Hogyan jut(hat) hozzá a hazai lakosság a közfinanszírozott és nem közfinanszírozott innovatív gyógyszerekhez? Leitner György Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Magánpraxis ‘2013 Konferencia, Január 25.

Probléma 1 A közfinanszírozás szűkülése

Járulékbevételek Költségvetési hozzájárulás Adósság Az egészségügyi rendszer finanszírozása A hazai rendszer finanszírozásának alappillérei

Satu szorításában a közfinanszírozás Fokozódó nyomás a rendszeren Egészségügyi technológiák fejlődése - drágulása Kedvező(tlen) demográfiai folyamatok Betegség struktúra átalakulása Korlátos állami teherviselő-képesség

Eleve kicsi a torta Forrás: OECD (2012) – Health at a Glance Europe Egészségügyi kiadások a GDP %-ában (2010)

Egészségügyi rendszerek finanszírozása – főbb nemzetközi trendek Közfinanszírozás primátusa Kiegészítő egészségügyi biztosítások növekvő aránya* *OECD országokban átlagosan 8-14%

Egészségügyi kiadások megoszlása a finanszírozó típusa szerint (2010) Forrás: OECD (2012) – Health at a Glance Europe

Közkiadások összesen 407, 8 Magánkiadások összesen A magyarországi gyógyszerkiadások három fő forrása Gyártói visszafizetések Forrás: Kaló és mtsai (2012) – Hazai gyógyszerkiadások nagysága

Drámai mértékben csökkenő közfinanszírozás Forrás: Kaló Z, Merész G, Mezei D, Tótth Á, Inotai A. (2012) A Széll Kálmán Terv gyógyszerágazati fejezetének szakmai megalapozottsága és következményei. IME Az egészségügyi vezetők szaklapja, 11: Hazai gyógyszertámogatási közkiadások alakulása reálértéken, (Mrd Ft)

Probléma 2 A lakosság finanszírozó képessége

A kiadások csupán töredéke származik kvázi előtakarékosságból... Forrás: PSZÁF; Kaló és mtsai (2012) – Hazai gyógyszerkiadások nagysága Ebből 29,6 Mrd Ft egészségpénztári szolgáltatáson keresztül* 227,1 Mrd Ft magánkiadás gyógyszerekre 2011-ben *: gyógyszer vételárának kiegészítő önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása

A lakosság gyógyszerkiadási terhe – főbb megállapítások és dilemmák Forrás: Németh (2011) – A lakosság közvetlen gyógyszerkiadásai az ELEF2009 alapján 291,5 Mrd Ft magánkiadás (2009-es felmérés alapján) A kiadások 94%-át a krónikus betegek adták ki A krónikus betegek negyede ugyanakkor nem költ gyógyszerre A felnőtt lakosság egy főre jutó jövedelmének 8,6%-át fordítja gyógyszerre A legnagyobb teher az alacsonyabb jövedelműek között jelentkezik Az alacsonyabb jövedelműek között nagyobb a valószínűsége a krónikus megbetegedésnek

Probléma 3 Az új gyógyszerek befogadása – Korlátozott elérhetőség a betegek számára

Innovatív gyógyszerek – az elmúlt évtizedek terápiás sikertörténetei Onkológia Neurológia Védőoltások

A gyógyszer regisztrációtól a TB támogatásig eltelt átlagos idő Svájc 140 nap Portugália 349 nap Szlovénia 255 nap Franciaország 289 nap Ausztria 88 nap Magyarország 677 nap Magyarország 677 nap Forrás: EFPIA (2010) – Patients’ W.A.I.T. Indicator Report; Botlik et al. (2010) – Patient Access to Innovative Medicines in Hungary Regisztráció

Befogadás vs. Tényleges elérhetőség Forrás: EFPIA (2010) Az új gyógyszerek lakosra vetített forgalma és elérhetősége (2009) Az új gyógyszerek forgalma Az új gyógyszerek elérhetősége

MAT Q volume consumption DDD or MG*/100,000 people indexed to European Average Innovative Anti-diabetics Innovative Anti-CoagulantsInnovative “wet” AMD therapies Source: IMS Health MIDAS. June Population figures from Eurostat. Anti-diabetics and Anti-coagulants were measured in DDD, ”wet”AMD therapies in MG 17 A magyar betegek jóval kevésbé jutnak hozzá az elmúlt évek fontos fejlesztéseihez, mint európai társaik Három fontos gyógyszercsoport tényleges elérhetősége

Befogadáspolitikai dilemmák Transzparens döntéshozatal az OEP szintjén A meghozott döntést minisztériumi szinten (elsősorban NGM) felülírhatják, ami már nem átlátható folyamat ‘me too’ paradoxon

Mi fogja betölteni a kialakuló rést? Probléma 1 Korlátozott elérhetőség a betegek számára Probléma 2 Probléma 3 A közfinanszírozás szűkülése A lakosság finanszírozó képessége ?

