Szünbiológiai alapfogalmak

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
I. előadás.
Advertisements

Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahyelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. p Ajánlott irodalom:
Statisztika II. I. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Kalman-féle rendszer definíció
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Biológiai monitoring és mintavétel
Tűrőképesség.
Populációk.
Populációk tájban: Habitat-szelekció és metapopulációk
Az ökológiai környezet és niche
A populációk interakciói. A populációk közötti kompetíció 1.
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Az Ökológia biotikus és abiotikus tényezői
Levegőminőség -vizsgálat
Programfejlesztési Központ
A biomonitoring és a környezetállapot értékeléssel kapcsolatos alapfogalmak Dr. Kárász Imre egyetemi tanár EKF Környezettudományi Tsz.
Dr. Bulla Miklós (szerk.)
Statisztika II. IX. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
A digitális számítás elmélete
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Borításbecslés a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % % -os borítás (az adott fajhoz tartozó egyedek függőleges vetülete)
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Vámossy Zoltán 2004 (H. Niemann: Pattern Analysis and Understanding, Springer, 1990) DIP + CV Bevezető II.
Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.
1Objektumorientált elemzés és tervezés - Alapfogalmak Gyurkó György Objektumorientált elemzés és tervezés Alapfogalmak.
ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit.
Aszexuális, szimpatrikus speciáció
Közösségek: diverzitás, fajtelítődés
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Az ökológia alapjai – Základy ekológie
Biotikus környezeti tényezők
A logaritmusfüggvény.
Az egyed feletti szerveződési szintekkel foglalkozó szünbiológia
Lineáris programozás Elemi példa Alapfogalmak Általános vizsg.
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Gazdaságstatisztika 13. előadás.
Alapsokaság (populáció)
Alapfogalmak.
avagy Négy halálos lórugás egy év alatt! Mit tesz a kormány?
t A kétoldalú statisztikai próba alapfogalmai
Közösségek szünbiológiája 2. Populáció-egyedszám viszonyok
Az ökológia tárgya.
I. előadás.
Szerveződési szintek, élettelen környezeti tényezők
Ökológia  Biológia tudományának része
Populációk jellemzői  populáció: valós szaporodási közösség
Környezetvédelem.
 A matematikai statisztika a természet és társadalom tömeges jelenségeit tanulmányozza.  Azokat a jelenségeket, amelyek egyszerre nagyszámú azonos tipusú.
Minőségbiztosítás II_4. előadás
A számítógépes elemzés alapjai
Környezetvédelem.
Ipari ökológia 2 Dr. Bezegh András.
Fertő tó magyarországi tórész mederüledék vizsgálata 2014 Pannonhalmi Miklós ÉDUVIZIG Győr.
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
Az élőlények és környezetük tanításának módszertana.
1 Közösségek jellemzése Egyensúlyi (determinisztikus) és Nem-egyensúlyi Szentesi-Állatökológia-Közösségek modellek, rendszerek: Szoros/erős biotikus kapcsolatok.
ÖKOLÓGIA.
Közösségek jellemzése
Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens
Parazitizmus Def.: Olyan szervezetek, amelyek a gazdaállatot nem ölik meg (vagy nem azonnal), de súlyos fitnisz csökkenést okoz(hat)nak. (Az „ideális”
Életközösségek a Földön
Szociálpszichológia-2 Attitűd
Szabályozott és képes termékek/szolgáltatások, folyamatok, rendszerek
Mintavétel talajból, talajminták tárolása
Előadás másolata:

Szünbiológiai alapfogalmak

Ökológiai definíciók Haeckel (1866): ökosz –logosz Juhász –Nagy Pál: CR (centrális referencia) PCP (populációcentrikus posztulátum) CH (centrális hipotézis) CT (centrális tény) CP (centrális probléma) DA (deviációs alapkérdés) - KA (kényszerfeltétel alapkérdés)

SIO (szupraindividuális organizáció) Populáció: SIO alapegysége, 1./ tényleges szaporodási közösség 2./ egy fajhoz tartozó, együtt élő egyedek halmaza 3./ valamely statisztikai döntés alapján esszenciálisan azonosnak minősülő egye- dek halmaza (JNP) 4./ egy alkalmasan megadott bióta egy eleme  mindig relatív, az adott vizsgálat céljától, feltételeitől függ.

