IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA Lányi Árpád Bácsi Attila Gogolák Péter Rajnavölgyi Éva Immunológiai Intézet
2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 11 hét IMMUNOLÓGIA ÁOK/FOK ELMÉLET 26 ÓRA ALAP IMMUNOLÓGIA HETI 4 ÓRA 1 – 7 HÉT 14 ÓRA IMMUNPATOLÓGIA 7 - 10 HÉT SZEMINÁRIUM ÁOK 20 ÓRA HETI 2 ÓRA 1-10 HÉT FOK 8 ÓRA 1- 4 hét SZÁMONKÉRÉS ALAP + SZEMINÁRIUM 8 hét 2. GYAKORLAT + PATOLÓGIA 11 hét
Tankönyv Immunbiológia Gergely János és Erdei Anna szerkesztők Medicina 2000 Falus András, Búzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai Semmelweis Kiadó 2006 Czirják László: Klinikai Immunológia Medicina 2001 Előadás anyaga: www.immunology.unideb.hu USER NAME: student JELSZÓ: download
ENVIRONMENTAL GENOMICS MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA IMMUNOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA KLINIKAI ALLERGOLÓGIA IMMUNOGENETICS IMMUNOGENOMICS ENVIRONMENTAL GENOMICS
AZ IMMUNOLÓGIA TÖRTÉNETE Babilon, Gilgames eposz (i.e. 2000) betegségek, járványok Egyiptom, régi dinasztiák súlyos járványok Phobus Apolló pestis a görög hadseregben Trója előtt Ótestamentum Isten büntetése Immunológiai memória Thucydides, történész, Athen 430 i.e. pestis járvány „yet it was with those who recovered from the disease that the sick and the dying found most compassion……. No fear for themselves; as no man was never attacked twice – never at least fatally” Immunitás Immunitás – kivétel a kötelességek alól - védettség Depléciós elméletek Első fertőzés kimeríti a patogén szaporodásához szükséges tápanyagokat, faktorokat – még Pasteur is Varioláció (vad típus) Fekete himlő, ősi kínai módszer Európában is gyakorolták 1880 – I. világháború betegségek vizsgálata, vakcinák 1920 – 1960 tudományos forradalom, kémia/biológia
AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Edward Jenner 1749 – 1823 A fejőnők védettek a fertőzéssel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehén himlő emberbe)
VACCINÁCIÓ – Az immunológia első sikere Feket himlő Halálos betegség, halálesetek 10%-a Újszülött, gyerekek, 20 – 50 % meghalt Hegek, vakság Túlélők – ismételten nem betegedtek meg Varioláció/Oltás Angliában 1%-ra csökken a mortalitás Marha himlő – érintkező egyedekben fertőzést megelőző hatás Edward Jenner 1749 – 1823 Képzés – St. Georges Hospital London Orvosi gyakorlat – Gloucestershire, 1972 MD, St. Andrews University, Scotland Cikkek: Jenner,E.(1788).Observationson the natural history of the cuckoo. Philos.Trans.R.Soc.Lond. 78, 219–212. Jenner, E. 1798. An Inquiry into the Causes and Effects of Variolae Vaccinae,a Disease Discovered in Some Western Counties of England. London: Sampson Low. Jenner,E.(1799). Further Observations on the Variolae Vaccinae. London: Sampson Low. Jenner,E.(1800). A Continuation of Facts and Observations Relative to the Variolae Vaccinae or Cow Pox. London: Sampson Low. 1840 – Angliában variolációs gyakorlat 1876 Koch Bacilli (Anthrax) 1880 Louis Pasteur Viruses 2010 Nalca A and Zumbrun E: ACAM 2000: The new small pox vaccine for US strategic national stock- plie. Drug Des. Devel. Ther. 4, 71–79.
