Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon Az európai és a magyar államfejlődés a 20. században (Bologna-specializáció)

Előzmények és feltételek Magyarország (Magyar Királyság) egy európai hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia korlátozott szuverenitással rendelkező részállama nem önálló állam

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – Államszervezet Közös Nincs önálló Uralkodó (királyság, perszonálunió) Külügy Külügyminisztérium Diplomáciai testület Hadügy Pénzügy (a fentieket finanszírozó) Valuta Jegybank Önálló Belügy Országgyűlés Kormányzat Közigazgatás Bíráskodás Karhatalom Vallás- és oktatásügy Egészségügy Korlátozott Hadügy (Honvédség) Pénzügy (a belügyi területek finanszírozása)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom A birodalom és a fejlődő gazdaság igényei és hatásai 1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltsága török utáni betelepül(-ít)ések belső mozgások a 19. században Soknemzetiségű állam – etnikai tömbök keveredése Felekezeti sokszínűség – részben etnikumhoz kötődve

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom 2. A társadalom szerkezetének átalakulása a) RENDI KAPITALISTA b) Új társadalmi rétegek Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő) Ipari munkásság Polgári középosztály (ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák) nagyrészt nem magyar (zsidó, német, cseh, morva, krajnai stb.)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom c) A tradicionális rétegek helyzetének változásai (fő tendenciák) arisztokrácia birtoka, társadalmi súlya és politikai hatalma megmarad köznemesség vagyonvesztés tradicionális társadalmi pozíciók őrzése (hivatalnoki, katonatiszti pálya) városi polgárság polgári középréteg része telkes jobbágyság (személyileg szabad) birtokos paraszt – piaci viszonyok között vagyoni differenciálódás zsellérek mg. cseléd, mg. munkás ipari munkás, városi segédhivatalok kivándorlás

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom d) Társadalmi konfliktusok Agrár (úri és parasztbirtokosok) Merkantil (kereskedelmi és banktőke) Hagyományos rétegek Keresztény/magyar Új rétegek Zsidó/idegen Munkáltatók Munkavállalók birtokosok mg. munkások tőkések munkások Magyar kormányzat Nemzetiségek (mozgalmak)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – Szellemi élet 1. A kultúra terjedése Köz- és felsőoktatás Tömegtájékoztatás fejlődése Kultúra 2. Új szellemi–politikai áramlatok Újkonzervatív áramlatok agráriusok A hagyományos (agrár-, keresztény) érdekek és értékek védelme politikai katolicizmus Polgári liberalizmus Polgári radikalizmus Szocializmus (marxizmus) Radikális konzervativizmus (jobboldali radikalizmus) politikai antiszemitizmus erős állam, etatizmus

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – Politika 3. A pártrendszer módosulásai Hagyományos keret: közjogi alap Új szerveződések (pártok, mozgalmak): Újkonzervatív áramlatok agráriusok Gazdaszövetség politikai katolicizmus Katolikus Néppárt Polgári liberalizmus Polgári Demokrata Párt Polgári radikalizmus Országos Polgári Radikális Párt Szocializmus (marxizmus) MSZDP Agrárszocialista mozgalmak Radikális konzervativizmus (nincs politikai szervezet) Kisgazdapárt

A „nagy háború” Nemzetközi feszültségek és konfliktusok halmozódása Bécsi kezdeményezés – magyar támogatás Hatásai Az ország belső helyzete A gazdaság kimerülése A hadi- potenciál gyengülése Az antant hatalmak erőfölényének kialakulása Nemzetközi helyzet Lakosság terhei Társadalmi feszültségek, konfliktusok Politikai ellenzék erősödése Nemzetiségek elszakadási törekvései Vereségek Az OMM szomszédainak és elszakadó kisebbségeinek támogatása Hadifoglyok Oroszországban

FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919

A Népköztársaság 1. Az OMM felbomlása Belső viszonyok, lehetőségek Önálló magyar állam létrejötte A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet A régi kormányzat felbomlása A régi hatalmi elit befolyását és hatalmát veszti Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Demokratikus ellenzéki pártok hatalmon Államforma: népköztársaság Nemzetiségek elszakadása Polgári demokratikus program

A Magyar Népköztársaság állama 1. 1918. október 31. – IV. Károly kinevezi Károlyi Mihályt (miniszterelnök) 1918. november 13. – IV. Károly eckartsaui nyilatozata: lemondott „minden részvételről az államügyekben” – elismerve Magyarország későbbi döntését államformájáról. 1918. november 16. – a Nemzeti Tanács népgyűlésen néphatározatban proklamálja a köztársasági államformát: I. cikk: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” II. cikk: új választójog alkotmányozó nemzetgyűlés III. cikk: addig „az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.”

