A vágóhídi tüdővizsgálatok jelentősége és a S.P.E.S. Philippe Thessier előadása nyomán Egy olyan témakörben szeretnék pár gondolatot átadni Nektek, melyet az első alklaommal, a témafelvetésben,diagnosztikában is már több előadásban megemlítettek az előadónik, vagy ami a második részben, a megoldáskeresésben is szóba kerülhetett volna, de itt a harmadik részben, a megoldásunk helyességének az ellenőrzésében is aktuális – és ez a tüdővizsgáaltok. Az előadás gyakorlatilag Philippe Thessier, az MSD Holland sertésspecialistájának az előadása, amit néhány diával kiegészítettem, illetve ahol tudtam magyarra fordítottam. Szeretném a benne vázoltakról majd a vélemyényeteket megkérdezni, ezért igyekszem nagyoin rövidre fogni a mondanivalómat!

Állományszintű diagnosztika Elhullott állatok boncolása klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások egyedi szintű diagnózis, gyors, „sorsdöntő” beavatkozásokhoz Szerológiai felmérések állományszintű egy adott pillanatra jellemző minden korcsoport felmérhető, állategészségügyi technológia kialakításához, ellenőrzéséhez Vágóhídi tüdővizsgálat egy adott időszakra jellemző ellenőrzéshez tünetegyüttes, összetett oktanú betegségek gazdasági kártétel számítható Mycoplasma és APP esetében a leginkább használható módszer Ha tulajdonosként, vagy telepvezetőként a telepen dolgozó állatorvostól a lehető leghatásossabb állategészségügyi megoldást várjuk el, vagy korszerű telepellátásra törekedve az „állategészségügyi menedzserek” szeretnénk lenni, mindenképpen törekednünk kell az általunk választott megoldások, kezelési protokollok, vagy választott vakcinák, gyógyszerek gazdasági vonatkozásainak a mérésére. A sertéstelepi állatorvosi munka nagy része korszerű állomáényszintű gondolkodást igényel, ezért az ellenőrzésnek is állományzintűnek kell lennie Az elhullott állatok vizsgálata csak a nagy kórokozóképességű, és a betegség súlyos formáját okozó kórokozók jelenlétét és kártételét mutatja meg, de nem ad felvilágosítást a szubklinikai betegségek kártételéről. Erre a vágóhídi vizsgálatok sokkal alkalmasabbak. Bár nem mutatják az elváltozások kialakulásának idejét és időbeli lefolyását, de százalékos előfordulását az elváltozások súlyosságát igen, és ezekből következtetést vonhatunk le a gazdasági kártételére vonatkozóan. A kórbonctani, és szerológiai vizsgálatok mellett a harmadik ki nem hagyható vizsgálati módszer. Különbség a kórboncoláshoz képest, hogy állományszintű következtetés vonható le belőle, és nem csak egyedi következtetés, nemcsak egy kórokozó által okozott elváltozások észlelhetők, (ami egy elhullás esetén elnyomja a többi betegség tüneteit, vagy leltét), hanem egy tünetegyüttes látszik. A nagy számban rendelkezésre álló vágóhídi leleteket a nagy számú gazdasági számításokkal statisztikai kiértékelésbe állítva megközelítőleg pontos, és minden tartási, takarmányozási rendszerben használható elemzésekre adnak lehetőséget. Az actinobacillus pleuropneumoniaenek 2 biotípusa ismert, az 1-es biotípuson belül 12 szerotípus (ami 14, mert az 5-ös szerotípus, 5, 5a és 5b szerotípusra bontható), a 2-es biotípuson belül 3 szerotípust tudunk megkülönböztetni. A megbetegedések túlnyomó többségét az 1-es biotípusban tartozó kórokozók idézik elő, közülük is keggyakrabban az 1-es (12%) és a 2-es szerotípus (70,2%), de ezek mellett alkalmanként más (3, 7, 9, 11) szerotípusok is előfordulnak. A 2-es biotípusú törzsek 5-10%-ban fordulnak elő. APP esetén nem annyira használható a szerológia, hiszen egyrészt a maternális ellenanyagok változó ideig perzisztálhatnak, másrészt a fertőzés a mandulákban nagyon sokáig inapparens maradhat, amikor robban, akkor viszont egyszerre sok állat betegszik meg, a választáskor még csak 1-2%-os fertőzöttség a vágás időszakában akár 50%-ra is felmehet, a kevésbé patogén szerotípusok esetén komolyabb tünetek nélkül (szubklinikai megbetegedés)!

