Csemegi Károly Könyvtár

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jártam a hegyeket, a hegyoldalakat borító erdőket, és csodáltam a természet szépségét, a fenséges tájakat…
Advertisements

Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Tommy's Window dia ♫ Hangszóró szükséges A gyerekek örökkévalók
férfivá és nővé teremtette őket.
8. A Föld történetének időbelisége, órája
1-2.óra: Bevezetés a biológiába
Készítette: Bacher József
Mutációk.
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
„Férfinak és nőnek teremtette”
Isten ajándéka embertől emberig
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
A humán genom projekt.
A biológiai óra genetikája. Kezdeti eredmények I. az SCN transzplantációnál szó volt a tau-mutáns hörcsögökről 1985-ben egy Martin Ralph nevű kutató furcsán.
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
Az immunoglobulin szerkezete
A Mendel-i öröklődés Falus András
Molekuláris genetika Falus András.
Fejezetek a genetikából Perczel Tamás
Kedvenc Természettudósom:
BÁTOR VAGY GYÁVA (alamuszi) KERESZTYÉN VAGY?
A vadlibák leckéje Tommy's Window Prezentáció
Nukleotidok, nukleinsavak
A sejtmagon kívüli genom
Az Örökítőanyag.
RÖNTGENKRISZTALLOGRÁFIA (röntgendiffrakció)
A gombák genetikai manipulációi
MUTÁCIÓ ÉS KIMUTATÁSI MÓDSZEREI
Öröklődés molekuláris alapjai
Bevezetés a genetikába
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
Lecke a vad- ludaktól Ismeretlen szerző Kattintással válts ♫ Turn on your speakers! ♫ Turn on your speakers!
Plazmidok Készítette: Vásárhelyi Miklós. : E. Coli jól használható genetikai kísérletekben: Genomja kicsi(4,2*10 6 bázispár, kb. ezrede az emberének)
Az öröklődés - Dedičnosť
Az Élet Igéje augusztus Chiara Lubich 1949-es írása.
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
AZ ELLENANYAG SOKFÉLESÉG GENETIKAI HÁTTERE. AZ ELLENANYAGOK SZERKEZETE KOMPLEMENT AKTIVÁCIÓ SEJTHEZ KÖTŐDÉS LEBOMLÁS TRANSZPORT Könnyű lánc (L) Nehéz.
Tiéd vagyok, tiéd életem. Uram, Te vagy kegyelmes erős Isten
A genetika (örökléstan) tárgya
Domináns episztázis – lovak
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
A csillagászat keletkezése
Készítette: Jon A. Palmer
Lecke a vadludaktól.
Az evolúció fényében Szathmáry Eörs Collegium Budapest ELTE.
Evolúcióbiológia és asztrobiológia
Lecke a vad-ludaktól.
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Bölcsességek, aforizmák
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS.
lecke A genetikai kódrendszer Gének és allélek.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
1. A „teremtéstörténet(ek)” elbeszélése(i) a) Helye (helyük) a Bibliában: Ter (1 Móz) 1, 1 – 2, 25 (= első két fejezet). b) Keletkezése: - Viszonylag.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
Mérő László ELTE PPK Gazdaság- és Döntéspszichológiai Szakcsoport Memetika november 17.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása
Humángenetika Makó Katalin.
A nukleinsavak szerkezete
Nukleinsavak • természetes poliészterek,
FOGALMAK DNSasfehérje (szabályozó/szerkezeti)
Komenczi Bertalan Információelmélet
Gyülekezetünk 1. oszlopa: A Szentírás – Isten Szava
A DNS replikációja Makó Katalin.
A teremtő és gondviselő Atya
Előadás másolata:

Csemegi Károly Könyvtár Miről ”beszél” a  DNS molekula? (beszél?) Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

Csemegi Károly Könyvtár 1. Történeti áttekintés Hogyan ismertük meg a biológiai információ alap molekuláját a DNS-t ? Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

A DNS molekula szerkezete az információ tárolás egységei 2. A DNS molekula szerkezete az információ tárolás egységei Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

3. Hangsúly áthelyezések Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

4. Kapcsolat a Biblia és a tudomány között Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

Csemegi Károly Könyvtár 1. Történeti áttekintés Hogyan ismertük meg a biológiai információ alap molekuláját a DNS-t ? Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

A dezoxiribonukleinsav (közismert rövidítése: DNS; angolul: deoxyribonucleic acid – DNA) a nukleinsavaknak azon típusa, melyben a nukleotid alegységek dezoxiribózt tartalmaznak. Biológiai jelentősége igen fontos. A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását. Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és idő- beli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll.

