Nyomon követési modell rendszerek az élelmiszer-láncban Szerényi Viktor Campden & Chorleywood Magyarország

Előzmények Az élelmiszer-biztonságért elsődleges felelősség az élelmiszer előállítóé!!! A termelés orientált kínálati piac folyamatosan átalakul fogyasztó orientált keresleti piaccá A 178/2002 EU rendelet 2005.01.01-től kötelezően előírja a termékek és összetevők nyomon követését. Az élelmiszer biztonságot és a nyomon követhetőséget az élelmiszerlánc teljes hosszában garantálni kell Az élelmiszertermelő biztonságát a HACCP alapú Helyes Higiéniai Gyakorlat jelentősen növelni tudja

A nyomon követés fogalma A legismertebb meghatározás (pl.: 178/2002 EK) Az a KÉPESSÉG, amely szerint valamely dolog Útját vagy élettörténetét Helyét vagy felhasználását A folyamat lépéseit A folyamat szereplőit azonosítók használatával, illetve az azonosítók közötti kapcsolatok ismeretével vissza tudjuk vezetni Beazonosítható az áru, tétel, valamint jelenlegi és korábbi tartózkodási helye.

A nyomon követés fogalma Tracking vagy Tracing? Tracking (követés) - követünk vagy kísérünk egy valamit (tételt) a termelési folyamaton, illetve az elosztási láncon keresztül a szolgáltatási vagy eladási pont felé. Tracing (nyomon követés) – képesek vagyunk meghatározni a valami származását a megtett út állomásainak ismeretében. Ismerjük az egyes állomásokon történteket is. Rendszerszemléletű gondolkodás Egyszóval – össze kell tudni kapcsolni az anyagok és termékek áramlását a velük kapcsolatos szakmai információk áramlásával, és azoknak szükség szerint együtt kell mozogniuk!

Teljes élelmiszerláncot átfogó nyomon követhetőség (178/2002 EK) Egy lépéssel felfelé (gyakran értelmezési problémák) Egy lépéssel lefelé (gyakran értelmezési problémák) Az élelmiszerláncban meg kell őrizni az információt a: felhasznált anyagokról termékekről folyamatokról amelyet mások rendelkezésére tudnak bocsátani élelmiszer-biztonsági (vagy minőségi) események esetén EU: 2005 január 1-től kötelező

CIAA ajánlások A nyomon követhetőséget a HACCP-re és a kockázatbecslésre kell alapozni A nyomon követhetőség önmagában nem javítja az élelmiszerbiztonságot, hanem az átláthatóságot javítja, amely a hatékony szabályozáshoz kell A nyomon követési intézkedések az élelmiszer előállító minőségügyi rendszerének részét képezzék – ne kezeljék elkülönítve

Nyomon követés a fogyasztók szemével Felmérés 5 nyugat-európai országban és Magyarországon Mi a célja a nyomon követésnek? Termékvisszahívás Annak biztosítása, hogy a fogyasztóhoz csak megfelelő minőségű termék juthasson Információk a gyártás bármely szakaszából Melyek a legfőbb alkalmazási területek? Gyógyszeripar, egészségügy Élelmiszer Hús és hústermékek Gyorsfagyasztott termékek Tejtermékek

A nyomon követhetőség lényege Preventív biztonságot, ahol a termékkel együtt "görgetjük" a megbízhatóságát igazoló információt, segítve a forgalmazás és a fogyasztás bizalmi kérdéseit. Lehetőséget biztosít arra az esetre, ha valami történik – visszakeresni, lokalizálni a baj forrását, megakadályozni a probléma továbbterjedését vagy a károsultak számának növekedését. Felelősségek elhatárolása. Ha a származás ismert, a forgalmazás lépései követhetők, baj esetén a felelősség visszahárítható arra, aki megelőzhette volna a baj kialakulását.

Ellátási (élelmiszer) lánc Alapanyag termelés Az ellátási lánc különböző állomásain eltérő szinten valósul meg: A minőségirányítás Az élelmiszerbiztonság A nyomon követhetőség Feldolgozás Kereskedelem Fogyasztás A lánc két vége a kritikus!

