Monolit vasbeton födémek A monolit vasbeton födémek jellemzése: szilárd, tartós, a legkevésbé rezgés-érzékeny szerkezetek; a geometriai méretek és a vasalás összhangjával alkalmazkodnak az igénybevételekhez; az együttdolgozás követelménye esetükben magától teljesül; a többtámaszúság könnyen kialakítható; a koszorú és a kiváltó többletvasalással - a szerkezetbe rejthető; Tűzálló a kiegészítő padló, stb. rétegeket jól fogadja

Síklemezes födém -a födém alsó és felső síkja egyenes, a vasbeton lemezben lévő acélbetétek helyzete alapján lehetnek egy- és kétirányban teherhordóak. -egyirányban teherhordóknál a lemez két oldalon alátámasztásra fekszik, kisebb fesztávolság esetén alkalmazzák (2,5-4,0méter), a lemezben a gerendához hasonlóan alul húzás keletkezik, a teherhordó vasbetétek a lemez alsó síkjához közel, a feltámaszkodásokra merőlegesen helyezkednek el, vasszerelése fővasakból és rájuk merőleges elosztóvasakból áll, az elosztó vasak biztosítják a fővasak elmozdulás mentességét, a teherátadást. -a kétirányban teherhordó térlefedés alaprajza közel négyzet, ebben az esetben a lemez mindkét irányban feltámaszkodik a falakra, vasszerelése egymásra merőleges fővasakból áll, melyek egymás elosztóvasai, előnye, hogy alul és felül sík, teljesen monolit, hátránya, hogy költséges zsaluzatot igényel és a beton teljes szilárdulásáig nem terhelhető.  

Síklemez födém

Gombafödém -a vasbeton lemez általában 15cm-nél vastagabb és a 4,0-5,0méter hálózatméretű sarokpontoknál kör-, négyszög alakú vasbeton oszlopon támaszkodik -a lemez alatt tölcsérszerűen kialakított fejezet kedvezőbb teherátadást biztosít. -előnye: nagy teherátadás, alul-felül síkfelület, -hátránya: soka a fa és élőmunka, valamint a zsaluzási- és állványozási igény.

Bordás lemezfödém alulbordás: felülbordás: a teherhordó szerkezet alulról látható bordákkal erősített, helyszínen készített vasbeton lemez, a bordák távolsága nincs meghatározva, előnye: nagy fesztávolság, statikailag előnyös, felső síkjára közvetlen padozat, hátránya: zsalu és állványzat igényes, nem esztétikus, felülbordás: a teherhordó vasbeton a lemez a bordák alsó síkjának magasságában helyezkedik el, a födém a bordák mérete és távolsága miatt nem gazdaságos, a bordák közt viszont nagyméretű csövek is lehelyezhetőek,

Alulbordás lemezfödém

Felülbordás lemezfödém

Épületgépészeti szerelés Bordák közötti feltöltésben Álmennyezetben

Idomtestes födém egy irányban teherhordó, alul-felül sík szerkezetek; működésük a nagyszilárdságú idomtestek, a beton és a betonacél együttdolgozásán alapul. a síklemezekhez viszonyított kisebb önsúllyal, nagyobb szerkezeti magassággal, kedvezőbb erőjátékkal jellemezhetők. a födémtéglák rovátkolt oldalfelülete a betontapadást, lesarkítása a nyomófeszültségek átadását szolgálja; a támasznál az oldalüregek kitörésével megnövelt betonkeresztmetszet a negatív nyomatékok felvételét segíti; felbeton nélkül készíthetők.

Bohn-tégla födém

Bohn-tégla födém Az idomtestes födémek széles körben alkalmazott hazai változata volt. A ritkított zsaluzaton megépíthető, acél- és cement-takarékos födém tűzálló. A bordatávolság 25 cm, az elemmagasság 24 cm, a felbetont ≥ 3 cm vastagságtól vették figyelembe. A födémet l < 5m fesztáv esetén egy, l ≥ 5m esetén két keresztbordával merevítették. Előnyei: az épület méreteihez jól igazodott (a kiegészítő szakaszok vasbetonból készültek); a födémáttörések kiváltása a födémbe rejtetten volt megoldható; az épületgépészeti vezetékeket (pl. a fürdőszobában) a bordák között kialakított vékony vasbeton lemez fölött vezették; a könnyű válaszfalak bárhol, a nehezek bordán, keresztbordán álltak; a csapadékhatásnak kitett helyeken vasbeton lemezt építettek.

