FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919 2008. szeptember 23. Vonyó József

A Népköztársaság 1. Az OMM felbomlása Belső viszonyok, lehetőségek Önálló magyar állam létrejötte A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet A régi kormányzat felbomlása A régi hatalmi elit befolyását és hatalmát veszti Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Demokratikus ellenzéki pártok hatalmon Államforma: népköztársaság Nemzetiségek elszakadása Polgári demokratikus program

Az ország belső helyzete A népköztársaság 2. Az ország belső helyzete Kimerült gazdaság, elszigeteltség A kormányzat kül- és belpolitikai helyzetének fokozatos romlása, bázisának elapadása A győztes hatalmak nem támogatják az ország integritásának fennmaradását (Vix-jegyzékek) Nemzetközi helyzet Társadalmi feszültségek, konfliktusok nem csökkennek Új konfliktusok (korábbi elitek szembenállása) Politikai ellenzék erősödése Jobb és baloldali ellenzéki pártok, egyesületek Nincs hadsereg A hatalom átadása az MSZDP-nek Új államok alakulása, szomszédos államok területfoglalásai A fegyveres erő kommunista, szociáldemokrata befolyás alatt Az OMM szétesése

A Népköztársaság 3. – kormánypártok 1918. november 1. – 1919. január 11. Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) 1919. január 11. – 1919. március 20. Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály) Országos Polgári Radikális Párt Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)

A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők Politikai pártok Kommunisták Magyarországi Pártja Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor) Országos Földmíves Párt (1918. december) Magyar Polgári Párt (1919. január eleje) Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – 1919. január 14: Lovászy Márton) Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István)) Egyesületek Nemzetvédelmi Szövetség Magyar Országos Véderő Egyesület Ébredő Magyarok Egyesülete

Magyarország ideiglenes határai 1918–1919

A tanácsköztársaság létrejötte A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság) MSZDP irányítása a baloldaliak kezében Egyedül nem vállalják a kormányzást Megegyezés a KMP-vel Magyarországi Szocialista Párt Magyar Tanácsköztársaság

A tanácsköztársaság ÖSSZEOMLÁS Belső viszonyok, lehetőségek Radikálisan új hatalmi rendszer – Proletárdiktatúra A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet A tulajdonviszonyok teljes átalakítása A szellemi élet (kultúra) radikális átformálása (egyház- és vallásellenesség) Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Terror alkalmazása A társadalom nagy részének ellenállása Katonai intervenció Ellenforradalom ÖSSZEOMLÁS

A tanácsköztársaság – államgépezet Hatalmi ág OMM Tanácsköztársaság Törvényhozás Kétkamarás Országgyűlés Tanácsok Országos Gyűlése Végrehajtó hatalom Kormány Kormányzótanács Helyi igazgatás Önkormányzatok/jegyzők Tanácsok Rendvédelmi szervek Csendőrség/rendőrség Vörös Őrség Bírói szervezet Polgári bíróságok Hagyományos bíróságok Forradalmi (rögtönítélő) bíróságok Hadsereg Honvédség Vörös Hadsereg

A tanácsköztársaság – tulajdonviszonyok, gazdaság Államosítások („szocializálás”) Ipar – 20 főnél többet foglalkoztató üzemek Nagykereskedelem Bankok Mezőgazdaság – 100 Kh-nál nagyobb birtokok – szövetkezetek létesítése Oktatási és kulturális intézmények Kultúrpolitikai intézkedések Lakások, nyaralók Szociálpolitikai intézkedések

Intervenció és honvédelem

A Magyar Tanácsköztársaság határai