Arany János Szondi két apródja Készítette:Horváth Kitti 11.c

Arany János helye irodalmunkban A XIX. századi 2. felének meghatározó alakja Költő, műfordító,Tanulmányíró A balladaírás Shakespeare-je Gyulai Pál szerint a Szondi két apródja: „ A hűség és a hősiesség balladája.”

Cím Szondi György alakja-> önfeláldozás, hősiesség, hazaszeretet. Apródok: -> példamutatónak tartják Szondi hősiességét ->Kérdés: Milyen magatartáslehetőségeik vannak a tragikus elbukást követően a túlélőknek, és a KÖLTŐKNEK? Témamegjelölő, figyelemfelkeltő

Keletkezési háttér A szabadságharc bukása- fájdalom Az uralkodó osztrák hatalom azt várta a magyar költőktől, hogy az elnyomók dicséretét zengjék. -> Arany ez ellen tiltakozik ezzel a művével (is) Ugyanakkor megoldás keresése a kor problémáira

Keletkezés 1856 júniusában keletkezett. a nagykőrösi balladák egy kiemelkedő darabja

Adott pályaszakasz jellemzői Rezignált lemondás-> Petőfi, szabadságharc Nemzet és önazonosság vesztés élménye-> az irodalom elvesztette addigi szerepét (társadalom formáló, és mozgósító szerep) Létösszegzés, filozofikusság Nincs mellette ösztönző társ Hangneme fájdalmas, keserű, DE-> önirónia és irónia

Műfaj, hangnem Műfaji ihletői: a középkori legenda- és krónikás énekhagyomány Műfaja: ballada: többszólamú ballada Emelkedett, elégikus-> lemondást, elveszettséget erősíti, gyász

Forma 19 versszakos, 4 soros Zárt forma Rímképlete: a b a b- keresztrím

Versszervező erő Ellentét (térben, és időben-> pl.: jelen <->múlt, lent<-> fent) - értékkülönbségek

Szerkezet A ballada 3 egységre osztható 1.-2. vsz.- alapszituáció 3- 4vsz.- a drámai párbeszéd indítása szultán kérdése, kérése- török követ felelete 5. versszaktól- feleselő építkezés

1.-2.versszak (1. szerkezeti egység) Tömör, információban gazdag Természeti képek atmoszférát teremtenek Idő: vár eleste után: „ádáz tusa napja „ Helyszín: a várrom, Szondi sírja, a völgy Két idősík: rom-múlt <-> nyájas hegyorom, völgy- jelen Kiinduló helyzet - Előremutat

3.versszak (2. szerkezeti egység) A basa kérdése, kérése-> dicsőítsék a szultánt, ne pedig a halott Szondit A basa várja az apródokat a táborba-> azt reméli dicsőíteni fogják

4.versszak (2. szerkezeti egység) török követ felelete- elmondja hogy a két apród Szondi sírjánál térdel: „Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván:” Formailag az idézőjel használata is jelzi e két versszak összetartozását

5.versszaktól (3. szerkezeti egység) Az apródok és a török szolga szólamai rendben váltják egymást- páratlan versszak-> apródok éneke páros versszak-> török követ …-> arra utal, hogy az apródok „régóta” siratják Szondit Az apródok nem elmesélik, hanem megidézik a múltat.(11.vsz-is jelen idejű igehasználat -pattog, ont)…énekük egyre szárnyalóbb – erőteljes zeneiség Idősíkok összemosása

Jelen= múlthoz való ragaszkodás Felváltva beszélnek az apródok és a követ, de nincs tényleges párbeszéd-> az a válaszuk, hogy nincs válaszuk (csak az átok) Az apródok történetmondása folyamatos(históriás énekek világát idézi - archaikus nyelvezet) Döntéskényszer- alkalmazkodás, vagy elutasítani a szerepkényszert

A követ magatartása a jutalom reményétől és a büntetés félelmétől függ Érvel Nyelvezete: zsúfolt metaforák,idegen lelkület(nem érti a lényeget) Ezzel szemben az apródok-> szeretet Szondi értékeivel való azonosulás Önazonosság Közösséghez való tartozás

Kibékíthetetlen értékkonfliktus-> nincs egymásnak mondanivalójuk A jelentést a szerkezet hordozza -> a rábeszélésre nincs válasz (külső-belső értékek, alkalmazkodás-hűség )

Motívumok Rom- romantikus jelkép Lant- költészet jelképe Apródok- költők

forrás Budai Ali basa históriája (1553), melyet Tinódi Lantos Sebestyén írt.

Mondanivaló Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóik megértették üzenetét: a költő nem alkuszik.

Verselés Időmértékes 1-3.sor anapesztusi sor, középen sormetszettel 4.sor anapesztusi, de sormetszet nélkül

Vége