Román stílusú építészet

fejlődése országonként és területenként erősen eltérő a korai keresztény és karoling építészetből alakult ki a X. század második felében Németországban és Franciaország-ban a XI. század folyamán terjed el Nyugat és Közép-Európá-ban, Angliában, Írországban, az Ibér-félszigeten, Itáliában, Skandináviában... Kelet-Európa  bizánci építészet Spanyolország  iszlám építészet Szicília  a kettő keveredik a román építészettel fejlődése országonként és területenként erősen eltérő Mo-on az idegen országokból érkező papok, szerzetesek, mesteremberek révén egyaránt érvényesül az észak-itáliai, a német és francia hatás virágkora a XI. sz. második fele, XII. sz. első fele

Történelmi háttér TK. 104. o.

Kultúra, művészet a nyugati kereszténységen alapszik kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek (bencések, ciszterciek...) a világi kultúrát a lovagság alakítja a középkor korai időszakában a tudományos fejlődés megtor-pan, minden tudomány forrásává a Biblia válik Ennek ellenére hat a római kultúrális örökség, a görög tudomány és filozófia is

kódexillusztráció - építkezés Képzőművészet: vallásos tárgyú, és nagyrészt az építészethez szorosan kapcsolódik jelképek, szimbólumok  többnyire ó-, és újszövetségi jelenetek, szentek legendái Éva alakja kódexillusztráció - építkezés

Kőszobrászat: Bronzszobrászat: Festészet: Mozaikművészet: túlnyomó részt egyházi épületek, templomok és kolostorok díszei kapuk oldalain, nyílás fölötti ívmezőben, timpanonban, szentélykorlátokon, szószékeken... Bronzszobrászat: kapuszárnyak, keresztelő medencék, lámpások díszítése Festészet: templomok falait, és boltozatait díszítő alkotások, kódexillusztrációk Mozaikművészet: Itáliában továbbvirágzik templomok falai, boltozatai, oszloptörzsek... (figurális és ornamentális  cosmaták) magas színvonalú ezek mellett a textilművészet is: öltözetek, falikárpitok

Irodalom: vallásos egyházi irodalom, történelmi eseményeket rögzítő kolostori évkönyvek, elbeszélő krónikák

Építészeti feladatok templomok, kolostorok védelmi jellegű lakóhelyek, várak városok védőművei középületek gazdasági épületek

Templomok: katedrálisok, dómok, plébániatemplom, kolostorok temp-lomai keresztelőkápolnák, (babtisteriumok), temetőkápolnák, csont-házak ( karnerek) méreteit és alaprajzi elrendezését rendeltetésük szabja meg fő részei: előcsarnok hosszház keresztház kórus vagy szentély sekrestye (pap felkészülése, felszerelés tárolása...) A szentély az oltár helye. Eredetileg csak apszisból állt, majd kórussal, presbiteriummal bővült. A híveket befogadó hajók-

tól díszített korláttal vagy magas szentélyrekesztő fallal különítették el. Ez elött, a hívők számára népoltár állt. A kórus alatti altemplom szentek ereklyéinek őrzésére, és temetkezési helyként (kripta) szolgált. ...

Kolostorok: közvetlenül kapcsolódnak a templomok oldalához helyiségeik a kerengőből (kertes udvart körülvevő oszlopos-árkádos folyosó) nyílnak részei: káptalanterem  gyűlések, hálóterem (dormitorium), nappali tartózkodás  (calefaktorium) ebédlő (refektorium), konyha

Várak: jól védhető helyeken, magaslatokon, hegycsúcsokon, vízzel vagy mocsárral körülvett területen épültek viszonylag kis alapterületű, többszintes toronyépület végső menedékként az öregtorony a várúr lakóhelye (lakótorony) a tornyok körül várfallal körülvéve további szállás- és gazdasági épületek, palota (a főúr lakó- és fogadóterme) gyakran külön kápolna épült tornyokkal megerősített kőfalak, árkok és földsáncok veszik körül, koronájukon pártázatos mellvéddel és járóval, amit később fa- vagy kőgyámokra helyezett padozattal kialakított védőfolyosóvá szélesítenek

a vár bejáratát kaputorony védi a várudvar bejáratáig többszörösen megtört nyomvonalú út  támadók nehezebb előrejutása

Városok: várak körül, várhegyek lábánál, utak csomópontjánál, folyók átkelőhelyeinél, sokszor római városok romjain épültek védőfallal vették körül, tornyokkal védett kapuk népességnövekedés  emeletes beépítés rendezetlen, zártsorú beépítés, keskeny, kanyargós utcák  védhetőség beépítés alacsony egészségügyi szint  járványok sora kevés a vízvezetékkel, csatornával ellátott város, az utakat is csak fokozatosan kövezték

Falvak: hűbérurak várai körül, kolostorok mellett vagy szaabd területeken épültek védelmét a templom, és a körülötte fekvő temető megerősített falai nyújtottak  később erődtemplomok