Egy példa Franciaország

Nemzetközi kitekintés - Franciaország A kiegészítő körben jelentős egészségügyi szolgáltatások találhatóak (finanszírozás szempontjából), ezért a kiegészítő magán egészségbiztosítás aránya magas A lakosság egészére kiterjedő kötelező egészségbiztosítás Több mint 90%-os arányú kiegészítő magánbiztosítás

A rendszer jellemzői A biztosítási csomag tartalma (jellemzően negatív lista) és a közfinanszírozás mértéke pontosan meghatározott A lakossági co-payment jelentős mértékű  alap- és járóbeteg ellátás: 30% (+ vizitdíj)  fekvőbeteg ellátás: 20% (+ kórházi napidíj)  gyógyszerek: % önrész

A rendszer jellemzői – gyógyszerek biztosítása Gyógyszerek közfinanszírozott, ún. pozitív listája A betegekre jutó önrészt a kiegészítő biztosítási csomagok legnagyobb hányada finanszírozza Pozitív listán nem szereplő készítmények A csomagok meghatározott mértékben (pl. 50%-ban) térítik őket egy éves plafon mértékéig Védőoltások Szintén jellemzően éves plafon erejéig finanszírozottak A pozitív listán szereplés ugyanakkor nem szempont

Köszönöm a figyelmet!

1.A közfinanszírozás helyzete A közfinanszírozás csökkenése – mennyire tartható ez a tendencia – mi a magyar egészségügyi helyzetnek megfelelő ideális közfinanszírozási szint. Van-e remény ennek közelítésére? Látunk-e olyan további szereplőt, amely szerepet vállalhat ebben a körben? A társadalombiztosításba tartozó szolgáltatások (kiindulásként vényköteles gyógyszerek) költségeit milyen mértékben osszuk meg a közfinanszírozás és az egyén között? Diverzifikált társadalmi igények vs. állami források szűkössége – kényszer és lehetőség is egyben Hogyan látják a közfinanszírozás helyzetét a generikus gyártók? Mi a generikus gyógyszerek helye egy esetleges biztosítási csomagban? 2.A gyógyszerekhez való hozzájutás szélesítése Az Innovatív gyógyszerek betegek számára elérhetősége korlátolt – hogyan lehetne a lakosság innovatív gyógyszerekhez való hozzáférését hatékonyabbá tenni? Finanszírozható- e a szélesebb hozzáférés más forrásból? Milyenekből? Az összességében viszonylag magas magánkiadások nem előtakarékossági alapon történnek – mivel lehet attitűdváltást elérni a lakosságnál – kényszerrel? Politikailag felvállalható-e a mindenkori kormányzatok számára a közfinanszírozott szolgáltatások körének definiálása? Problémafelvetések

3.A magán biztosítás esetleges szerepe a gyógyszerfinanszírozásban A hazai rendszer és a különböző nemzetközi példák ismeretében ki hogyan látja, milyen strukturában lehetne a vényköteles gyógyszereket önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás keretein belül elérhetővé tenni? Hogyan lehetne meghatározni hogy hol és hogyan léphet be egy magán biztosítás, (csak kompletten a eü.i ellátásba, bizonyos gyógyszerkör finanszírozása?, co-payment átvállalása?, stb.) Mivel nincs definiálva a kötelező biztosításba tartozó szolgáltatások köre (szolgáltatási csomag), így nem világos az üzleti magánbiztosító számára, hogy mit nyújtson és mire tud szerződni Mik a megoldás irányai: Pl. vagy meghatározom a közfinanszírozott szolgáltatások körét (gyakran a kormányok az egyszerűbb megoldást választják és azon szolgáltatásokat jelölik meg, amelyek nem vagy csak részben közfinanszírozottak) vagy bizonyos alapszolgáltatásokat %ban finanszíroz az állam, és bizonyos területeken pedig megnöveli a beteg által fizetendő co-payment részt, amire önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás köthető Ma bizonyos gyógyszereket azért nem választ az orvos, mert túl magas rajta a copyment (fix összegű támogatás van rajta) – elképzelhető-e egy olyan kiegészítő biztosítás, amely a drágább, de bizonyítottan költség-hatékony terápiák co-paymentjét fedezi? Problémafelvetések