A genetika történeti áttekintése: 1859 Ch. Darwin megjelent „A fajok eredete” c. műve 1865 G. Mendel Szegregáció és független öröklődés 1869 F.Miescher Felfedezi a DNS-t 1900 H. de Vries Mendel újrafelfedezése 1902 A. Garrod Feljegyzi az első örökletes betegséget 1908 G.H. Hardy Hardy-Weinberg-szabály 1910 T. Morgan A gének a kromoszómákon találhatók 1913 A. Sturtevant Genetikai térképet szerkeszt 1927 H.J. Muller Röntgensugárzással mutáció 1931 McClintok Rekombináció citogenetikai bizonyítéka 1941 E.L. Tatum Egy gén egy enzim 1944 O. Avery Bizonyítják, hogy az örökítő anyag DNS a DNS felfedezése előtti korszak

James Watson és Fransis Crick a DNS (hivatalos) felfedezői „A felfedezéas elsősorban öt ember érdeme, írja J. Watson: Maurice Wilkinsé, Rosalind Frankliné, Linus Paulingé, Francis Crické és az enyém."

Watsont, Cricket, és Wilkinst 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták a DNS szerkezetének felfedezéséért

Watson-Crick Leírják a DNS szerkezetét a DNS felfedezése utáni korszak Watson-Crick Leírják a DNS szerkezetét 1958 F. Stahl Biz. a szemikonzervatív DNS-replikációt 1961 F. Jacob Felfedezik a mRNS-t 1966 M.Nirenberg A genetikai kód megfejtése 1972 P. Berg DNS klónozás plazmiddal 1973 H. Boyer Első in vitro rekombináns DNS F. Sanger Módszer DNS szekvenciájának meghat. R. Roberts Intronok felfedezése 1990 J. Watson Humán Genom Projekt kezdete F.Anderson Első sikeres génterápia C. Venter Bakteriális genomtérképek 2001 2 csoport Humán genomtérképek 2002 Száz szerző Rizs genomtérképe

Nézzük meg a DNS molekula szerkezetét az információ tárolás egységeit 2. Nézzük meg a DNS molekula szerkezetét az információ tárolás egységeit Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

Az élő szervezetek magas szintű kémiai, biológia és működési rendet mutatva épülnek fel és működnek A-T G-C A DNS molekulát alkotó nukleotidok (3 típusú moleku- lából állnak) foszfodiészter kötéssel kapcsolódnak össze hosszú molekulává (Minden fajban, növényben, állatban, emberben, mjkroorga- nizmusban egyaránt)

Szemikonzervatív replikáció

Sejtmaggal rendelkező (eukarióta) szervezetek kromoszóma-szerkeze- tének modellje 1 nm=10-9m 25nm=0,000000025m 25nm=0,000025mm

a biológia információtárolás háttere A kód, a négybetűs írás, a biológia információtárolás háttere Kialakulhatott-e lassan a kódrendszer(?), mert úgy látszik az élet alapmolekuláját képező fehérjék képződéséhez azonnal erre az információra volt szükség.

A négy betű: A, G, C, T

Minimális összhiba! Kódszótár (kód - kodon) Degeneráltság Lötyögés DNS mRNS (tRNS) Degeneráltság (egy aminósavat több kodon is meghatároz) Lötyögés (kód – kodon –antikodon) (ezek számbeli eltérése) Minimális összhiba!

A húsz fehérjétalkotó aminosav

3. Hangsúly áthelyezések Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

A genetika nem a megváltozás, hanem az élet (a fajok) változatlan formában történő tovább- adásának, az öröklődésnek tudománya. A változatlanságban természetesen megfér a fajokon belüli sokféleség, sőt ennek genetikai szabályozása erősíti a fajok genetikai állandóságát.