Bohn-tégla födém

Felülbordás födém zsaluzása

Felülbordás födém zsaluzása

Alulbordás födém zsaluzása

Alulbordás födém zsaluzása

Hazánkban a következő zsaluzati rendszereket használták: HÜNNEBECK, német rendszer   SCAN-FORM, dán rendszer    BATIMETAL, francia rendszer   NOE, német rendszer   OUTINORD, francia rendszer    DOKA, osztrák rendszer    PERY

A Beton A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. Kezdetben lágy, esetleg folyékony, majd fokozatosan megszilárdul. Szilárd állapotában mesterséges kőnek is tekinthetjük, melynek szilárdsági tulajdonságaira jellemző a nyomószilárdsághoz viszonyított gyenge húzószilárdság. E hátrányos tulajdonságot kiküszöbölendő készítik a vasalt betonokat, ahol a húzási terhelést az acélbetétek veszi át.

Testsűrűség nyomószilárdság–legnagyobb szemnagyság/konzisztencia Magyarországon az 1982-es szabványhoz igazodva a betonok jelölése ezen tulajdonságaik alapján történik. Az alábbiakban egy általánosan használt betonféleség példáján mutatjuk be a jelölés módját: C 12-32/FN Testsűrűség nyomószilárdság–legnagyobb szemnagyság/konzisztencia Ugyan ezen szabvány szerint, amennyiben fontos, a betonok vízzáróságát, fagyállóságát és kopásállóságát mutató mérőszám is megjelenhet a konzisztencia osztály jele után. C 30–24/KK–k50 Könnyű betonoknál feltüntetjük a beton sűrűségét is. LC 1600–10–16/K

Környezeti osztályok (MSZ 4798-1:2004 szerint, mely az európai betonszabvány MSZ EN 206-1 (2002) magyar nemzeti alkalmazási dokumentuma) A betonok környezeti osztályokba való sorolása, illetve az egyes környezeti osztályokhoz megállapított feltételek azon megfontolásból kerültek meghatározásra, hogy a betonok, beton szerkezetek tartósága 50 évig biztosított legyen. A használati élettartam alatt – üzemszerű használat mellett – a beton akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat jelentős károsodás nélkül viseli.

A betonkeverék jellemzői: - keverési arány - víz-cement tényező - bedolgozási tényező - konzisztencia

Víz-cement tényező A víz és a cement tömegének aránya: X = V/C V/C hatása a beton nyomószilárdságára a beton zsugorodása Bedolgozási tényező: = Vláda(adalék) / Vfrissbeton > 1÷1,2 Befolyásoló tényezők: - adalékanyag hézagtérfogata - konzisztencia (vízmennyiség) - bedolgozás mértéke (levegő tartalom)

A frissbeton konzisztenciája Konzisztencia: - a friss betonkeverék mozgékonysága - bedolgozási munkaigénye, folyékonysága - mérőeszközzel vizsgálva, számszerű adat Konzisztenciák jelölései: AFN - alig földnedves FN - földnedves KK - kissé képlékeny K - képlékeny F - folyós Ö - önthető

Konzisztenciát meghatározzák: ~ az alkalmazott tömörítési módszer ~ a vb. szerkezet mérete, alakja, helyzete ~ a vasalás sűrűsége, betonacél-távolság ~ zsaluzat (fém, fa, műanyag) Konzisztencia hatása: ~ a beton szilárdságára ~ a beton bedolgozhatóságára