A Magyar Népköztársaság állama 2. 1918. december – 1919. január – kormányválság 1919. január 11. – Károlyi Mihály köztársasági elnök (ideiglenes jelleggel) – a néptörvények elfogadásának jogával 1919. január 18. – Berinkey Dénes miniszterelnök Polgári szabadságjogok törvénybe iktatása 1918. évi I. néptörvény a választójogról (1918. november 23.) 1918. évi II. néptörvény a sajtó szabadságáról (1918. december 7.) 1919. évi XVIII. néptörvény földművelő nép földhöz juttatásáról (1919. február 16.) 1919. évi XXV. és XXV. néptörvény az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról és az új választójogról

A Népköztársaság kormánypártjai 1918. november 1. – 1919. január 11. Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) 1919. január 11. – 1919. március 20. Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály) Országos Polgári Radikális Párt Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)

A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete 1918. november 3. – páduai fegyverszünet 1918. november 13. – belgrádi katonai konvenció 1918. november 13–14. – Jászi Oszkár aradi tárgyalásai 1918. december 1. – a gyulafehérvári román nemzetgyűlés 1918. december 23. – 1918. évi X. néptörvény a ruszin nemzet autonómiájáról 1918. december 15. – 1918. évi V. néptörvény az önálló magyar külügyi igazgatásról.

Magyarország ideiglenes határai 1918–1919

Az ország belső helyzete A népköztársaság 2. Az ország belső helyzete Kimerült gazdaság, elszigeteltség A kormányzat kül- és belpolitikai helyzetének fokozatos romlása, bázisának elapadása A győztes hatalmak nem támogatják az ország integritásának fennmaradását (Vix-jegyzékek) Nemzetközi helyzet Társadalmi feszültségek, konfliktusok nem csökkennek Új konfliktusok (korábbi elitek szembenállása) Politikai ellenzék erősödése Jobb és baloldali ellenzéki pártok, egyesületek Nincs hadsereg A hatalom átadása az MSZDP-nek Új államok alakulása, szomszédos államok területfoglalásai A fegyveres erő kommunista, szociáldemokrata befolyás alatt Az OMM szétesése

A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők Politikai pártok Kommunisták Magyarországi Pártja Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor) Országos Földmíves Párt (1918. december) Magyar Polgári Párt (1919. január eleje) Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – 1919. január 14: Lovászy Márton) Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István)) Egyesületek Nemzetvédelmi Szövetség Magyar Országos Véderő Egyesület Ébredő Magyarok Egyesülete

A tanácsköztársaság létrejötte A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság) MSZDP irányítása a baloldaliak kezében Egyedül nem vállalják a kormányzást Megegyezés a KMP-vel Magyarországi Szocialista Párt Magyar Tanácsköztársaság

A tanácsköztársaság ÖSSZEOMLÁS Belső viszonyok, lehetőségek Radikálisan új hatalmi rendszer – Proletárdiktatúra A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet A tulajdonviszonyok teljes átalakítása A szellemi élet (kultúra) radikális átformálása (egyház- és vallásellenesség) Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Terror alkalmazása A társadalom nagy részének ellenállása Katonai intervenció Ellenforradalom ÖSSZEOMLÁS

A tanácsköztársaság – államgépezet Hatalmi ág OMM Tanácsköztársaság Törvényhozás Kétkamarás Országgyűlés Tanácsok Országos Gyűlése Végrehajtó hatalom Kormány Kormányzótanács Helyi igazgatás Önkormányzatok/jegyzők Tanácsok/direktóriumok Rendvédelmi szervek Csendőrség/rendőrség Vörös Őrség Bírói szervezet Polgári bíróságok Forradalmi (rögtönítélő) bíróságok Hadsereg Honvédség Vörös Hadsereg

Átmeneti állapotok 1919–1920

Új státusú állam OMM szétesése Trianoni béke Egy európai hatalom erősen korlátozott szuverenitással rendelkező részállamából önálló kisállam A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel (revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.) Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében

A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 A tanácsköztársaság után hatalmi vákuum 1. Potenciális hatalmi tényezők Irányzat Politikai berendezkedés Hatalmi potenciál Hagyományos elit OMM módosított rendszere Vagyon- és társadalmi tekintélyvesztés, a politikai intézmények felbomlása Jobboldali radikálisok (Katonai) diktatúra Egyedüli fegyveres erő Demokratikus irányzatok (polgári demokraták és radikálisok, MSZDP) Polgári demokrácia (1918) Vezetők emigrációban, társadalmi támogatottság jelentős gyengülése Politizáló birtokos parasztság A hagyományos keretek – a parasztság politikai befolyásának növelésével (közigazgatás demokratizálása) Legnagyobb társadalmi támogatottság Nincs kormányképes vezető csoport

A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 2. Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepe A győztes hatalmak Önálló A Habsburg-házzal szakító A polgári jogállamok kritériumait teljesítő államot ismernek el (békekonferencia) Konszolidáció a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésével