A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Advertisements

Faragó,T:Fennt.cúcstalálkozók A fenntarthatósági világcsúcs-konferenciák eredményei, hatásai és tanulságai DR. FARAGÓ TIBOR 1. A nemzetközi fenntarthatósági.
FaragóT: ENSZ f.f. folyamat1 A FENNTARTHATÓSÁGGAL FOGLALKOZÓ ENSZ FOLYAMAT KRITIKÁJA dr. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár az.
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
Norvég Alap Zöld ipari innováció. Célok – Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld.
Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
Energia – történelem - társadalom
KLÍMAVÁLTOZÁS: KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS
FaragóT:Klímapol-klímatudatosság 1 MIÉRT FOGLALKOZIK A LEGMAGASABB SZINTEN A NEMZETKÖZI POLITIKA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYÉVEL? dr. Faragó Tibor, c.
Bonifertné Szigeti Márta – ügyvezető igazgató
TOYOTA HIBRIDEK – a fenntartható mobilitás alternatívái
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Környezetgazdálkodás 1.
Az ENSZ klímatárgyalások Kiss Veronika OTDK április
Kibékíthető ellentétek? Környezetvédelmi osztályvezető
© Michel Roggo / WWF-Canon 1 Vállalati autóflották környezettudatos használata Benkő Dániel WWF Magyarország október 17. Zöld flotta program.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
A klíma összeköt bennünket Fórum az éghajlatvédelemről március 7. KLÍMAPOLITIKA MAGYARORSZÁGON Láng István ______________________________________.
Nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalások
Globális problémák Kialakulásuk okai:
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
Készítette: Birinyi Edina
Energia és környezet A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése.
Készítette: Mácsai Cecília Környezettudomány MSc
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üveghatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások - vállalásai Domonkos Gréta.
TÁMOP A-11/1/KONV AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás.
1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL, A KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÉS A KLÍMAPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI, ELLENTMONDÁSAI ÉS TÁVLATAI dr.
Globális környezetvédelmi problémák, ózon
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Az EU és Kelet-Közép-Európa. Kezdetek Visszatérés Európába? rendszer váltások Közép- Európában Első reakció: –EBRD (1989. július Párizs)-G7 csúcs.
2005. június éves a Magyar-Osztrák Területrendezési és Tervezési együttműködés dr. Tompai Géza főosztályvezető Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Az Európai Unió ökológiai hálózata
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
A kommunális statisztikától a klímaváltozás méréséig
Globális gondolkodás a földi környezetről
© Gács Iván (BME) 1/12 Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
Aszály konferencia - Kecskemét2 Nemzetközi előzmények és kapcsolódások az aszály és a szárazodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes László Budapesti.
Klíma-kommunikáció és a média szerepe Szabó Gábor, újságíró Budapest, 2011 január 19.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
Az országonkénti kibocsátási ráták meghatározása, ellenőrzése, a nemzetközi kibocsátási kvótakereskedelem első tapasztalatai Kontó Sándor.
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Atomenergia és klímaváltozás – április 23. Atomenergia és klímaváltozás.
Nemzetközi kereskedelem Alapelvek és intézmények.
Éghajlatváltozásról MSZOSZ Elnökség március 2.
FaragóTibor: GlobálisKlímaPolitika1 Nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés, a klímapolitikai tárgyalások előzményei, helyzete és kilátásai dr. Faragó.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Gondoljunk másokra is!. Milleniumi fejlesztési célok 2000 szeptemberében az ENSZ kibocsátotta milleniumi nyilatkozatát. A nyilatkozat alapján, nyolc Milleniumi.
Fenntarthatóság és káoszelmélet
Nemzetközi és hazai előírások az e-jármű tervezésekor és jármű átalakításkor Németh Erika
FaragóT:Nemzetközi klímapol 1 A NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ FŐBB HAZAI FELADATOK dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár
MTT Felsőoktatási Szekció Tisztelettel köszöntöm a Szekció előadóit, résztvevőit! szeptember 20.
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Gergely László Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet
Szennyező anyagok kibocsátásának trendje
Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Panel Alprogram pályázat a szén-dioxid –kvóta bevételekből Március 10. Legény Árpád Projektmenedzser-asszisztens.
Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi tanár
Globalizáció és környezeti problémák
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások – története/vállalásai ZELEI.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások Készítette: Magyar Gyöngyi.
Energia és környezet Szennyezőanyagok légköri terjedése Bevezető Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN PhD c. egyetemi docens
Előadás másolata:

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE, AZ ÜVEGHÁZ HATÁSÚ GÁZOK EMISSZIÓJÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE SZERVEZŐDŐ NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK – SIKEREI, KUDARCAI Balogh Máté// P26BH5 //

Kezdet 20. század elején felismerés Közepén már megfigyelések Együttmőködési nehézség kezdeti okai: világháborúk hidegháború 1972-től enyhülés -> ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről Kormányok felelőssége

Egyezmények > nagy távolságra terjedő levegőszennyezés > ózonréteg védelme

Környezet és Fejlődés Világbizottság Mindenki által elfogadott egyezmény kell

Bellagio, Villach konferencia °C/évtized -> 0.1°C/évtized Fosszilis tüzelőanyagok által okozott CO2-emisszió csökkentése -> 40-60%

Toronto Cél: fejlett országok CO2 kibocsátásának csökkentése, 20%-al Határidő: 2005

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Cél: Fejlett országok vezetők legyenek a kibocsátás korlátozásában->2000 Kibocsátások számszerűsített nyomonkövetése 1994-ben 192 állam elfogadta

Kiotói Jegyzőkönyv Cél: Iparos országok jogilag kötelezően átlag 5%-os CO2 kibocsátás csökkentése -> 2012 osztozkodhatnak Fejlődő országoknál egyedi elbírálás hatályba lép 191 állam USA nem

Magyarország vállalása 1985 – 121 millió tonna 2012 – 113 millió tonna 6 % -os vállalás 2011  66,2 millió tonna

Viták Fejlődők Fejlettek vállalása, és végrehajtása nem jó Fejlettek Fejlődőknek önkéntes a vállalása és az sem ellenőrizhető

Terv a Kiotó Jegyzőkönyv kiegészítéséről -> nincs Új jogi eszközök -> nincs További kibocsátás-korlátozások -> nincs Erdőírtás mérséklése -> megállapodás Technológiai együttműködés -> megállapodás Új pénzügyi alap, fejlettek további támogatása -> megállapodás Újabb megállapodások kidolgozása 2015-re  hatálybalépés

2012 Nincs Kiotó-2 új jogi eszköz nélkül Új megállapodás pedig nincs Kiotó-2 nélkül Kiotói Jegyzőkönyv hosszabbítás  kilépések

További egyezmények Egyre több terv, konferencia, megállapodások Sikerük a jövőben derül ki

Források Dr. Faragó Tibor: Nemzetközi Klímaplotikiai együttműködés: eredményes volt-e és folytatható-e az eddigi módon? MTA, február 23.

Köszönöm a figyelmet!