Gazdasági kártétel számítása 10% tüdőfelület-érintettség 37,4 g –mal kisebb napi testtömeggyarapodás Egy 16,74%-os átlagos tüdőelváltozás 9,3%-kal csökkenti a napi testtömeggyarapodást 6,9%-kal rontja a takarmányértékesülést növekvő selejtezési, elhullási adatok, emelkedő gyógyszerköltség, szétnövés 2006-os adatokkal számolva hízónként 1 200- 2 000 Ft többletköltséget jelent (Bíró és Ózsvári: Állategészségügyi Gazdaságtan 2006) 1, Állományszintű kártétel becslése 10%-os tüdőfelület-érintettség esetén 37,4 g-mal kisebb napi testtömeggyarapodás 10%-os tüdőfelület-érintettség esetén 4%-kal emelkedő takarmányhasznosulási arány 5-25 nappal növekvő hízlalási idő másodlagos baktériumos fertőzöttség esetén Összességében hízónként 10%-os tüdőfelület-érintettség esetén 2006-os adatokkkal számolva 2075 Ft többletköltség jelentkezhet.

Mi is az a S.P.E.S.? (Vágóhídi mellhártyagyulladás értékelési rendszer) A Mycoplasmózis okozta tüdőelváltozások felmérésére több módszert is kidolgoztak, a legismertebb a Madec, Goodwin és a Straw táblázatok, melyekben a tüdőlebenyek %-os elváltozásait mérik fel, adják össze és számolják a teljes tüdőpontszámot. Ezekben is megjegyzik és számon tartják a tüdő-mellhártya idült gyulladásának (pleuropneumonia) előfordulását és a szívburokgyulladásokat, de nm vonnak le belőle következtetéseket. A Madec rendszer és a SPES együttes alkalmazása a két legfontosabb tüdőbeli kórokozó által okozott károk felmérésére szolgál.

Meghatározás Elváltozások Nincs elváltozás 1 2 Pontszám Elváltozások Nincs elváltozás 1 A tüdő elülső-alsó lebenyein mellhártya-összenövés a lebenyek között, vagy elváltozások a lebenyek alsó szegélyénél 2 A lebenyek felső/hátsó részében csak az egyik oldalra kiterjedő, körülírt elváltozás 3 Kétoldali 2-es pontszámú, vagy egyoldali kiterjedt elváltozás (legalább a rekeszi lebeny 1/3-ának mértékéig) 4 Súlyos, kiterjedt kétoldali elváltozás (mindkét rekeszi lebeny legalább 1/3-ára kiterjedően)

Idült tüdő-mellhártyagyulladásos elváltozások Ventro-craniális elváltozások (balra) leginkább enzootiás pneumoniával kapcsolatba hozható elváltozások Dorso--caudális elváltozások (jobbra) a tüdő-mellhártyagyulladást előidéző kórokozókkal való fertőzöttségre utalnak (Diseases of Swine 9th edition)

Nincs elváltozás

1 A tüdő elülső-alsó lebenyeiben mellhártya-összenövés a lebenyek között, vagy elváltozások a lebenyek alsó szegélyénél

2 A lebenyek felső/hátsó részében csak az egyik oldalra kiterjedő, körülírt elváltozás

3 Kétoldali 2-es pontszámú, vagy egyoldali kiterjedt elváltozás (legalább a rekeszi lebeny 1/3-ának mértékéig)

4 Súlyos, kiterjedt kétoldali elváltozás (mindkét rekeszi lebeny legalább 1/3-ára kiterjedően)

« S.P.E.S. » Miért érdemes pontozni a tüdőket ? Az App fertőzöttség kimutatására Az egyes telepeken A kapcsolatban álló telepeken Egy tájegységben, vagy egy országban Az APP Index kiszámítása Módszer APPI = Az APP elváltozások gyakorisága (2,3 és 4-es pontok) * f[átlagos APP elváltozások (2,3 or 4 pontszámok)] Például: mellhártyagyulladás gyakorisága= 9.6 + 3.8 +1.9%= 15.4 % Az APP elváltozások átlagos mértéke = (5*2 + 2*3 + 1*4 )/(5+2+1)= 20 / 8 = 2.5 APPI = 15.4% * 2.5 = 0.385 Eredmények és azok használata a gyakorlatban Az egyes telepek összehasonlítása a telepek átlagával Telepek egymással való összehasonlítása Országok összehasonlítása 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 30 14 5 2 1 57,7% 26,9% 9,6% 3,8% 1,9%

Az APP index használata a gyakorlatban Az APP Index összehasonlítása: Fülöp-szigetek és Olaszorzág 0.33 0.63 1.50 Fülöp szigetek 21 farm Olaszország 48 farm   farmok 25% 25% 25% 25% 0.51 0.58 0.79   Megjegyzés: hasonló középső érték mellett a Fülöp-szigeteki fertőzött telepek erőteljesebben érintettek

Az APPI használata a gyakorlatban This helps also to reduce the total proportion of pleurisy lungs from 33% down to 25% Megjegyzés a pontszámokhoz: Olaszországban a M hyo elleni vakcinázás aránya 75%, az 1-es pontszám nagyon alacsony száma ennek is köszönhető Ez a mellhártyagyulladásos tüdők számának 33%-ról 25%ra csökkenésében is szerepet játszik

Köszönöm a figyelmet!