V.) Számítógép architektúrák

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 Számítógépek felépítése 9. előadás I/O rendszerek.
Advertisements

Rendszertervezés Hardver ismeretek.
A számítógép felépítése
PLC alapismeretek.
VII.) Központi egység, processzor
A számítógép működése II.
Memória típusok csoportosítása, jellemzése
Számítógépek felépítése sínrendszer, megszakítás
Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés
A verem működése fpga-n
Központi feldolgozó egység (CPU)
Mikroszámítógépek I 8085 processzor.
Mikroszámítógépek I 8085 processzor.
PIC processzor és környezete
CISC - RISC processzor jellemzők
Számítógépek felépítése 4. előadás ALU megvalósítása, vezérlő egység
2 tárolós egyszerű logikai gép vázlata („feltételes elágazás”)
A memória tárolja a végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A számítógép memóriája adattárokból áll. Minden ilyen adattár memóriaelemekből.
A PLC-s vezérlés előnyei és alkalmazásai (Mitsubishi)
Sínrendszer.
Egy egyszerű gép vázlata
Egy harmadik generációs gép (az IBM 360) felépítése
Címzési módok, utasítások a CPU-ban Címértelmezés műv. kódadat műv. kód 0 1 cím adat cím adat közvetlen (immediat) adatmegadás rejtett (inheritent),
A számítógép felépítése (funkcionális)
Hardvereszközök Hardvereszközök I.rész. Hardvereszközök CPU Memóri a Input Háttértárolók Outpu t A számítógép felépítési elve Neumann elvek: 1.Soros utasításvégrehajtás.
Számítógép architektúra Címzésmódok. 2007Címzésmódok2-21 Operandusok egy operandus hossza lehet: –1 byte –2 byte (szó) –4 byte egy operandus lehet: –az.
Számítógép architektúra
modul Szövegfeldolgozás Speciális informatikai feladatok.
A Mikroprocesszor Második rész.
A mikroszámítógép felépítése 2. rész. A memória chipen belüli rekeszek címzéséhez szükséges címbitek száma a chip méretétől függ. Az ábrán látható memóriarekesz.
VI.) Memóriák, memória szervezés
Mikrokontroller (MCU, mikroC)
PIO és DMA Zeke Éva Anita Készült a Számítógép rendszerek és perifériák tantárgyhoz.
A számítógép elvi felépítése
Processzrokezelés. Miért alakult ki a processzor? Kezdetben céláramkörök, önálló chipek Ötlet: miért nem készítünk egy chipet, ami végrehajtja az összes.
A Neumann-elvű gépek A Neumann elvek:
Egy második generációs gép (az IBM 7094) felépítése
Egy első generációs gép (az IAS) felépítése
A Mikroprocesszor Harmadik rész.
Óravázlat Készítette: Kucsera Mihály 2011.
Írási gyakorlat 1. szint Kimeneti jellegű sorrendi utasítások.
Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés
BIOLÓGUS INFORMATIKA 2008 – 2009 (1. évfolyam/1.félév) 3. Előadás.
Írja fel a tizes számrendszerbeli
Számítástechnikai alapismeretek 2. (TK o.)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Számítógép- architektúrák dr. Kovács György DE AVK GAIT.
IT ALAPFOGALMAK HARDVER.
HEFOP 3.3.1–P /1.0A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. 1 Számítógép architektúrák dr. Kovács.
ifin811/ea1 C Programozás: Hardver alapok áttekintése
Memóriakezelés feladatok Feladat: 12 bites címtartomány. 0 ~ 2047 legyen mindig.
Számítógépek felépítése 4. előadás ALU megvalósítása, vezérlő egység
PIC mikrokontroller.
Mikroszámítógépek. Általános felépítés Sínrendszer Központi logikai egység (CPU) Memória egység (programtár, adattár, stb.) Be- és kiviteli egységek (billentyűzet,
1 A számítógépek felépítése jellemzői, működése. 2 A számítógép feladata Az adatok Bevitele Tárolása Feldolgozása Kivitele (eredmény megjelenítése)
Neumann elvű számítógép. Neumann János ► Neumann János december 28-án Budapesten született ► 1930-ban emigrált az USA-ba.
A Számítógépek hardver elemei Korszerű perifériák és rendszercsatolásuk Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts.
1 A számítógépek tárolói. 2 Memória Memóriaszó  A tárak olyan egységei, melyek egyetlen művelettel kezelhetők.  A legrövidebb memóriaszó a byte (bájt)
Sz&p prof.
Z-80-s monitor program működésének aprólékos elemzése
Neumann elvek, a számítógép részei
Neumann elvek és a Neumann elvű számítógép felépítése
Építsünk Processzort Avagy mi is kell hozzá.
A számítógép felépítése
A Számítógépek hardver elemei
A Számítógépek felépítése, működési módjai
Egy egyszerű gép vázlata
A Számítógépek felépítése, működési módjai
Számítógépes Folyamatirányítás
A Számítógépek felépítése, működési módjai
Számítógépek felépítése 9. előadás I/O rendszerek
Előadás másolata:

