AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
T-SEJT AKTIVÁCIÓ.
Advertisements

Megoldások.
A KOSTIMULÁCIÓ ELENGEDHETETLEN A NAIV T-LIMFOCITÁK AKTIVÁLÁSÁHOZ Az antigén-specifikus és kostimulációs jeleknek egy időben és egymással együttműködésben.
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Az immunrendszer szervei és sejtjei
Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok.
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
Előadás anyag, szemináriumok letölthetők: Web: Login: student
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK SEGÍTŐ T LIMFOCITÁK CD4+ T SEJTEK
LIMFOCITA LETELEPEDÉS, VÁNDORLÁS, RECIRKULÁCIÓ
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS. DC Epitél sejtek PERIFÉRIÁS LIMFOID SZERVEK PERIFÉRIÁS SZÖVETEK SEJTEK KÖZÖTTI SZÖVET SPECIFIKUS KOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATOK.
AZ IMMUNSEJTEK VÁNDORLÁSA LIMFOCITA LETELEPEDÉS, KERINGÉS
OLDOTT FELISMERŐ MOLEKULÁK
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
C mIg H mIg L TCR  TCR  T-SEJT  C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR =  +  A.
Előadás anyag, szemináriumok letölthetők: Web: Login: student
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
AZ IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS LEHETŐSÉGEI
Az Immunválasz negatív szabályozása. AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos.
Kötelező irodalom: Immunbiológia (Szerkesztők: Gergely János
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ
AZ INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
Előadás anyag, szemináriumok letölthetők:
Az effektor T sejtek aktiválásához az antigén-specifikus inger
AZ IMMUNOLÓGIAI FELISMERÉS LEHETŐSÉGEI. TERMÉSZETES Gyors válasz (óra) Nem változékony Korlátozott számú specificitás Állandó a válasz során Nincs memória.
Az immunrendszer végrehajtó funkciói
AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK.
LIMFOCITA LETELEPEDÉS, VÁNDORLÁS, RECIRKULÁCIÓ
A BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ
IMMUNOLÓGIA IMMUNPATHOLÓGIA
IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA Centrális Effektor.
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
Autoimmun betegségek.
SZERZETT IMMUNITÁS FELISMERÉS.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
AZ IMMUNRENDSZER KÉT ÁGA
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK MHC I és II osztályba tartozó molekulákat is kifejeznek Kostimuláló molekuákat expresszálnak (B7, CD40) Képesek „exogén”
AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
Az exogén és endogén antigének bemutatása
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
Immunbiológia - I.
AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
A HIVATÁSOS ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN. A thymus szöveti felépítése.
Immunbiológia - II. A T sejt receptor (TCR) heterodimer CITOSZÓL EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN kötőhely  lánc  lánc VV VV CC CC VV VV
Tankönyv Falus András, Búzás Edit, Rajnavölgyi Éva:
IMMUNOLÓGIAI MEMÓRIA Centrális Effektor. 1781:Kanyarójárvány a Feröer szigeteken A járvány elmúltával a sziget kanyarómentes 65 évig 1846: Újabb járvány.
Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek:
AZ IMMUNVÁLASZ LEFOLYÁSA IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK
A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS. Monociták/makrofágok Dendritikus sejtek Granulociták NK sejtek komplement rendszer A VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES.
! ! ! Előadás anyagok letölthetők:
AZ IMMUNRENDSZER NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA
PLAZMA SEJT ANTIGÉN CITOKINEK B-SEJT A B – SEJT DIFFERENCIÁCIÓT A T-SEJTEK SEGÍTIK IZOTÍPUS VÁLTÁS ÉS AFFINITÁS ÉRÉS CSAK T-SEJT SEGÍTSÉGGEL MEGY VÉGBE.
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ RÉSZTVEVŐK Antigénből származó peptideket bemutató sejt A T limfocita készletből szelektált peptid-specifikus T sejt.
KOMPLEMENT RENDSZER IMMUNOLÓGIA INFORMATIKUS HALLGATÓKNAK Dr HOLUB MARCSILLA Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem.
AZ IMMUNRENDSZER KÉT ÁGA TERMÉSZETES IMMUNITÁS SZERZETT IMMUNITÁS.
B-SEJT AKTIVÁCIÓ (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?). A B-sejt aktiváció fő lépései FELISMERÉS AKTIVÁCIÓ PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ Ea termelés Izotípus váltás.
OLDOTT FELISMERŐ MOLEKULÁK MANNÓZ BINDING LEKTIN.
Tímusz Lép Csontvelő Nyirokcsomó Madulák Féregnyúlvány Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer.
Előadás másolata:

AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ELSŐDLEGES FELADAT AZ IMMUNRENDSZER ÉS A KÖRNYEZET KÖZTI EGYENSÚLY FENNTARTÁSA Együttélő és kórokozó mikroorganizmusok Egyéb környezeti hatások

3. FUNKCIÓ Patogének elleni védekezés Felismerés, távoltartás, osztódás és terjedés megakadályozása, eltávolítás a szervezetből A saját szervezet védelme 2. MŰKÖDÉSE – dinamikus Homeosztázis – környezeti tényezők Utánpótlás - sejtpusztulás Activáció - differenciáció AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI 1.SZERKEZET – különböző sejtek, diffúz Sejtek együttműködése Résztvevő Módja– közvetlen – oldott faktorok révén makrofág extracelluláris matrix Adhézió Letelepedés Migráció patogén makrofág Sejt – sejt kommunikáció Th 4. EGYEDI SAJÁTSÁGOK Felismerés – saját - antigén - veszély Jeltovábbítás és jelátvitel Jel megőrzése – tanulás, memória HASONLÓSÁG AZ IDEGRENDSZERREL B

IMMUN SEJT EGYÉB SEJT TÍPUSOK IMMUNSEJT Közvetlen sejt kölcsönhatás Receptor – ligand Adhézió Jelátvitel Közvetett sejt kölcsönhatások Oldott molekulák Citokinek, kemokinek SEJT KÖLCSÖNHATÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IMMUNRENDSZERBEN KÖRNYEZETKÖRNYEZET

Neutrofil granulocita neutrofil Endotél sejt Gyulladt szövet NEUTROFIL GRANULOCITÁK VÁNDORLÁSA A GYULLADT SZÖVETBE

Hogyan kommunikálnak az immunsejtek? A sejtfelszíni molekulák sejt-sejt kapcsolatokat alakítanak ki A receptorok kifejeződése és szintje a sejt adhézió fontos szabályozója A sejt aktiváció fokozott receptor kifejeződést indukálhat, ami adhéziót, migrációt, antigén prezentációt, kostimulációt, citokin receptor kifejeződést és effektor funkciókat válthat ki Nyugvó sejt Aktivált sejt INDUKCIÓ FOKOZOTT KIFEJEZŐDÉS

Hogyan kommunikálnak az immunsejtek: Sejt-sejt kapcsolatok A perifériás limfoid szövetekbe vándorló, antigént hordozó fagocita sejtek kapcsolatba lépnek az ott letelepedő limfocitákkal Sejt-sejt kölcsönhatások az immunválasz különböző fázisaiban is kialakulnak T CTL T B Y Ellenanyag termelés Járulékos sejt aktivációja Antigén prezentáció Target cell Sejtpusztítás

Fertőzés Fagocita aktiváció Hogyan kommunikálnak az immunsejtek: Oldott mediátorok CITOKINEK & KEMOKINEK Sejtek által termelt különböző oldott fehérjék, melyek más sejtek működését befolyásolják Arányuk és szintjük hatással van a sejtválasz kimenetelére GYULLADÁS A korai események során az endotél sejtek reakciói következtében folyadék, plazma fehérjék és leukociták halmozódnak fel a gyulladás helyén, melyet a limfociták és granulociták aktiválódása követ

AZ ANYAGCSERE ÉS IMMUNITÁS INTEGRÁCIÓJA A túlélés evolúciós követelmény Szervrendszerek és jelátviteli útvonalak párhuzamos fejlődése Fagocitózis – Táplálkozás és védelem a káros anyagokkal szemben Drosophila zsírtest Emlős máj, zsírszövet és nyirokcsomók Táplálék érzékeléseTáplálék érzékelése Energia hatékonyság Energia tárolás Energia felesleg Metabolikus szindrómaMetabolikus szindróma Kórokozók érzékeléseKórokozók érzékelése Éhezés Kórokozó elleni védelem Magas energia fogyasztás Csökkent immunválasz Krónikus gyulladásKrónikus gyulladás ANYAGCSERE EGYENSÚLY – MEGFELELŐ IMMUNRENDSZER Hotamisligil & Erbay NRI 2008

IMMUNVÁLASZ SzaporodásHőszabályozásSzoptatás A LEGTÖBB ENERGIÁT IGÉNYLŐ RENDSZEREK Étvágy vesztés – leptin szintézis indukciója Lokális energia és tárolt tápanyag források felhasználása A krónikus táplálékhiány vagy a túltápláltság patológiás állapotokhoz vezet Pre-adipociták – Makrofágok – Adipociták – Dendritikus sejtek KÖZÖS GÉNEK FIZIOLÓGIÁS ÉS METABOLIKUS KÓRKÉPEKBEN

