SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS

DC Epitél sejtek PERIFÉRIÁS LIMFOID SZERVEK PERIFÉRIÁS SZÖVETEK SEJTEK KÖZÖTTI SZÖVET SPECIFIKUS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK Makrofág aktiváció Sejtpusztítás Neutrofil granulocita B Ag-specifikus B-sejt Eosinofil granulocita Th17 Th2 Treg CTL Th1 AZ IMMUNSEJTEK SZERVEZŐDÉSE Granulocyte Macrophage NK cell NKT cell

ÉRZÉKELÉSFELISMERÉS JELTOVÁBBÍTÁS VÁLASZ TERMÉSZETES IMMUNITÁS SZERZETT IMMUNITÁS ÉRZÉKELÉSFELISMERÉS JELTOVÁBBÍTÁS VÁLASZ SejtekReceptorokJelpályák Sejt-sejt együttműködés Végrehajtó folyamatok VÉDELMI RENDSZEREK

Lándzsahal Pisztráng Porcos halak 450 millió év ADAPTÍV (SZERZETT) IMMUNITÁS Második védelmi vonal Antigén B sejt Segítő T sejt Ölő T sejt LIMFOCITÁK FELISMERŐ RECEPTOROK Fajlagos/specifikus az antigénre VÉDEKEZŐ MECHANIZMUSOK Specializált

MIT ÉS HOGYAN ISMERNEK FEL A KÉT VÉDELMI VONAL SEJTJEI? Patogén csoportokra jellemző közös mintázat Pathogen-asszociated molecular pattern PAM felismerő receptor Pattern Recognition Receptor PRR 9-13 különböző Toll-receptor RECEPTOROK Veleszületett immunitás Ősrégi Több millió különböző antigén receptor A patogének eltérő egyedi szerkezeti egységeit felismerő antigén receptor 450 millió éve Szerzett immunitás

AZ IMMUNRENDSZER KETTŐS VÉDELMI VONALA VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS Előzetes aktiváció és felszaporodás nélkül véd a kórokozóktól SZERZETT/ADAPTÍV IMMUNITÁS Aktiváció és klonális osztódást követően véd a kórokozóktól SEJTEK OLDOTT ANYAGOK Fagociták (monocita/makrofág, neutrofil, dendritikus sejt) Ölő sejtek (NK sejt,  δ T sejt) B1 limfociták (CD5+) B limfociták (B2) T limfociták segítő T sejt ölő T sejt Enzimek (lizozim,transferrin, laktoferrin, spermin, tripszin) Antibakteriális peptidek Komplement rendszer Citokinek, kemokinek Ellenanyagok

AZ ADAPTIV IMMUNITÁS ÁTVIHETŐ Antitestek, specificitás, diverzitás Az antitestek az 1800-as évek végétől ismertek (Emil Behting, Shibasaburo Kitasato) SZÉRUM TERÁPIA TOXIN ELLENES ANTIITESTEK Vércsoport antigének felfedezése (Landsteiner) KÉRDÉS: Hogyan ismerhető fel olyan sok kórokozó eredetű szerkezet? Honnan tudja a limfocita hogy milyen antitest termelese szukseges? Paul Ehrlich Niels JerneMacferlene Burnet

Macfarlane Burnet ( ) Macfarlane Burnet ( ) KLÓN SZELEKCIÓS ELMÉLET A limfociták sokfélék és egymástól eltérő specificitású antigén felismerő receptorokat hordoznak Az „idegen anyagok” (antigének) belépve a perifériás nyirokszervekbe vagy a lépbe szembesülnek ezzel a már létező limfocita készlettel (repertoire) Az egyes antigének a rendelkezésre álló készletből válogatják ki a nekik legmegfelelőbb limfocita klónokat A klonálisan megosztott antigén felismerő receptorok mintegy ~10 7 – 10 9 eltérő antigén specificitást képviselnek

Kb millió különböző ( ) antigén felismerő receptorral rendelkező B-limfocita klón Kb. 10 – 1000 millió különböző ( ) antigén felismerő receptorral rendelkező T-limfocita klón A LIMFOCITÁK SOKFÉLESÉGE Összesen 1012 limfocita ( B és T limfocita) Hányféle SPECIFICITÁS ?