Betonösszetétel - tervezett és tényleges - tömeg és térfogat szerinti A beton tömeg szerinti összetétele: C : V : A = 1,0 : 0,5 : 5 = 2380 kg/m3 víztartalom :(2380 :6,5) x 0,5 = 183 kg/m3 cementtartalom :(2380 :6,5) x 1,0 = 367 kg/m3 adalékanyag :(2380 :6,5) x 5,0 =1830 kg/m3 Összesen : 2380 kg/m3 A beton térfogat szerinti összetétele: a víz térfogata 183 : 1,0 = 183 liter/m3 cement térfogata 367 : 3,1 = 118 liter/m3 adalékanyag térf. 1830 : 2,63 = 694 liter/m3 levegőtartalom = 5 liter/m3 Összesen : 1000 liter

Keverési arány A betonalkotók tömegaránya, a cement tömegéhez viszonyítva cement : víz : adalék = 1 : 0,5 : 5 A víz-cement tényező hatása: ~ a cement hidratációjára ~ a beton szilárdságára ~ a beton zsugorodására

300 mm magas és 150 mm átmérőjű próbatesten végzett minősítés (N/mm2) Hengerpróbával minősített betonok (C R cylinder) szilárdsági osztályai a következők: Betonosztályok 300 mm magas és 150 mm átmérőjű próbatesten végzett minősítés (N/mm2) C4 4,0 C6 6,0 C8 8,0 C10 10,0 C12 12,0 C16 16,0 C20 20,0 C25 25,0 C30 30,0 C35 35,0 C40 40,0 C45 45,0 C50 50,0 C55 55,0

Testsűrűség szerinti csoportosítás Könnyű beton: 800-2000 kg/m3 Normál beton: 2000-2800 kg/m3 Nehéz beton: 2800kg/m3<

Beton típusok Beton típusa Természetes adalékanyag Természetes eredetű zúzott adalékanyag Mesterséges adalékanyag Normálbeton Kavics, homok Zúzott kavics, zúzott kő Kohósalak Könnyűbeton Vulkáni tufák, habkő Kazánsalak, agyagkavics, téglazúzalék, perlit, polisztirol, műanyagok Nehézbeton Magnetit, barit, limonit, bauxit, stb. Vashulladék, színesfémsalak

Betonjavító szerek A beton egyes tulajdonságait különböző kémiai anyagok hozzákeverésével kedvezően módosíthatjuk. Általánosan az alábbi adalékanyagok használatosak: -Kötés- és szilárdulásgyorsítók katalitikus hatást fejtenek ki. Téli építési munkáknál a kötési idő gyorsításával mérséklik a fagyveszélyt, megrövidítik a zsaluzás idejét. Elterjedten használt szer a Kalcidur. -Kötés- és szilárduláslassítók leginkább a frissbetonnál használatosak az eltarthatóság növelésére nagy távolságra történő szállítás esetén. Nagy tömegű betontömbök készítésekor a nyári hőfejlődés mérséklésére is alkalmazható. Hazai kötéslassító a citromsav alapú Retardol. Mosott betonfelületek készítésekor kötésgátló alkalmazásával akadályozzák meg a felületi réteg szilárdulását. Így lesz lehetséges a kötőanyag kimosása a felületi rétegből.

Betonjavító szerek -Fagyállóságot fokozók anyagok tulajdonképpen légbuborék képző szerek, melyek a betonban 20-300 m-es buborékokat képezve csökkentik a fagyérzékenységet. Ez alapvetően két módon érik el: egyrészt megszakítják a kapillárisokat a betonban, megakadályozva a víz beszivárgását, másrészt teret adnak a táguló jég terjedésének. -Vízzáróságot fokozó anyagok a betonhoz keverve a kapillárisokon beszivárgó víz hatására megdúzzadnak és eltömik a pórusokat. Finom eloszlású bentonit vagy trasz alkalmas erre a célra.

A beton szilárdulása Általában a frissbetonok természetes szilárdulás útján szilárdulnak. 15-20 C hőmérsékleten a beton 28 nap alatt éri el szerkezeti szilárdságát. Ezt követi az utószilárdulás melynek mértéke már nem számottevő. Minél nagyobb szilárdságú a cement annál nagyobb lesz a beton kezdeti szilárdsága. A beton konzisztenciája nem csak a végső szilárdságot befolyásolja. Minél képlékenyebb a beton annál kisebb lesz a kezdeti szilárdság is. Tehát kisebb víz-cement tényező mindenkor nagyobb szilárdságot eredményez.