LIPID ÉRZÉKELŐ ÚTVONALAK ÉS GYULLADÁS INFLAMMATION Hotamisligil & Erbay NRI 2008 Magas zsírsav mennyiség ER stress UPR Modulation Nuclear hormone receptors UPR KórokozóZsírsav

ÉRZÉKELÉSFELISMERÉS JELTOVÁBBÍTÁS VÁLASZ TERMÉSZETES IMMUNITÁS SejtekReceptorokJelpályák Sejt-sejt együttműködés Végrehajtó folyamatok VÉDELMI RENDSZEREK ÉRZÉKELÉSFELISMERÉS JELTOVÁBBÍTÁS VÁLASZ SZERZETT IMMUNITÁS

AZ IMMUNRENDSZER KETTŐS VÉDELMI VONALA VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS Előzetes aktiváció és felszaporodás nélkül véd a kórokozóktól SEJTEK OLDOTT ANYAGOK Fagociták (monocita/makrofág, neutrofil, dendritikus sejt) Ölő sejtek (NK sejt,  δ T sejt) B1 limfociták (CD5+) Enzimek (lizozim,transferrin, laktoferrin, spermin, tripszin) Antibakteriális peptidek Komplement rendszer Citokinek, kemokinek B1 sejt: 48 órán belüli gyors válasz T-sejtektől független Felszíni IgM Hosszú élettartam Peritoneumban γδ T-sejt: Bőr, bél Korlátozott diverzitás Kórokozó eredetű organikus foszfátokat ismer fel NKG2D receptort fejez ki NKT-sejt: Gyors válasz (0,5 – 1 óra) Lipid antigéneket ismer fel Gyors citokin termelés Sejtölő képesség

AZ IMMUNRENDSZER KETTŐS VÉDELMI VONALA VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS Előzetes aktiváció és felszaporodás nélkül véd a kórokozóktól Fagociták (monocita/makrofág, neutrofil, dendritikus sejt) Ölő sejtek (NK sejt,  δ T sejt) B1 limfociták (CD5+) Enzimek (lizozim,transferrin, laktoferrin, spermin, tripszin) Antibakteriális peptidek Komplement rendszer Citokinek, kemokinek SEJTEK OLDOTT ANYAGOK SZERZETT/ADAPTÍV IMMUNITÁS B-limfocita (B2) T-limfocita segítő T-sejt citotoxikus T-sejt szabályozó T-sejt Ellenanyagok KÖLCSÖNÖS EGYÜTTMŰKÖDÉS

HOGYAN ISMERIK FEL A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS SEJTJEI A KÓROKOZÓKAT? RECEPTOROK Patogén csoportok közös mintázatai Pathogen Associated Molecular Pattern PAMP Konzervált receptorok Pattern Recognition Receptor PRR Toll-receptor család (9 - 13) Lectin család, scavenger receptorok TERMÉSZETES ŐSI Egyedi szerkezeti elemek Antigén determináns Nagy specificitású antigén receptorok B-sejt receptor BCR (sIg) T-sejt receptor TCR 450 millió év SZERZETT Több millió antigén receptor

AZ IMMUNOLÓGIAI VÉDELEM KÉT TÍPUSA VELESZÜLETETT/TERMÉSZETES IMMUNITÁS Olyan komponensek alkotják, melyek a fertőzések elleni védelmet előzetes aktiváció és sejtosztódás nélkül biztosítják Olyan komponensek alkotják, melyek a fertőzések elleni védelmet előzetes aktiváció és sejtosztódás nélkül biztosítják SZERZETT/ADAPTÍV IMMUNITÁS A kórokozók elleni védelem kialakulásához sejt aktivációt és klonális osztódást igényel Első védelmi vonal Öröklött, mindig jelen van Gyors válasz Rövid idejű védelem Antigén-specifikus aktiváció váltja ki A válaszadási képesség genetikailag szabályozott Környezeti hatásoktól függ Adaptív immunitás hiánya Veleszületett immunitás hiánya

A TERMÉSZETES ÉS SZERZETT IMMUNITÁS SAJÁTSÁGAI Természetes immunitás mechanizmusai Szerzett immunitás mechanizmusai Gyors válasz (órák) Lassú válasz (napok, hetek) Ugyanazok a receptorok Sokféle receptor Korlátozott számú specificitásSzámos, szelektív specificitás Az immunválasz során nem változikJavul az immunválasz során KÖZÖS MECHANIZMUSOK A KÓROKOZÓK ELTÁVOLÍTÁSÁRA

A természetes immunválasz a fertőzés helyén gyulladást vált ki A szerzett/adaptív immunválasz kiegészíti a már aktivált természetes immunválaszt Az immunológiai védelmet a természetes és szerzett immunitás együttműködése biztosítja Első fejezet © Garland Science 2009 Az immunrendszer alkotó elemei és szerepük a szervezet védelmében