V.) Számítógép architektúrák Digitális technika V.) Számítógép architektúrák

Számítógépek Programozható műveletvégző, adatfeldolgozó Tárolás: Adatok Műveletsor

Neumann-elv Bináris Műveletvégzés → Aritmetika Tárolás → Memória Be-, kimenet → Perifériák Vezérlés → Vezérlő egység Aritmetika Program Vezérlő Kimenet Memória

4 címes utasítás-szervezés 5 mezős utasítás: Következő utasítás címe Operációs kód Pl..: +, -, *, /… Operandus 1 címe Operandus 2 címe Eredmény cím Redundás Nagy méret Programszámláló (PC) Automatikus inkrementálás Felülírható Akkumulátor

1 címes utasítás szervezés Művelet / Operációs kód Cím Cím = f ( Operációs Kód ) Cím: Adatcím Adat Utasítás cím

1 címes µP felépítése Flag ALU Bemeneti reg. Kimeneti reg. Akku Átmenti reg. Vezérlő CLK Dekóder Utasítás regiszter = Op. kód Cím Memória címreg. Adatregiszter PC Memória

Korszerűbb µP felépítés → C(entral) P(rocessed) U(nit) Külső memória Külső periféria illesztők Perifériák Vezérlő egység Memória CPU RAM ROM I/O 1 I/O 2 I/O N Legkorszerűbb felépítés

Intel 8085-ös CPU oszcillátorhoz kötve GND X1 oszcillátorhoz kötve VCC GND X2 HOLD ← másik Master lefoglalta a sínt CPU resetelve ← Reset Out HLDA → fogadta a másik Master kérését Soros kimeneti vonal ← SOD CLK OUT → fosc / 2 Soros bemeneti vonal → SID RESET IN ← PC = 0, Regiszterek törlése Nem maszkolható Restart interrupt → Trap READY ← külső memória R/W műveletre kész Restart Interrupt → RST 7.5 IO / M → IO / Memória művelet, státusz Restart Interrupt → RST 6.5 S1 → státusz Restart Interrupt → RST 5.5 RD → adatbusz kész az olvasásra Interrupt → INTR WR → adatbuszon az adat már készen áll Interrupt észlelve ← INTA ALE → címtároló engedélyezése AD0 S0 → státusz AD1 A15 AD2 A14 Cím-, és adatjel Multifunkciós, Tri-State AD3 A13 AD4 A12 Címjel, Tri-State AD5 A11 AD6 A10 AD7 A9 +5V VSS A8

8085-ből épült rendszer

8085-ös blokkvázlata Megsz. kezelő. Soros I/O Átmenti reg. Műv. reg. IntA RST6.5 Trap SID SOD Intr RST5.5 RST7.5 Intr Megsz. kezelő. Soros I/O A(kku) Átmenti reg. Műv. reg. B reg. C reg. Flag D reg. E reg. H reg. L reg. ALU Verem pointer (SP) Ut. dekóder Program Száml. (PC) +/- cím tároló X1 Időzítés és vezérlés X2 Cím buffer Adat/Cím buff. CLK OUT RD WR S0 S1 IO/M HLDA Reset out Reset In Ready ALE HOLD AD0 – AD7 A8 – A15

