Az atomenergia szerepe hazánk és a világ energiaellátásában Rónaky József Országos Atomenergia Hivatal A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Az energia évszázada A XXI. század központi problémája az energetika Meghatározza a gazdasági fejlődés esélyeit Döntően befolyásolhatja a környezet állapotát Átrendezheti a politikai erőteret A három „kihívás”: Az ellátás biztonsága növekvő igények mellett A költséghatékonyság A fenntarthatóság (klímaváltozás) A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A villamos energia nélkülözhetetlen A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Százmilliók villany nélkül A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Ha semmi nem változik… A világ lakossága növekszik? A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Ha semmi nem változik… Igénynövekedés: 100%... A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Ha semmi nem változik… Igény növekedés a villamosenergiára: 150%... A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Ha semmi nem változik… Népesség növekedés: 50%... Energia igény: 100%... Villamos energia igény: 150% CO2 kibocsátás: legalább 4-szeres csökkentés, EU: 3*20% Az atomenergia lényeges szerepet játszhat! A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A technológiai kihívás a CO2 koncentrációjának stabilizálása Nincs csodaszer! különböző: - régiók - erőforrások - piacok - preferenciák - skálák - technológiák - időzítés - követelmények - infrastruktúra Megújuló energiák Járművek: hatásfok, bioüzemanyagok, hidrogén, üzemanyag cellák Zéró emissziós épületek, Ipari hatékonyság, CHP Bio üzemanyagok CO2 mentes szénerőmű Korszerű villamos hálózatok IV. generációs atomerőművek A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. 9

