egy év hosszának pontos meghatározása - a világegyetem egy nagy buborék - állatövi jegyek - asztrológia A tudás a papok kezében volt

Egyiptom – ie. 4. évezredtől Az előbbihez hasonló felfedezések A tudás szintén a papok kezében volt 3 isten alkotta a Földet Nap az időszámítás központja A Föld gömb alakú (ie. 1. évezred) Nap és vízórák, gnomon Épületek nagyon pontos tájolása

Kína – Ie. 4. évezredtől Lapos Föld és félgömb alakú ég Csillagkatalógus (284 csillagkép, ie, 4. század) Új világkép: ég és föld gömb alakú A Föld a végtelen űrben lebeg (ie. 3. azázad) Üstökösök, szupernóvák, napfoltok felfedezése

Görögország – ie. 600 Kezdetben hasonló volt az előzőkhöz Később teljesen más irányba mentek Thálész: az őselem kutatója Püthagorasz: a számok és a zene szentsége A Föld gömb alakú és lebeg Herakleidész: A Föld forog a tengelye körül, és kering a Nap körül Platón: világegyetem tökéletessége, Platóni testek Arisztotelész: a Föld mozdulatlanságát hirdette Ptolemaiosz: geocentrikus világkép, kerekbe ágyazott kerekek

A plátóni testek 5 elem alkotja a világegyetemet Kepler felhasználja ezen elméletet Oktaéder Hexaéder Tetraéder Ikozaéder Dodekaéder

Köszönöm a figyelmet!