Louis Pasteur 1885 veszettség 1884 Ilya Mechnikoff Fagocitózis Sejtes immunválasz Gyengített (attenuált) vakcinák
Robert Koch Laboratórium Berlin 1890 1897 Paul Ehrlich Növényi toxinok: ricin, ebrin Richard Pfeiffer Tífusz és kolera toxin Humorális faktorok HUMORÁLIS IMMUNVÁLASZ Emil Behring Shimbasaru Kitasato Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia)
Az immunológia története és hatása az emberiség egészségi állapotára Koch’s Feltételezései Metchnikoff Fagocitózis Köhler & Milstein Monoklonális Ea Jansen Microszkóp Miller T sejtek Müller Baktériumok Jenner Oltóanyagok Wright Antiserum Zinkernagel & Doherty MHC korlátozás 1600 1700 1800 1900 2000 1955 1965 1970 1975 1980 Országok száma ahol havi egynél több himlő eset fordul elő 30 15 200 év Jenner után WHO bejelenti a himlő megszűnését
AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI I. Felfedezés éve Kutató Felfedezés NOBEL DÍJ 1890 Emil Behring Anti-toxinok Szeroterápia 1901 Robert Koch Tuberkulózis, antrax Celluláris immunitás, tuberkulin reakció 1905 1883 1990 Elie Mecsnyikov Paul Ehrlich Fagocitózis Celluláris védekezés Oldallánc elmélet 1908 1902 Charles Richet (Paul Portier) Anafilaxis 1913 1894 Jules Bordet Komplement Ellenanyagok/bakteriolízis 1919 1900 Karl Landsteiner A/B/0 vércsoport 1930 1940 Max Theiler Sárgaláz elleni vakcina 1951 1957 Daniel Bovet Antihisztaminok 1965
AZ IMMUNOLÓGIAI KUTATÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI II. 1944 Peter Medawar Macfarlane Burnet Szerzett tolerancia, Klónszelekciós elmélet 1960 1959 Rodney Porter Gerald Edelman Ellenanyagok szerkezete 1972 Rosalyn Yalow Roger Guillemin Andrew Schally Radioimmunoassay Peptid hormonok kimutatása az agyban 1957 1958 Baruj Benacerraf Jean Dausset George Snell Hisztokompatibilitási antigének 1980 1975 George Köhler Cesar Milstein Niels Jerne Monoklonális ellenanyag Hálózat elmélet 1984 1979 Susumi Tonegawa Gén átrendeződés 1987 E. Donnall Thomas Joseph Murray Transzplantációs immunológia 1990 1974 Rolf Zinkernagel, Peter Doherty MHC korlátozás 1996
TEMATIKA AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A sejtkommunikáció lehetőségei – direkt és indirekt Szervek, szövetek, sejtek Az immunrendszer két ága Természetes immunitás jellemzői Szerzett immunitás jellemzői IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS – JELÁTVITEL Mintázat felismerő receptorok Antigén specifikus felismerés – B limfociták Antigén felismerés – T limfociták Az MHC fehérjék szerepe az antigén bemutatásban Antigén feldolgozás és prezentáció SEJT AKTIVÁCIÓ, DIFFERENCIÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ Receptorok – Ko-receptorok – Adhéziós molekulák Végrehajtó mechanizmusok Migráció, adhézió Citokin és kemokin termelés Sejtölő mechanizmusok AZ IMMUNFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Tolerancia és immunitás Immunológiai memória
Az immunrendszer résztvevői és szerepük a szervezet védelmében 1 Fejezet Az immunrendszer résztvevői és szerepük a szervezet védelmében © Garland Science 2009 14
A kórokozók betegséget kiváltó fertőző szervezetek Első fejezet Az immunrendszer alkotó elemei és szerepük a szervezet védelmében Az egészséges emberi szervezetet számos együttélő (commensal) mikroorganizmus telepíti be A kórokozók betegséget kiváltó fertőző szervezetek A bőr és a nyálkahártya felszínek fizikai, kémiai és mikrobiológiai határt biztosítanak a fertőzésekkel szemben © Garland Science 2009 15
ÉLETÜNK MIKRÓBÁKBAN GAZDAG KÖRNYEZETBEN ZAJLIK BIOMASSZA KÖNYEZET EMBERISÉG P A T H O G E N Y Ü É L Ő Egyedek v JÁRVÁNY PANDEMIA Geographic borders Population density Biodiversity Life style 7 BILLION MICROBA 90% GENETIKAI POLIMORFIZMUS MHC GÉNEK Sokféleség felismerése Veszélyes/Saját SOKFÉLESÉG GYORS SZAPORODÁS ADAPTÁCIÓ
Vírus 3 óra KÖRNYEZET – MIKROBIOLÓGIAI ÉS EGYÉB HATÁSOK Bakterium Emberi test sejtjei: 90% mikroorganizmus, 10% human 1012 (1.5kg) bacterium a bélben Emberi populáció: 7x109 (7 billió) Biomassza: 90% micróorganizmus Állatvilág tömege < 5 – 25x mikroorganizmus Bakterium Vírus Soksejtes parazita (Férgek) Egysejtes parazita Vírus 3 óra 18 - 30 év Gyors genetikai változás Szelekció által vezérelt evolúció Adaptáció