Az atomenergia szerepe a világban 1/3 A világ primer energia felhasználás 7%-a, a villamos energia termelés 15 %-a atomerőművekből származik A fejlett világ (Észak Amerika, Európa, Délkelet Ázsia, illetve Oroszország) esetén az arány még nagyobb Az EU villamos energia termelésének 30 %-a nukleáris 2006-ban a világon 436 működő (beépített teljesítmény 370 GW) és 52 épülő atomerőmű (összes teljesítmény 60 GW) A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Az atomenergia szerepe a világban 2/3 Az elmúlt években javult a biztonság nőtt a rendelkezésre állás elkezdődött az élettartam hosszabbítás folyamatos volt a teljesítménynövelés leállítják az első generációs reaktorokat üzembe állnak a harmadik generációs reaktorok megkezdődött a negyedik generáció fejlesztése A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Az atomenergia szerepe a világban(3/3) A fejlődés töretlen délkelet Ázsiában (Japán, Tajvan, Dél Korea) Reneszánszról beszélnek az USA-ban India, Kína, Oroszország robosztus atomerőmű programot indított Brazília, Argentína újraindítja nukleáris programját Iránban felépült egy erőmű, Dél Afrika fejleszti az első 4. generációs erőművet Törökország, Nigéria, Ghana, Szenegál Algéria, Egyiptom, Jordánia, az Emirátusok, Bahrein, Szaud- Arábia, Malaysia, Indonézia, Thaiföld, Vietnam, Ausztrália atomerőmű építést tervez Az EU-ban is újra gondoljuk az atomenergia szerepét A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Az atomenergia az Európai Unióban 1/2 A villamos energia 30%-át atomerőművek termelik Közelmúlt: politikai viták, változó álláspontok EU tanács: Az atomenergia jelentős szerepet kaphat a klímaváltozás elleni harcban, minden tagállam maga dönt Románia, Szlovákia befejezi a korábbi projekteket, Bulgária új erőművet épít Finnország: épül az új blokk, tervezik a következőt, Franciaországban épül az új blokk Balti államok: közös atomerőmű projekt Lengyelország, Olaszország: atomerőmű építési program Nagy Britannia: kormánydöntés a flottacseréről Németország, Svédország, Belgium: felfüggesztett moratórium Horvátország, Szlovénia és Csehország új erőművek építését tervezi A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Az atomenergia az Európai Unióban 2/2 Új kezdeményezések: Európai atomenergia fórum Európai hatósági munkacsoport Fenntartható atomenergia technológiai platform Új nukleáris biztonsági irányelv A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar villamosenergia-termelés szerkezete A villamosenergia-termelés szerkezete ma kiegyenlített Az elkövetkező 10 évben várható változások: Új kapacitások főleg gázra Import-növekedés A megújuló hányad növekedése a támogatások eredményeként A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Atomenergia Magyarországon A Paksi Atomerőmű tervezett és engedélyezett üzemideje 30 év, ami 2012-2017 között jár le. Az üzemeltetési engedély megújítható, ennek adottak a jogi feltételei, biztonsági, műszaki és gazdasági szempontból pedig megvalósítható: Az erőmű állapota jó Az erőmű biztonságos A hosszú távú környezetei hatások az elmúlt húsz év tényadatai alapján elhanyagolhatók Gazdaságilag célszerű Politikai konszenzus, kiemelkedő helyi és erős nemzeti támogatás Az erőmű teljesítménye 8%-kal megnövelhető, ez folyamatban van, jövőre befejeződik A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Miért is van szükség új erőművi forrásokra? Igénynövekedés miatt… Pótlási igény miatt… Importcsökkenés miatt… Terhelésnövekedésből (~100 MW/a) + 1500 MW Erőmű-leállításokból (9000  5000 MW) + 4000 MW Import-csökkenésből (500  0 MW) + 500 MW A 2025-ig számított teljes többletigény nem haladja meg jelentősen a 1500 MW értéket, ami a jelenlegi 9000 MW nagyságú beépített termelőkapacitás fokozatos bővítésével is fedezhető lenne, ha nem lenne szükséges mintegy 4000 MW elavuló erőművi kapacitás selejtezése. A helyzetet súlyosbíthatja az a körülmény, hogy információnk szerint a hiány import útján történő pótlása nehézségekbe ütközhet. Emiatt 2009 és 2025 között mintegy 6000 MW új villamosenergia-termelő kapacitás létrehozása válik szükségessé (feltételezve, hogy a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítása megvalósul, különben további 2000 MW kiesést kellene pótolni). Összes újonnan létesítendő erőmű 2025-ig + 6000 MW A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Új erőmű építési lehetőségek Atom a Paksi Atomerőmű bővítése (1000-1600 MW-os blokkok), kapacitásnövelés és üzemidő-hosszabbítás Gáz kondezációsak, 420-460 MW-os blokkok (pl. Százhalombatta, Gönyű, Tiszaújváros), kis kapcsolt berendezések Szén hazai lignitre, barnaszénre és import feketeszénre Megújuló forrás szilárd biomassza, biogáz, szél, nap, víz, hulladék és geotermikus energia Olaj csak tartalékként a nyílt ciklusú gázturbinákhoz Atom: Az új atomerőműves egység várhatóan a húszas évek első felében üzembe kerülhet. Az új blokkok a nemzetközi piacon ma elérhető 1000-1600 MW-os nagyságúak lehetnek. Földgáz: Földgázra nagyon sokféle nagy- és kiserőmű építhető. A kondenzációs nagyerőművek tartományában a legkorszerűbb összetett körfolyamatokkal már a 60%-os hatásfok is elérhető, és az egytengelyes megoldásoktól is elvárható a 450-500 MW egység-teljesítőképesség. A jelzések alapján már 2015-ig megépülhet ebből a típusból mintegy másféltucat nagy egység. Vannak meglévő erőműves telephelyen létesítendő pótlások és kiegészítések, például Százhalombattán, vannak zöldmező beruházások, például Gönyű, ahol az E.ON épít egy 430 MW-os egységet, és ez a közeli jövőben, várhatóan 2011-ben üzembe is kerül. Vásárosnaményban is tervbe van véve egy 230 MW-os erőmű építése. Az EMFESZ pedig Nyírtass térségében tervez egy nagyerőművet. Mivel ezekkel az egységekkel is el lehet érni az évi 75-85%-os energiaátalakítási hatásfokot, ez a fejlesztés is kedvezően hat az országos károsanyag-kibocsátás csökkentése tekintetében. Szén: Az MVM Zrt. és a Mátrai Erőmű Zrt. közös vállalkozást hozott létre egy új hazai lignitre alapozott 440 MW névleges teljesítőképességű egység megépítésére, ami a jelenlegi elképzelések szerint 2015. második felében áll üzembe. Jó minőségű importált feketeszén eltüzelésére 45-47%-os hatásfokkal 750-800 MW-os egységek is építhetők valahol a Duna mentén, például Mohács térségében. Megújuló: A megújuló energiaforrások felhasználásának tekintetében figyelembe kell venni az EU-27 előírásait. Az irányelv azt tartalmazza, hogy a megújuló energiaforrások részaránya az európai végső energiafogyasztásban a jelenlegi (2005. évi) 8,5%-ról érje el a 20%-ot 2020-ig. Tagországonként eltérő mértéket határoztak meg. Magyarországnak 4,3%-ról 13%-ra kell növelni ezt az arányt. A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Az OGY határozatai: 40/2008 (IV.17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról: „Az Országgyűlés … felkéri a Kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé…” 25/2009 (IV.02.) OGY határozat Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról: „Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad … a paksi atomerőmű telep-helyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez” A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Az atomenergia környezeti értékei Ismert, de nem elismert értékek: nincs légköri szennyezés nincs vízi szennyezés kevés területet használ a szerves anyagok megőrzése nyersanyagnak súlyos balesetek csekély kockázata kevés, biztonságosan kezelt hulladék nincs üvegház hatás internalizált külső költségek A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Környezeti hatások A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Feladatok: finanszírozás A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Feladatok: tendereztetés EPR 1600 MW AES 2006 1200 MW AP 1000 1000MW ATMEA1 1000MW A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Feladatok: Kormányzat Engedélyezés áttekintése, egyszerűsítése Hatósági szervezet áttekintése, egyszerűsítése, felkészítése Szakemberképzés Kutatás-fejlesztés összehangolása, nemzetközi rendszerbe integrálása A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. Kutatás-fejlesztés Akadémia, egyetemek, ipar kutatás-fejlesztési kapacitásainak felmérése, integrált program kialakítása Részvétel az EU programjaiban Fő irányok meghatározása: Biztonsági kutatások Negyedik generációs reaktorork Üzemanyag ciklus ciklus Anyagtudomány A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

Az atomerőművek négy generációja A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.

A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04. A fényes jövő A magyar tudomány ünnepe Debrecen 2009. 11. 04.