Lakóházak: igénytelenek, sárkunyhók és faházak többszintes városi házak  fa, favázas téglaépítmény, ritkán kő a helyszűke miatt zártsorú beépítés jellemző

Téralakítás a román stílusú építészet jellegzetes stílusjegyei leginkább a templomokon figyelhetők meg a rómaiaktól  hosszanti és központos térelrendezés többségükben bazilikás (gádorfal), hosszanti elrendezésűek, (Fr. o.  álbazilika) egy, három, esetenként öthajósak keleti végén gyakorta keresztház hossztengelyük kelet-nyugati, a szentély a keleti végén főbejárat főleg a nyugati végén, esetleg déli oldalhomlokzaton a fejlődés folyamán egyre karcsúbbak térlefedés: kezdetben sík, fafödém  boltozatok váltják fel alaprajz:  kor, vidék, rendeltetés

Tömegalakítás egyhajós, nyeregtetős templomok keleti végén alacsonyabb, félhengeres, félkúppal lezárt szentélyapszis nyugati homlokzat fölött vagy előtt a torony gúlasisakos tömege (sokszög v. henger  kúp) többhajós templomoknál  a toronypár az oldalhajókat zárja le félnyeregtetős oldalhajók keresztházak tömege Itália  külön álló harangtorony (campanilék) az összetett tömeg változatos, monumentális, festői

Építőanyagok: falazat: boltozatok: födém: fedélszék: kemény, de jól faragható mész- és homokkő, ezek hiányában tégla jó minőségű falazóhabarcs (esetenként oltatlan mész  falban oltódik,  szilárd és időtálló) adalékanyag kőzúzalék vagy homok boltozatok: kőből, kőbordák között téglából födém: fagerenda deszkázattal fedélszék: fából héjazat zsindely, terméspala vagy égetett cserép íves felületek, kupolák  ólom-, vörösréz vagy bronzlemezzel is

Szerkezetek Teherhordó szerkezetek: Nyílásáthidalások: alakulását térlefedések módja szabta meg sík, famennyezetek  boltozatok  nagyobb súly és oldalnyomás  oszlopok, pillérek nagyobb keresztmetszete általában szabályos négyszöghasáb alakú kőtömbökből építették habarcsba foglalva a kövek homlokfelületeit gondosan faragták és pontosan illesztették nagyobb falvastagság  kétoldali kváderfalazat, közte idomtalan kövek hosszanti merevítés  fa koszorúgerendák Nyílásáthidalások: többnyire boltozottak (félkör, nyomott csúcsív)

Térlefedések: fagerendás, deszkázott síkfödémek  boltozatok (XI. sz.) Dongaboltozat: - erősítésként hevederívekkel a támaszok fölött Római keresztboltozat: - csak négyzet alakú alaprajz  kötött rendszer! - a homlokvonal félköríves, a záradékvonal egyenes  átlós ívei elliptikusak, nyomottak  nagyobb oldalnyomás

- homlok- és átlósívei félkörösek Román keresztboltozat: - homlok- és átlósívei félkörösek - oldalnyomása kisebb - záradékvonal közép felé emelkedik Hatsüveges boltozat: - a két oldalsó boltsüveget harántbordával 2-2 felé osztják - támaszok egyenletesebb teherviselése

fgfjghk

centrális terek: négyzetek  kolostorboltozat, vagy cikkelyes kupolaboltozat, helyenként csegelyes gömbkupola

Alaktan Az antik formakincset fokozatosan az új kultúra felfogása és a hagyományai szerint alakítja át. Esetenként tudatosan másolják az antik formákat. oszlopok  hármas tagozódású törzsük zömök, vagy féloszlopok esetén rendkívül karcsúak felülete sima, kannelúrázott vagy csavarvonalas, geometrikus díszítésű általánosak a több oszlopból álló kötegek oszlopfők a korintuszi és a kompozit fejezeteket követi  rajnai vagy kockafejezet  redős és a trapézfejezet  bimbós és leveles díszítésű kehelyfejezet minden korszakban készülnek figurális díszítésű fejezetek (ember-, állat-, szörnyalakok)

Pillérek: lábazat, törzs, fejezet alaprajz: négyszög, sokszög, kör vagy görögkereszt jellemző a fél- és háromnegyed oszlopokkal és más tagozatokkal kiegészített tagozott pillérek

Falnyílások: félköríves záródásúak a félkörös ívmezőt domborműves timpanon tölti ki a falnyílás kifelé rézsűs vagy lépcsős kávák között tölcsérszerűen szélesedik  a kávák és az íves tagozatok gazdag faragványos díszítésű lépcsőzetes zugaiba karcsú oszlopokat, sok esetben törpe oszlop talpazatra oszlopszerű, karcsú szobrokat állítanak

az ablakok félköríves záródásúak gyakran karcsú, néha már lőrésszerű nyílásokká szűkülnek jellemzőek a karcsú oszlopokkal kialakított kettős vagy hármas ikerablakok a nyugati főhomlokzaton és a keresztház két végén gyakoriak a rózsaablakok