Aktiváció Klonális expanzió Differenciáció Plazmasejt Ellenanyag Immuno- globulin (Ig) szekréció MEMÓRIA B-SEJTEK AZ ANTIGÉN KÖTŐDÉSE A KIVÁLASZTOTT B- LIMFOCITÁK FELISMERŐ RECEPTORÁHOZ KLONÁLIS OSZTÓDÁST VÁLT KI B SEJT Antigén felismerő receptor BCR Ag

A klonális szelekció sejtosztódást vált ki és növeli a résztvevő és végrehajtó sejtek gyakoriságát Sejtosztódások száma Hasznos specificitású sejtek A védelmet biztosító végrehajtó funkció küszöb értéke

A B-LIMFOCITA KLÓNOK LEHETSÉGES SORSA Aktiváció Klonális osztódás Differenciáció Plazmasejt Ellenanyag termelés Memória sejt Cirkuláció Korlátozott élettartam Homeosztázis Apoptózis Átmeneti, nem végleges differenciálódási stádiumban lévő sejtek

Ellenanyag AZ B SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORA ÉS A PLAZMA SEJTEK ÁLTAL TERMELT ELLENANYAG AZONOS FEHÉRJE = IMMUNOGLOBULIN Antigén felismerő receptor BCR Immuno-globulin (Ig) B SEJT

a a HH LL Szecernált Ig Antigén-specifikus oldott fehérje EFFEKTOR MOLEKULA  jelátvitel HH LL AZ IMMUNOGLOBULINOK KÉT FORMÁJA Membránhoz kötött Ig Antigén-specifikusreceptor B SEJTPLAZMA SEJT Antigen binding

FV= VH+ VL VHVHVHVH VLVLVLVL IMMUNOGLOBULIN IgG Antigen binding site

Days Ellenanyag  g/ml szérum A antigén A antigen elleni válasz Sejt kölcsönhatások KÖZPONTI Végrehajtó funkciók Reguláció EFFEKTOR Elsődleges válasz Felismerés Aktiváció AFFERENS Lag Másodlagos válasz MEMÓRIA Antigen A A SZERZETT IMMUNITÁS IDŐBELI LEFUTÁSA B antigén Elsődleges válasz a B antigén ellen

A kórokozók felszínén az antigén determinánsok megjelenése független az ellenanyag készlettől INDUKÁLT KÖTŐDÉSI MODEL Az antigén determinánsok hatással vannak az ellenanyagra A kórokozók nem ismerhetik, hogy az ellenanyag feismerés szempontjából mi az antigén determinánsok optimális elrendeződése A szervezet ellenanyag készletének rugalmasnak kell lennie ELTÉRŐ SZERKEZETŰ ÉS TULAJDONSÁGÚ ELLENANYAGOK Korlátozott rugalmasság Nagyfokú specificitás

TERMÉSZETES Gyors, azzonali (órák) Kevés, konzervált receptor Korlátozott számú specificitás A válasz minősége nem változik Nincs memória Nem átvihető Kimeríthető, telíthető A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS JELLEMZŐI ADAPTÍV/SZERZETT Időigényes Variábilis receptorok Sokféle szelektív specificitás Hatékonyság nő a válasz során Memória Átvihető Szabályozott és korlátozott Védi a saját szöveteket KÖZÖS VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK A PATOGÉNEK ELTÁVOLÍTÁSÁRA

AZ IMMUNRENDSZER KETTŐS VÉDELMI VONALA AZ IMMUNVÁLASZ KÉT TÍPUSA VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS Klonális osztódás nélkül véd a kórokozóktól Receptor kód a csíravonalban fix SZERZETT/ADAPTÍV IMMUNITÁS Aktiváció és klonális osztódást követően véd a kórokozóktól Első védelmi vonal Öröklött Mindig jelen van Gyors válasz Nem saját specifikus Rövid idejű védelem Második védelmi vonal Szerzett Lassabb válasz Saját és nem saját specifikus Hosszú távú védelem (memória)

AZ IMMUNRENDSZER KETTŐS VÉDELMI VONALA TAPASZTALATI / SZERZETT VÉDELEM VELÜNK SZÜLETETT / ÖRÖKLÖTT VÉDELMI VONAL