Programkód elkészítése 0000H 1 A-ba 32D Assembly kód 0001H 0002H B-be 11D 0003H EEPROM memória MVI A, 32D MVI B, 11D ADD B . STA 8000H HLT 0004H A és B összeadása Assembly fordító és programozó 7FFEH 1 x STOP 7FFFH 8000H 8001H RAM memória FFFBH x FFFCH FFFDH FFFEH FFFFH

Alaputasítások végrehajtása (Általában) Utasítás = Művelet + Operandus címe Műveleti kód → utasítás hossza Utasítás hossza: 1, 2, 3 byte (+ 0, 1, 2 byte)

Assembly nyelv utasításai Adatmozgatók Aritmetikai és Logikai Ugró: Feltétel nélküli Feltételes Szubrutin hívó Vegyes I/O kezelés Megszakítás vezérlők

1) Adatmozgató utasítások MOV r1, r2 (r2) → (r1) MOV r, M ((H)(L)) → (r) MOV M, r (r) → ((H),(L)) MVI r, data data → (r), 2B-os MVI M, data data → ((H)(L)), 2B-os LHLD addr M → (H)(L), 3B-os XCHG (H) ↔ (D), (L) ↔ (E), 1B-os 1 D S 1 D 1 S r: 8085-ös belső regisztere: 000 B; 001 C; 010 D; 011 E; 100 H; 101 L; 111 A(kku) M: külső memória 1 „rekeszének” címe D: cél regiszter kiválasztó bit S: forrás regiszter kiválasztó bit ((H)(L)): a H és L regiszterekben lévő memória címre történik

2) Aritmetikai és Logikai utasítások ADD r (A) + (r) → (A) ADD M (A) + ((H)(L)) → (A), kód: 86H, 2B-os ADI data (A) + data → (A), kód: C6H, 2B-os ADC r ADC M ACI data SUB r (A) - (r) → (A) SUB M (A) - ((H)(L)) → (A) SUI data (A) - data → (A) ANA r (A) & (r) → (A) ANA M (A) & ((H)(L)) → (A) ANI data (A) & data → (A), ORA r / M / data VAGY kapcsolat XRA r / M / data kizáró VAGY kapcsolat INR r / M Inkrementálás DCR r / M Dekrementálás CMP r / M Komparálás CMA Komplemetálás (Akku) PCHL (H,L) → (PC) SPHL (H,L) → (SP)

3) Ugró utasítások A feltétel a Flag regiszter tartalma. Flag regiszter felépítése: S: SIGNUM, előjel flag, S = 0 ↔ eredmény pozitív Cy: CARRY, átvitel flag, Cy = 1 ↔ volt átvitel Ac: járulékos átvitel flag Z: ZERO flag, Z = 1 ↔ művelet eredménye = 0 P: paritás flag, P = 0 ↔ eredmény páros X5: alól/felül csordulást jelző flag V: túlcsordulás flag. S Cy Ac Z P X5 V -

Ugró utasítások JMP addr feltétel nélkül, kód: C3H, 3B Feltételes ugró utasítás: JZ addr ugrik, ha Z(ero) flag = 1, CCC = 001B JNZ addr ha Z flag = 0, CCC = 000B JC addr ha C(arry) flag = 1, CCC = 011B JNC addr ha C flag = 0, CCC = 010B JPO addr ha a paritás páratlan, CCC = 100B JPE addr ha a paritás páros, CCC = 101B 1 C

4) Szubrutin hívás, utasításai Szubrutin: a kódban egyszer definiált eljárás, melyet akárhányszor hívhatunk meg, használhatunk fel. ► MVI B, 3D ;ez lesz a szorzó MVI C, 10D ;ez a szorzandó CALL SZOR ;szorzo szubrutin meghívasa CALL KIIR ;kiiro szubrutin meghivasa . SZOR: ;szubrutin fejléce PUSH PSW ;A es flag-ek mentese a verembe DCR B ;B=B-1 MOV A, C ;C masolasa A-ba ADD C ; A=A+C DCR B ;B=B-1 JNZ 13A1H ;visszaugras, ha meg kell szorozni MOV D, A ;eredmeny (A) mentese D-be POP PSW ;hivast megelozo alapot beallitasa RET ;visszatoltes, visszaugras END A= B= C= D= ZF= 20 10 30 2 3 1 10 30 1

