Struktúrák és folyamatok EU kompatibilis felnőttképzés Nemzetközi összehasonlító elemzés a tanárképzési és felnőttoktatók képzési rendszereinek állapotáról, működéséről, fejlesztéséről. Felnőttoktatók professzionális kompetenciái. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Koncepció Jó lenne, ha az UNESCO eredeti « Lifelong Education » koncepciója és programja a mai LLL politika lényege, magja maradna: az oktatásba tartozzon bele minden tanulás, ne csak a formális, hanem a nonformális és informális is. Szükség van innovációra és kreativitásra az oktatásügyben. A tanulás az élethez alkalmazkodjon, az oktatásigazgatás pedig a tanuláshoz. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens ? A probléma Hol tart ma a felsőoktatás az EU-ban az LLL megvalósításában? Hogyan használható a felsőoktatás „jó gyakorlatainak” összehasonlító elemzése a LLL feltételeinek megteremtésében? Miért kulcsfontosságú a különböző felnőttoktatói kompetenciák mérése, értékelése és fejlesztése? Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A kihívás ma >40% 10-15 évvel ezelőtt 10% Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Felsőoktatás szerepe az információhajtású gazdaságban Igényekhez való illeszkedés: Tanulóközpontú szemlélet A tanulás és az élet szoros egységének (vertikális és horizontális) létrehozása Tudásközponttá válás „Egy” a sok forrásközpont közül „Innováció csúcsa” Integrált feladat: Kutatás Oktatás Lifelong Learning Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A felsőoktatás szerepe LLL Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A LLL sikere = felnőttképzők kompetenciái Hipotéziseink: A felsőoktatás minőségi változása csak a felnőttoktatói kompetenciák fejlesztésével lehetséges. A felnőttképzés „képzőinek” felkészítését a nemzeti kontextus és a politika befolyásolja. Az felsőoktatási kontextus mint önálló tényező jelenik meg, nem függetlenül az oktatáspolitikától, ám saját hagyományoktól is befolyásoltan. Esettanulmányokra van szükség, melyeket az alkalmaz-hatóság érdekében azonos szempontok alapján kell közölni. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens A NETTLE projekt (2005-2008) NETTLE – Network of European Tertiary Level Educators (EU Socrates Tematikus Hálózati projekt), melynek célja: előmozdítani Európa-szerte a felsőoktatási kereteket, hogy az oktatók elsajátíthassák a szükséges készségeket és kompetenciákat. illusztrálni az EU egyes felsőoktatási intézményeiben az oktatók lifelong képzését és akkreditációját meghatározó politikát és gyakorlatot. nemzetközi összehasonlítást nyújtani. A esettanulmányok a NETTLE projekt TG1 Policy Context of Educational Development moduljához kapcsolódnak; Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A NETTLE esettanulmány „MindMap”-ja Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A NETTLE esettanulmány A nemzeti kontextus és politika kapcsolata a felsőoktatási intézmények differenciálása (oktató-kutató) és/vagy az egyetemi oktatók pedagógiai képzésének és továbbképzésének szempontjából. A felsőoktatási kontextus és politika témaköre: az intézmények törekednek biztosítani a lifelong learning - képzés megvalósítását, melyhez az állami irányítók nagyobb ösztönzésére, aktivitására is szükség lenne. Az egyetem és az oktatók képzése: általában inkább csak tervekről olvashatunk; A kurzusok és programok tekintetében a „kínálati oldal” gazdagabb, a tanári képesítés és továbbképzés „felelősei” nyilvánvalóan aktívak. A modern módszerek és eszközök: megteremthetik az önálló tanulás feltételeit, tanácsadásokat, konzultációkat biztosítanak. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

A NETTLE esettanulmány módszere Központi kérdés: létezik-e a felsőoktatásban résztvevő oktatók számára kezdeti bevezető és/vagy folyamatos „tanár” képzés, lifelong learning? A felmérésben 37 felsőoktatási intézmény 24 tagországból vett részt; A kutatás az egyetemek regiszterét készítette el, majd differenciált ország és intézmény összegzést készítettünk, és ezek ismeretében dinamikus összehasonlítást végzünk. Dinamikus összehasonlítás: két mozgásban lévő szisztémát úgy vetünk össze, hogy közben az azonosságok, és különbségek összehasonlítása a fejlődés irányait segít felvázolni. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Az esettanulmányok összefoglalása Izland: 85%-nak van tanítási képesítése és a kompetencia egy faktor az új munkatársak felvételékor. Finnország: Az országosan akkreditált tanárképző tréning (60 ECTS/1600 óra) kötelező 2 éven belül. Pl. Workshop for Expertise in University Teaching (EUT) (240 óra) UK: 3 év próbaidő – új előadók akiknek tanítási képesítése vagy akkredi-tált tapasztalata van mentesülnek a tréning alól. A többieknek telje-síteni kell a Postgraduate Certificate in Academic Practice-t (PCAP) Lengyelország: Néhány kész-ség megköveteli a jelöltektől, hogy mint hallgatók teljesítse-nek 270 óra tanárképzést Bulgária: Az újak tanár-segédként dolgoznak – a 3 év próbaidő után a kinevezés a teljesítményük-től függ, nem a pedagógiai készségek akkreditációjától. Portugália: Toborzási és elő-léptetési határo-zathoz egy zsüri/ bizottság meg-határozza az alkalmazandó sajátos kritériumokat Ciprus: PhD – 3 óra szeminárium – 2 év próbaidő. Jelenleg folyik egy Tanítási és Tanulási Központ létesítése Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Az esettanulmányok összefoglalása Norvégia: 50 órás kötelező Course for Basic Pedagogical Competence + 50 óra modulok – 1-5 szemeszter alatt. Lettország: Külön törvény határozza meg a bevezető képzést és a folyamatos szakmai fejlődést Írország: nincs követelmény – a Tanítási és Tanulási Központ működtet egy rövid képzési programot az oktatói Kar tagjainak. Szlovákia: Kurzus: „Előadó mérnökök kiegészítő pedagógiája” – a részvétel önkéntes – ritkán kötelező Szlovéna: 3 év próbaidő + habilitáció Luxembourg: Courses on mentoring/tutoring, didactic models, training: „own practice analysis” Törökország: nincs országos követelmény, de van egy tanárképzési program Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Az esettanulmányok összefoglalása Csehország: Oktatók gyakran külső szakértők. Az új tanároknak PhD kell. Hollandia: Egy „Basic Teaching Qualification (BTQ) szükséges (80 óra + 20-40 óra Portfolió) Magyarország: andragógia, PhD, a szakirányú képzés nem kötelező, egyetemi tanárok mérése: habilitáció Ausztria: Master fokozat a szakterületen – nem kell speciális pedagógiai képzés Görögország: nincs követelmény, de néhány intézményben felülvizsgálati eljárás van folyamatban Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Általánosságban elmondható A képzésekből származó előnyök: elmélet és gyakorlat ötvözése; saját pedagógiai gyakorlat elemzése, értékelése, felülvizsgálata; kritikus gondolkodás; a tanítási-tanulási folyamat új, mélyebb értelmezése; új pedagógiai elképzelések, oktatási eljárások, módszerek megismerése, elsajátítása, bátrabb gyakorlati alkalmazása; segítő, a kísérletezést pártoló légkör; az oktatói közösségen belüli kölcsönös együttműködés, ötlet- és tapasztalatcsere előmozdítása, folyamatos visszacsatolás; egy hallgatóközpontúbb oktatási modell gyakorlati megvalósítása; fejlettebb interakció, valamint a tutori tudatosság és magabiztosság növekedése. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Jó gyakorlat – Norvégia (Bergen) Az egyetem minden új oktatójának fel kell iratkoznia egy ingyenes „alappedagógiai kompetenciák” programra. Átfogó képzés – 20 ECTS – egy év alatt: Alapegység (3 x 2 nap – 4 x 5 fő csoportok – 10 ECTS) A tanulás/oktatás különböző meglátásai (mit és hogyan?) Felsőoktatási stratégiák, vezérelvek Tanítási gyakorlatok Szabadon választható egységek (mindegyik 3 nap – 5 ECTS) Tanulás és értékelés Előadási készségek Master és PhD irányítás ICT és tanulás Nincs formális értékelés/vizsga – 80%-os jelenlét igényelt. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Konklúzió Vannak bíztató fejlemények a gyakorlati megvalósításra, jól érzékelhető az EU hivatalos állásfoglalásának hatása. Kevés helyen kötelezőek a kurzusok, inkább a PhD hallgatók körében gyakoribb. A sikeres oktatói munkát egyre inkább a hallgatói értékelések eredménye alapján mérik. Az európai oktatás folyamatosan változó világában, a felsőoktatás átalakításában az LLL szemléletre építhető oktatáspolitika hallgató-centrikus társadalmi érzékenységre, a munkaerőpiaci változásokra reagáló módon működik. Az egyetemek felelőssége az oktatóik felkészítése az új kompetenciák megismerésére. Bizonyos párhuzamok, tendenciák megfigyelhetők és egy esetleges összehasonlítás alapját képezhetik. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens Problémák Akadályok: Szükséges lépések: a közvetlen érdekeltség hiánya, az „akadémiai” gondolkodásmód és elvárások miatt a felnőttképzés a felsőoktatás mostohagyermeke; az oktatói kapacitást meglehetősen leköti a levelező képzések és a szakirányú képzések; a fogyó hallgatói létszám helyébe a különböző felnőttképzési kurzusokon résztvevő hallgatók fognak belépni; a felsőbb vezetők nem mindig látják, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon nem fog fennmaradni. a felnőttoktatói kompetenciák fejlesztése a felsőoktatásban rendkívül időszerű; az életen át tartó tanulási igény hatására a felsőoktatási intézményekben szélesedik a tartalomkínálat; a formális képzési formák mellett az intézményeknek fel kell készülni a non-formális és az informális tanulás irányítására, támogatására; ezeket az igényeket ki kell „szolgálni”, meg kell teremteni a feltételrendszert az oktatói kompetenciák terén is. Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens

Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens HOW TO TEACH Köszönöm a figyelmet Dr. Kálmán Anikó egyetemi docens