Alapanyag termelés Mára az ellátási lánc többi szereplője többé-kevésbé kiépítette a saját minőségirányítási és nyomon követési rendszerét Komoly problémát jelent az alapanyag előállítás (elsődleges termelés) Sajátos helyzet. Ciklikusság (növénytermesztés, állati termékek) Az elmúlt néhány évben alakulnak ki a mezőgazdasági rendszerek A mezőgazdasági termelés során elkövetett bizonyos hibák az élelmiszeripari technológiákkal nem korrigálhatók

Fogyasztó A fogyasztói tudatosság nő Mezőgazdasági és élelmiszeripari ismeretek hiánya Fogyasztóhoz eljutó információk moderálásának szükségessége szakmai alapon Nincs kiépített infrastruktúrája a fogyasztó megfelelő tájékoztatásának a kiskereskedelmi egységekben Kevés információ jut el hozzájuk

A nyomon követhetőség kulcspontjai Egyedi azonosítás Kulcs vagy kapocs tételhez az ellátási lánc folyamán ) pl.: gyártási azonosító Adat felvétel és adattovábbítás A lépések között előre egyeztetett adatok felvétele és továbbítása (gyorsasága a és pontossága a visszakereshetőség mércéje) Adatkapcsolatok Ha megszakad, megszakad a nyomon követés is! Adatközlés A termékkel együtt a meghatározott formájú adatnak is mozognia kell. Olyan formában, amelyet a célállomás is „megért”!

Nyomon követhetőség házon belül Termék, alapanyag, folyamatok: TRU (vonatkoztatási egység), optimalizálás Mozgatás, átalakítás, tárolás, felhasználás vagy megsemmisítés Egyedi azonosítás, kapcsolatok (adat-termék, lépések) Egyre gyakrabban ERP (Enterprise Pesource Planning) rendszerekre alapozva Egyedi, személyre szabott, ugyanakkor… Optimalizálás (fontos) Megfelel a piaci igényeknek Termékvisszahívásnál a legkisebb kárt okozza Megfelel a vállalati adottságoknak, technológiai illeszkedés Kivitelezhető és fenntartható Gazdaságos

Kapcsolatok a „külvilággal” Külső nyomon követés Az eladónak és az árut befogadónak kommunikálnia kell, Kapcsolódási pontok pontos meghatározása –(információvesztés, technikai különbözőségek) Egységes nyelv, (Globális szabványok – a láncban mindenki által érthetőnek kell lennie!) Elégséges minőségű és mennyiségű információ továbbítása

Egyedi azonosítás… A nyomon követés alapja! A nyomon követhetőség legkritikusabb pontja. Az azonosító elveszhet az ellátási lánc folyamán A lánc különböző pontjain nem tudják értelmezni a másik lépésnél használt azonosítót, Különböző anyagok különböző azonosítók, azonosítási módok Összetett termékek azonosítása rendszerint összetett azonosítók alkalmazásával (ezek megfelelő esetben hordozzák az eredet információját). Különböző termékláncok és termékek kapcsolódásának problémája (pl.: gabona, malom)

Megoldási lehetőségek név (kis tételszám esetén), szám (pl.: krotália az állattenyésztésben) Biológiai markerek (minden olyan tulajdonság, amely jellemző, állandó, jól megfigyelhető (pl.: foltrajz a szarvasmarhák esetében, ujjlenyomat, stb.) Kémiai, biokémiai, genetikai azonosítók Vonalkód rendszerek Rádiófrekvenciás azonosítók

A jövő lehetősége az élelmiszer láncban is az RFID Az RFID általánosságban egy olyan rendszer, ami egy tárgy vagy egy személy személyazonosságát (egyedi azonosítóját) továbbítja vezeték nélkül, rádióhullámok segítségével. Az RFID az automatikus azonosító (Auto-ID) technológiák széles családjába sorolható, mint a vonalkód, a karakter felismerő rendszerek vagy a biometrikus azonosító technológiák. A vonalkód rendszerek emberi beavatkozással működnek (leolvasás), míg az RFID technológia emberi beavatkozás nélkül is működtethető Ma még korlátozott használat a élelmiszer láncban

Az RFID Egy tipikus RFID un. tag egy mikrocsipet tartalmaz, ami egy antennához csatlakozik és ezek együtt egy hordozórétegen vannak rögzítve

Az RFID működésének lényege

A nyomon követési rendszerek kialakítása Hagyományos, bizonylati alapú: Megbízható Az információk nehéz kereshetősége, rendszerezhetősége Általában nem kompatibilis a lánc többi pontjával Lassú, nagy élőmunka igény Olcsó Informatikai megoldások Megbízható, Automatizálható Gyors, könnyű kereshetőség Kapcsolódási lehetőség az ERP rendszerekhez Helyi és internetes megoldások Drága

A nyomon követés webes alapon Fejlesztés nemzetközi EUREKA pályázat keretében Zöldség-gyümölcs ellátási láncban Mobil adatgyűjtés Az ellátási lánc különböző szereplői eltérő jogosultsággal web bázison bárhol hozzáférhetnek az információkhoz Központi szerveren tárolt adatok Egy helyen a lánc minden szereplőjének adatai

Köszönöm figyelmüket! Források: GS1 Magyarország Kht. Állami Nyomda Nyrt. DE ATC Köszönöm figyelmüket!