Szubrutin hívás CALL „utasítás” SP-be az aktuális PC cím beírása (ide tér vissza), szubrutin hívása, 3B, kód: CD RET SP-ből PC feltöltése, 1B, kód: C9H

5) Soros IO vezérlő utasítások SIM ”A” 7. bitjét kiteszi a SOD vonalra, 1B, kód: 30H RIM ”A” regiszter 7. bitjébe menti a SID vonal állapotát, 1B

6) Megszakítás kezelés µP-ban „főprogram” fut. Külső periféria kiszolgálást kér. A µP elmenti aktuális állapotát (PC, Flag regiszter, regiszterek), majd meghívja a megszakítást lekezelő „megszakítási szubrutint”. Jelzés lehet: Belső interrupt kezelővel (TRAP, RST vonalak) Külső IC-vel EI Enable Interrupt, megszakítás engedélyezése, 1B, FBH DI Disable Interrupt, megszakítás tiltása, 1B, F3H Megszakítások egymásba „skatulyázhatók” (ha a prioritás engedi) Megszakítási szubrutin felépítése: µP állapotának mentése (PUSH) EI? Megszakítási program Állapot visszaállítása (POP) RET A µP az INTA kimeneten jelzi a külvilág (megszakítást kérő felé), hogy a megszakítás regisztrálva lett

Belső megszakítás kezelő IntA RST6.5 Trap 8 prioritási szint: IT0→ 0000H IT1 → 0008H . TRAP →0024H RST5.5 →002CH RST6.5 →0034H RST7.5 →003CH Intr RST5.5 RST7.5 Intr Megsz. kezelő. INTR7.5: maszkolható, 1. legnagyobb prioritás, felfutó élre aktív INTR6.5: maszkolható, 2. legnagyobb prioritás, szintre érzékeny INTR5.5: maszkolható, 3. legnagyobb prioritás, szintre érzékeny TRAP (RST4.5):nem tiltható 4.legnagyobb prioritás INTR: maszkolható (tiltható), legkisebb prioritású

D(irect) M(memory) A(cces) mód HOLD HLDA HOLD bemeneten jelezheti egy másik Master a µP felé, hogy le akarja foglalni a sínt. HLDA kimeneten jelzi a µP , hogy elengedte a sínt.

Adat címzési módok: A) Közvetlen operandusú utasításban van az adat. Pl.: ADI 32D µP belső Regiszterei B A PC SP Műveleti kód + Adat Memória Cím információ Adat információ Regiszter utalás

B) Direkt címzés A műveleti kód mellet megtalálható az operandus memória címe. Pl.: JNZ 1345H (itt van az operandus). Utasítás 3B-os!!! µP belső Regiszterei B A PC SP Műveleti kód + Cím Memória Operandus Cím információ Adat információ Regiszter utalás

C) Indirekt címzés A műveleti kód által hivatkozott regiszter/cím az operandus címét tartalmazza H, L regiszter pár tartalmazza a címet. Pl.: MVI M, 11D µP belső Regiszterei B A PC SP Műveleti kód + Cím Memória Cím Operandus Cím információ Adat információ Regiszter utalás

D) Bázis regiszteres címzés Műveleti kódban utalás az operandust tartalmazó regiszterre. Pl.: MOV A, B µP belső Regiszterei B A PC SP Műveleti kód + Regiszter Memória Cím információ Adat információ Regiszter utalás

E) PC relatív címzés A címet a PC és a műveleti kód (~offszet) együttesen adják 0D, 1D, 2D, …nD µP belső Regiszterei B A PC SP Műveleti kód + Offszet Memória Operandus0 Operandus1 Operandus2 . Operanuds n + Cím információ Adat információ Regiszter utalás

F) Indexelt címzés A címet a PC és valamely regiszter tartalma (~offszet) együttesen adják µP belső Regiszterei B A PC SP Műveleti kód Memória Operandus 0D, 1D, 2D, …nD + Cím információ Adat információ Regiszter utalás