Az EU támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások sajátosságai, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerepe a közbeszerzési döntési mechanizmusban Dr. Heil Péter elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Eljárások általános jellemzői Nagy költségvetésű, nagy értékű beszerzések (elsősorban Kohéziós Alap, illetve más infrastrukturális beruházások) közösségi értékhatárok felett Kisebb költségvetésű, vagy több résztevékenységből álló projektek beszerzései közösségi értékhatárok alatt

I. Közbeszerzési tapasztalatok a Kohéziós Alap projektekben költségtúllépés, ajánlati dokumentációk minőségi problémái, bíráló bizottság összetétele, hiánypótlás a közbeszerzési eljárásban, ajánlatok hiányosságai

1. Költségtúllépés a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése és a szerződéskötés nem halogatható, azok fix napokhoz kötöttek. Ha a beérkezett ajánlatok értéke magasabb, mint a rendelkezésre álló keret, de várható hazai forrásból a kiegészítés, az eredményhirdetés megtartható. Szerződéskötésig azonban mindenképpen rendezni kell a felülvizsgálatot. Ha nincs elegendő forrás mégsem: előre nem látható, és elháríthatatlan okra hivatkozva elállhat az ajánlatkérő a szerződéskötéstől. Kbt.99.§ (3) Segítségül: Kbt. 99. § (3) Az ajánlatkérő a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. 91. § (1) Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. (2) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

2. Ajánlati dokumentáció minőségi problémái pénzügyi-gazdasági alkalmasság (az üzemi eredmény nem mindig releváns) gyakran túlzott mértékű a tapasztalattal kapcsolatos elvárás építési beruházás referenciákból nem derül ki az alkalmasság javasolt lenne az elkészült építési tenderekhez mérnök ár megadása Üzemi eredmény: az üzemi eredmény helyett javasolt főleg szolgáltatás esetén adózás előtti eredményt kérni az elmúlt 3 évre, hazai szolgáltatást végző vállalkozások hullámzó árbevétele könnyen eredményez mindhárom évre negatív üzemi eredményt, adózás előtti v. utáni eredmény hitelesebb képet ad a pénzügyi háttérről. Szakmai tapasztalat: - alkalmassági szempont Túl szigorú elvárások meghiúsítják a sikeres szerződéskötést. Legyen ésszerű az előírt évszám. Ne legyen túl szigorú. Alkalmazkodjon a piachoz. Pl. 10 éves tervezői tapasztalat hulladéklerakók tervezése esetén irreális elvárás. Alkalmasság igazolása: építési beruházás kapcsán a Kbt. 67.§ (2) a) csak annyit ír elő, hogy az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése (ennek alapján amit az ajánlatkérők általában előírnak: ajánlattevő ismertesse a referencia igazolásban a következőket: az ellenszolgáltatás összege, teljesítés ideje és helye, nyilatkozat- a teljesítés előírásoknak megfelelően történt). az Igazolásból azonban nem állapítható meg, hogy az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeknek megfelel-e a vállalkozó. Tartalmaznia kellene az igazolásnak az előírt alkalmassági követelmény teljesülését is; ezt nem teszi lehetővé a Kbt. Mérnök ár építési tenderekhez: költségtúllépés elkerülésére javasolt a tender írójától kérni egy mérnökárat, azaz igazolja, hogy a rendelkezésre álló keretből az adott kivitelezés megvalósítható; ezzel elkerülhető a felülvizsgálat.

3. Bíráló bizottság Előfordulhat, hogy a KSZ és IH együttesen kisebbségben marad Felelősségvállalás problémája gyakran felmerül Túlzott félelem egy-egy ajánlattevő kizárásától Részletesebben: az NFÜ szerepe című résznél

4. Hiánypótlás a Kbt. a módosítást (2006.01.15) követően már lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők meghatározzák, milyen körben biztosítanak hiánypótlást – ezáltal szűkíthetik a hiánypótlással érintett dokumentumok körét Tapasztalat: nem élnek ezzel a lehetősséggel és teljes körben biztosítják a hiánypótlást.