SIO egységei Csoport Koalíció Életközösség (biocönózis) Biom Bioszféra

Környezet 1./ Szinguláris környezetelv 2./ Plurális környezetelv (külvilág, élőhely, miliő, ökológiai környezet) 3./ Multiplurális környezetelv

Környezet és tolerancia Környezet: A külvilág azon elemeinek halmaza, amelyek valamely szünbiológiai objektumra ténylegesen és közvetlenül hatnak. Tolerancia: Minden élőlény belső sajátossága, amely megszabja, hogy a környezeti tényezőket milyen határon belül képes elviselni. ( euriöcikus- tágtűrésű, sztenoöcikus- szűktűrésű) Komplementer kapcsolat Ökológiai tényezők

Ökológiai indikáció Indikációelmélet: Minden szünbiológiai objektum indikátor: saját környezetét tökéletesen egyedül önmaga indikálja. Indikáció, indikátor, indikandum, indikátum

Niche elmélet Steere, Grinnel, Elton, Szelényi Def.: A környezeti tényezők értékeiből, mint tengelyekből alkotott n-dimenziós absztrakt tér azon része, ahol egy adott faj egyedei tartósan túlélni és szaporodni képesek. (Hutchinson) J-N P: Ökostátusz: A miliő elemeinek mérhető értékeiből, mint tengelyekből alkotott n-dimenziós hipertér azon értékek által meghatározott része, melyeket egy szünbiológiai egység elfoglal.

Niche-tér X1 ‘ niche X1” X2” X2’

Niche-szélesség Shannon-Wiener információelméleti fg. H = - pi log pi pi: az adott niche tengely mentén az i-ik értékhez tartozó relatív preferencia érték

Denzitás és mérése Def.: A populáció tagjainak téregységre vonatkoztatott sűrűsége. (szárazföld, víz) Növények: borítási érték Mintavétel: teljeskörű - reprezentatív minta

Denzitás: mennyiségi kat. Diszpergáltság Denzitás: mennyiségi kat.  Diszpergáltság: minőségi kat.,egyedek eloszlása topográfiai térben véletlen diszpergáltság, Poisson eloszlás I=1 diszpergáltsági index; szegregalt diszpergáltság I1, aggregált diszpergáltság I1

Populációk idődinamizmusa Irányítási és stabilitási alapfogalmak: Szabályozás: irányítási folyamat, amely egy rendszert egy adott állapotban tart. Vezérlés: a rendszert állapotok sorozatán viszi keresztül.

Populációk idődinamizmusa Stabilitás: - Perzisztencia - Diszturbancia:fenntartó, romboló - Reziliencia - Perturbáltság

Populációk idődinamizmusa Y(t) = Y* + a Tömegesség, egyensúlyi helyzet, perturbáltság mértéke a(t+) = b a(t) b-1 divergens oszcilláció b=-1 konst. o. -1<b<0 csillapított o. b=0 elhal 0<b<+1 exp. csillapított o. b=+1 folytonos p. b +1 exp. divergencia Y(t) = T+C+S Trend, ciklus, sztohaszticitás

Populációk idődinamizmusa dN/dT = ( B(N)-D(N)) + (I(N)-E(N)) Egyensúly nélküli modellek( Linné, Darwin ) dN/dT = N(t) r szaporodási koeff.

Populációk idődinamizmusa Egyensúlyi pont (B(N)=D(N)  N=N*) -stabil egyensúlyi pont: (dB/dN)N=N*  (dD/dN)N=N* N és N*közeledik egymáshoz -instabil egyensúlyi pont: (Allee-effektus) (dB/dN)N=N*  (dD/dN)N=N* N és N* távolodik egymástól -Logisztikus modell dN/dT = N(t) (rmax-cN(t) c: negatív visszacsatolási k.

Életképesség analízis A létszám csökkenés és a kihalás kockázatát növelő faktorok feltárása, analízise. Infó:- demográfiai - magatartási - élőhely - genetikai

A populációk ex situ, in situ védelme In situ: saját természetes élőhelyen Ex situ: természetes élőhelyen kívül, izoláltan

Az ex situ fajmentés Érvek: - sokkal kisebb a minimális életképes populáció - „utolsó lehetőség” - információforrás, ismeretterjesztés, tudatformálás Hátrányok: - nincs meg a közösség, a kapcsolatrendszer - drága az optimális körülmények biztosítása - a kicsi pop. beltenyészethez vezet - ingerszegény élőhely - viselkedésproblémák

Ex situ védelem Növények - botanikus kertek - génbankok Állatok - állatkertek ( befogás, tenyésztés, visszatelepítés Pl.: túzok )

Természet- Környezet Természetvédelem: természet értékeinek megőrzése Környezetvédelem: emberi populációk védelmét szolgálja