A levegő nyomása és a forrás Tlak vzduchu a var
A levegőburok Földünk körül gázréteg van, amelyet atmoszférának nevezünk A Föld magához vonzza a gáz apró részecskéit, amelyek ebben a rétegben találhatók Az atmoszféra felső rétegei nyomást gyakorolnak az atmoszféra alsóbb rétegeire. Ez a nyomás annál nagyobb, minél közelebb vagyunk a Föld felszínéhez. Ezt nevezzük atmoszferikus nyomásnak.
1. kísérlet Eszközök: pohár, víz, papírlap Munka menete: Megtöltjük a poharat színültig vízzel, és a papírlapot a pohárra rányomjuk. Megfigyelés: Ha ügyesen megfor-dítjuk a poharat, a papírlap megtartja a vizet. Magyarázat: A papírlapra alulról hat az atmoszferikus nyomás.
2. kísérlet Eszközök: üreges henger, rugalmas hártya, vákuumszivattyú Munka menete: Az üreges hengerre kifeszítjük a hártyát. Ezután kiszivattyúzzuk a hengerből a levegőt. Megfigyelés: A levegő kiszivattyúzása előtt a hártya feszes, a kiszivattyúzás után benyomódik Magyarázat: A külső levegő nyomása lenyomja a rugalmas hártyát.
A nyomás változása A Földön az alacsonyabban fekvő helyeken nagyobb a nyomás, mint a magas hegyekben. A folyadékok forrása függ a nyomástól is. A folyadék melegítésekor a nyomás a buborékokban növekszik. Ha ez a nyomás eléri és kissé meghaladja a külső atmoszferikus nyomás értékét, a buborékok a felszínhez emelkednek. Ezért van az, hogy az alacsonyabb nyomáson alacsonyabb hőmérséklet kell, hogy a buborékben kialakuljon ez a nyomás. 100 °C Magasabb atmoszferikus nyomás 90 °C Alacsonyabb atmoszferikus nyomás
A nyomás felhasználása Mivel a magas hegyekben alacsonyabb a nyomás, ezért alacsonyabb hőmérsékleten forr a víz, és a ételeknek hőmérséklet nem elég egyes ételek megfőzésére. Ha az éteket gyorsabban akarjuk megfőzni, akkor kuktafazekat használunk, melyben a gőz csak egy szelepen keresztül távozhat. Ebben a fazékban a magasabb nyomás hatására a víz csak 120 °C-on kezd forrni, ezért az étel gyorsabban megfő.