5. Ajánlatok minősége Általánosságban: nem megfelelő színvonalúak sok az ellentmondás gyakoriak a hiányosságok

II. Az NFÜ szerepe a közbeszerzési döntési mechanizmusban 14/2004 (VIII. 13.) TNM-FMM-FVM-GKM-PM együttes rendelet Támogató részvétele eltérő a SA és a KA esetében SA: EKKE részvétele nem kötelező, zömében utólagos ellenőrzés KA: EKKE részt vesz, előzetes minőségbiztosítás, jelenlét a bírálat során

Közbeszerzési eljárás a KA projektek lebonyolítása során Az eljárásban részt vevők: KA kedvezményezett, lebonyolító testület (ajánlatkérő) NFÜ (EKKE – Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység) Közreműködő szervezet (GKM, KvVM)

Minőségbiztosítás – az eljárás előkészítése Ajánlati felhívás Ajánlati dokumentáció Részvételi felhívás EÖT Éves statisztikai összegzés Kedvezményezett, lebonyolító testület előzetesen megküldi jóváhagyásra a közreműködő szervezetnek

Közreműködő szervezet gondoskodik: Minőség-ellenőrzés Független szakértő (szakértői pool) Jelentést az EKKE is megkapja

Bíráló bizottság Közreműködő szervezet hagyja jóvá Elnökét és titkárát a közreműködő szervezet jelöli (nem szavazó tagok) Szavazó tagok: közreműködő szervezet, kedvezményezett vagy lebonyolító testület által delegált személyek (páratlan) KA IH szavazó tagot delegálhat

EKKE feladata Megfigyelőként vesz részt Független közbeszerzési szakértői jelentést készít Szabálytalanság észlelése esetén jelzi a BB elnökének Közreműködő szervezet kifejti álláspontját a jelentéssel kapcsolatban

Közreműködő szervezet további feladatai Pályázati dokumentáció felülvizsgálata költségtúllépés esetén Vállalkozási szerződés előzetes ellenjegyzése

Együttes rendelet módosítása Várhatóan novemberben hatályba lép SA esetében az ellenőrzés szigorítása (szabálytalanságok nagy száma) 1 mrd Ft feletti költségvetésű projektek közösségi értékhatárokat meghaladó beszerzéseinél „KA típusú” eljárás az IH döntése alapján

KA esetében: A ksz a felhívás és a dokumentáció jóváhagyását megelőzően egyeztetés tart az EKKE, a kedvezményezett (lebonyolító testület) és a ksz részvételével Az egyeztetést követően az EKKE minőségbiztosítási összefoglaló jelentést készít A kedvezményezett (lebonyolító testület) 12 hónapnál nem régebbi pénzügyi tervet megküldi a ksz-nek: cél a költségtúllépés elkerülése Közreműködő szervezet csak akkor fejti ki álláspontját az EKKE jelentésével kapcsolatban, ha azzal nem ért egyet Ha a döntéshozó nem ért egyet a BB javaslatával, ennek indoklását megküldi az EKKE és a ksz részére Vállalkozási szerződés módosítását megelőzően ki kell kérni az EKKE véleményét Közbeszerzési szabályzat megküldése a ksz részére

Tervezett változások a 2007-2013. időszakban Nincs külön eljárás SA és KA esetében erősebb kontroll és részvétel az 1 mrd Ft-t meghaladó támogatású projektek esetében (jelenlegi „KA típusú” eljáráshoz hasonlóan) Előrehaladási jelentésekben teljes körű információszolgáltatás a közbeszerzési eljárásról, dokumentumok megküldése Kbt. megsértésének észlelése esetén a ksz felhívja a kedvezményezett figyelmét, aki köteles írásban választ adni Közösségi értékhatárokat meghaladó értékű közbeszerzések megkezdése előtt értesíteni kell az eljárásról a közreműködő szervezetet

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Köszönöm a figyelmet! Dr. Heil Péter közösségi támogatások koordinálásért felelős elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. heil.peter@meh.hu Tel: 239-4772 Fax: 329-2092