A genetikai információtárolás és informá- cióátvitel (öröklődés) a legmélyebb benyo- mást keltő jelenségek közé tartozik. Szűk térbe (sejtmag), egyetlen sejtmagba, akár több száz évig élő szervezet genetikai eseményeihez elegen- dő összes információ betömörödik Normális esetben a genetikai anyag változásmentesen adódik tovább A gének szabályozásának feltételei is az örökítőanyagban vannak

A genetikai kód teremtettségének „bizonyítékai” (A legfontosabb keresztyén bizonyíték az, hogy a Biblia beszél arról, - mindenki számára érthető egyszerűséggel – hogy az Isten teremtette a genetikai kódot.) Csak egy kód, kodonszótár létezik, minden élőlény azonos kód szerint funkcionál A mutációk információ pusztulással működnek (A mutáció az evolúció motorja?) A DNS kettős spirál forgási iránya (Csak jobbra csavarodó létezik) A föntiek kizárják a véletlen „teremtő” erejét és erősítik a teremtés tényét - előállott

Az öröklődés „alap” szabályai (Mendel törvények) a genetika egységes működését mutatják A szabályok fajtól függetlenül, egyetemlegesen érvényesek. Nehéz elképzelni, létrejöttüket fokozatosa. Ha így lenne, kellene lenni „elkésett” ősi fajnak, ami csak részlegesen tölti be a szabályokat.

Uniformitás vagy egyöntetűség szabálya A Mendel törvények Mendel észrevette, hogy az egyes tulajdonságokat meghatározó géneknek többféle változatuk, alléljuk lehet. Uniformitás vagy egyöntetűség szabálya Gaméták tisztasága, egy génnek mindig csak az egyik allélja van jelen a gamétákban 3. A szétválás vagy szegregáció szabálya 4. A szabad vagy független kombinálódás szabálya

4. Kapcsolat a Biblia és a tudomány között „Tudós” emberek azt mondják, ilyen nincs. A Biblia a lelki, a tudomány az anyagi dolgok meg- ismerésének színtere.” Csemegi Károly Könyvtár Csongrád 2011. okt. 29.

könyvedben minden megvolt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, Dávid a 139 Zsoltárban egyszerű módon visszautal a kódszótárra és az Úr kiválasztó kegyelmére. Ebben az igében megkockáztathatjuk a predestinációra utalást is, bár ma még nem tudjuk, hogy a lelki dolgainknak van-e genetikája azaz Isten tervének anyagi letéteménye (valószínűleg nincs). Predestináció (Jób 12, 10b) Zsoltárok 139, 16 „Alaktalan testemet már látták szemeid, könyvedben minden megvolt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” A terv ténye Kódszótár

Az Úr kijelentett igéje kitér arra, hogy a teremtmények (minden faj genetikája, a genetika is) beszélnek az őt teremtőről, az Úrról (Jób 12, 7-9) „7Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tanítanak. 8…a tenger halai is beszélnek neked. 9Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket?” Ezek alapján nagy lelki vakság kell ahhoz, hogy valaki ne értse meg a TEREMTŐ alapvető fontosságát a világban. A teremtmény (annak genetikája is) beszél az alkotóról.

A genetikai információban, a DNS szerkezeti felépí- tettségében, a genetikai kódban olyan biológiai és működésbeli hierarchikus rend ismerhető meg, amely lenyűgöző tervre utal. A genetika arról győzi meg az embert, hogy az egész genetikai struk- túra kezdetektől - kisebb módosulásokkal* - működik, ezért az élet kelet- kezésének alapvető princípiuma a genetikai anyag és annak működése. Mivel a genetikai anyag konzervatív módon (szemikonzervatív DNS- replikáció, Meselson és Stahl 1958) öröklődik, így működése az élet kezdete óta feltételezhető (teremtett). * keresztyén értelmezésben a bűn hatásával kell számolnunk

Amikor a teremtés párti alternatívákat kerestük szinte vala- mennyiszer ugyanazt a genetikai szerkezetet vagy műkö- dést említettük, amit világi evolucionista „társaink”. A hívő embernek a viszonyítása más. A keresztyén a formák és jelenségek mögött a teremtő Istent látja és dicsőíti, míg a világi az evolúciós véletlen „csodás” hatását. A különbséget nem a dolgokban kell keresni, hanem a szívben. A hívő annyiban különbözik a nem hívő társától, hogy új szívet kapott, érdemtelenül, ajándékba.

Köszönöm a figyelmet! „Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert. Az én kezem feszítette ki az eget, minden serege az én parancsomra állt elő.” Ézsaiás 45, 11 Köszönöm a figyelmet!