Az ország 2 majd 3 részre szakadása A Mohács utáni Magyar Királyság

A mohácsi katasztrófa okai Nemzetközi támogatás hiánya Katolikus egyház problémái (reformáció*) Nemzeti összefogás hiánya Gyenge központi-királyi hatalom Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés 1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése Feudális keretek erősek (Werbőczy Hármaskönyv)

A mohácsi csata 1526. augusztus 29. II. Lajos király meghal † Brodarics István – szerémi püspök Tomori Pál – kalocsai érsek Szapolyai István – erdélyi vajda Báthory István – nádor Perényi Péter

A végvári vonal összeomlása és I. Szulejmán 1526-os hadjárata

A mohácsi csata török miniatúrán

Szulejmán koronát ad át Szapolyai Jánosnak a mohácsi síkon (1529)

A mohácsi tömegsír és kopjatemető

Mohács után 1526-1541 A török ősz végére kivonul az országból Szapolyai: köznemesi támogatás (rákosi végzés) ↕ H.Ferdinánd: főnemesi támogatás (házassági szerz.) » kettős királyválasztás /2király/ - belső harcok 1529 a török ismét az országban» 2 részre szakadás 1538 váradi béke (Ferdinánd – Szapolyai) Szapolyai halála után a korona Ferdinándra száll Még akkor is ha Szapolyainak fia születik 1540 Szapolyai †,de fia születik, János Zsigmond, akit a török elismer – Fráter György megkoronázza- II.János

Magyarország 1526 és 1540 között

1541 az ország 3 részre szakadása 1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön 1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása » az ország 3 részre szakadás A Királyi Magyarország (Pozsony) → Habsburg befolyás – Ferdinánd 2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár) → török függés - János Zsigmond 3. A Török Hódoltság (Buda) → török irányítás, adózás, stb.

A magyar vezető réteg választási lehetőségei a XVI. század első felében

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

Az önálló Erdélyi Fejedelemség Erdély és a Partium » török hűbéres állam Évi meghatározott adót fizet a töröknek Fejedelmet csak a török szultán engedélyével választhatnak. Nem folytathatnak önálló külpolitikát A belpolitika viszont teljesen önálló elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és pénzügy a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző lakossága : magyar, székely, német (szász), román a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag a „három nemzet”-et a rendiség viszonylag gyenge volt

Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete

Erdély a XVII. század első felében

Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai

A hódoltság területe

A hódoltsági terület ( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része ) a török birodalom legészakibb tartománya katonai alapon rendezték be : közigazgatási egységek : o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán helytartója is o szandzsák - élükön a bég fontos hivatalok :defterdár, mufti, kádi a meghódított föld a szultáné

A jobbágyság terhei a hódoltságban

A falvak pusztulása Magyarországon

A királyi Magyarország nyugati és északi országrészek (Felvidék-Délvidék) védelmét 6 főkapitány (100 végvár - 15-20 ezer katona) a politikai és igazgatási rendszer átalakul » új központi hivatalok: a helytartóság a közigaz-gatást szervezte + megalakultak a kormányszékek az udvar az országon kívülre kerül (Bécs) a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge) de az országgyűlés elvesztette jelentőségét gazdaság : megnő a majorság szerepe

A királyi Magyarország államszervezete

Becslések a népességszám alakulására

Népesedési és etnikai változások a XVI-XVII. században

A háztartásokra eső gabonatermelés és a gabonafélék ára

I. Lipót intézkedései és társadalmi hatásuk

A Wesselényi-féle összeesküvés ellentmondásai

A magyarországi határőrvidék a török háborúk után