Lapostetők Vízszigetelés Wagner Tamara 12.b

A SZIGETELÉS ALJZATA Az általános követelmények: A szigetelés közvetlen aljzata lehet hőszigetelés, lejtbeton, vb. födém, kéthéjú tetőknél deszkázat vagy építőlemez. Az aljzatra a teljes felületen ragasztott, valamint a kent és szórt szigetelések a legérzékenyebbek Az általános követelmények: megfelelő lejtés: 2% (táblás hőszigetelés esetén 2,5%, deszkázat 4%), sima felület, szilárdság, lépésállóság (15 N/cm2), alak- és mérettartóság, pormentes, száraz felület, +5 C  feletti hőmérséklet, fagyállóság, tervezett dilatációs mezőkre osztott (betonaljzat hőszigetelés felett 4*4 m-es, hőszigetelés alatt 6*6 m-es felületek + falak, felépítmények melletti hézagok)

BITUMENES CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Oxidbitumenes ragasztott vékonylemez – Presskies – tetők a 20. század utolsó harmadáig kiterjedten alkalmazott szerkezet volt, anyaga: oxidált bitumennel telített, korhadó, általában papírbetétes vékony lemez, lejtése a felületen ≥3%, a kritikus helyeken 5%, beépítése: három rétegben, az eltoltan fektetett lemezeket átlapolással toldva, 3+1 réteg forró bitumenes ragasztással/kenéssel ellátva, a beépített bitumen mennyisége ~5 kg/m2, szemben a szükséges 11 kg/m2-rel, felületvédelme: behengerelt gyöngykavicsréteg. Jellemző rétegfelépítése: gyöngykavics felületvédelem, 3 rétegű bitumenes vékonylemez csapadékszigetelés, habarcssimítás, habarcsba rakott kőszivacslap hőszigetelés, betonréteg, lejtést adó salakfeltöltés kiszellőztető elemekkel, teherhordó födém

BITUMENES CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Szegélyezése, kiegészítő elemei horganylemezből (ahol szükséges, horganyzott acél megerősítéssel) készültek. Korhadó – papír – betétes, oxidbitumenes vékonylemez csapadékszigetelések alkalmazása MA MÁR TILOS.

BITUMENES CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Hegeszthető, bitumenes vastaglemez csapadékszigetelések anyaga: nem korhadó betétes, oxid- illetve modifikált (műanyaggal társított, polimer-) bitumenes vastaglemez, mely a beépítéshez szükséges bitument “magával hozza”, felülettömege így 3 – 4000 gr/m2, felülete PE-fólia kasírozású vagy homokszórású (zárólemezeknél zúzalékos), a különböző hordozó rétegek és modifikálások tulajdonságai a (6.ábra) táblázatokban olvashatók, (üvegfátyol-betétes lemez csak alsó réteg lehet, a fémfólia hordozórétegű lemezeket járművel járható, illetve zöld-tetőknél alkalmaznak), lejtése: a felületen >2%, vápában >1%, (ez alatt a fedés megerősítésére van szükség), beépítése: két rétegben, ≥8 cm-es átlapolással, a plasztomer lemezek esetén kizárólag hegesztéssel, a többinél hegesztéssel vagy ragasztással, a lemezek felület-folytonosítása mindig lángolvasztásos hegesztéssel történik, a zárólemez minden esetben modifikált lemez, az elasztomer (SBS) lemezek felületvédelme pala- vagy kvarczúzalék, a plasztomer (APP) lemezek nem igényelnek felületvédelmet.

BITUMENES CSAPADÉKSZIGETELÉSEK A lemezek rögzítése: teljes felületű ragasztással: öntőkannás, kenőkefés, lángolvasztásos módon, illetve öntapadó lemezek fektetésével, teljes felületű hegesztéssel, sávos, vagy pontszerű hideg-ragasztással (a szigetelés első rétege és a kasírozatlan hőszigetelés számára, 3-4 folt, illetve sáv m2-ként), Kiegészítő megjegyzések: különböző bitumenes szigetelések összeépítésekor az összeférhetőséget ellenőrizni kell. kereszteződő lemez kapcsolatok ne legyenek, a merőleges lemezszéleket le kell “vasalni”.

MŰANYAGLEMEZ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Az anyagok:  hőre lágyuló, plasztomer lemezek (pl. PVC), gumiszerűen viselkedő, elasztomer lemezek Készítés: a minimális lejtés mezőben 2%, hajlatban 1%, ez alatt vastagabb lemezekre van szükség, a szigetelés egy rétegben, min. 5 cm átlapolással fektetett, (1,2 – 2,0 mm vastag) műanyag lemezekkel készül, érdes aljzatok esetén a szigetelőlemez felületkiegyenlítő (pl. filc) alátétrétegre kerül, mechanikai igénybevétel (járművel járható és zöldtetők) esetén a szigetelés fölé (≥300 gr/m2 felülettömegű filc) védőréteget fektetnek,

MŰANYAGLEMEZ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK az összeférhetetlen anyagok közé műanyag- vagy üvegfátyol) elválasztó réteg kerül, oldószerek ↔ valamennyi lemez, bitumen ↔ PVC, PS hab ↔ PVC, PS hab ↔ ECB. felület-folytonosítás: thermoplaszt lemezeknél: oldószeres (THF: tetrahydrofurán) duzzadó hegesztéssel (csak megfelelő időjárási viszonyok esetén, min. 3 cm-es varrattal), vagy forrólevegős hegesztéssel (5 cm-es átlapolással, 2 cm-es varratta), üzemben nagyfrekvenciás hegesztéssel

MŰANYAGLEMEZ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK elasztomer lemezeknél: kontakt ragasztással (min. 5 cm-es sávban), tömítő-szalaggal (üzemben és építési helyszínen egyaránt), vulkanizálással üzemben készülő leplesítéshez, három lemez csatlakozásánál átlós lemetszés készül, a kapilláris felszívódás ellen esetenként (pl. szövetbetétes lemezek vágott széleinél) éltömítéssel védekeznek. A rögzítés szélszívás ellen: leterhelés: d=16/32 mm gömbölyűszemű kavics, min. 5 cm vastagságban, 40/40 cm-es, min. 4 cm vastag beton járólap kőzúzalékon, monolit vasbeton, terasz- és zöldtető rétegei,

MŰANYAGLEMEZ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK teljes felületű, sávos vagy pontszerű ragasztás, mechanikai rögzítés: tárcsa (min. 3 db/m2), sín, ezek kombinációjával. A rögzítés a tető valamennyi egymásra épülő rétegére értendő. Mértéke az épület magasságától és a tetőfelület helyzetétől függő (9. ábra). A vízszintes erők felvételére a műanyag lemezeket a szigetelés síkjában a tetőszélekhez, felépítményekhez sávszerűen (pl. sínekkel) rögzíteni kell. Kiegészítő megjegyzések: a PVC könnyen éghető, mechanikai rögzítésnél fokozott tűzterjedésű, nem éghető ha - kavics, beton - leterheléssel készül, tűzterjedés nélküli, ha a hőszigetelés és a PVC közé üvegfátyol elválasztó réteg kerül, az épület tűzszakaszainál, ezen belül 3000 m2-ként – 80 cm-es beton - tűzterjedési gátat kell építeni.

BEVONATJELLEGŰ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Ma a lemezes szigeteléssel egyenértékűek ↔ de a helyszíni munka bizonytalansága nagyobb. Készülnek: szórással, hengerezéssel, kefével, öntéssel - spatulyázással felhordva. A leginkább bevált anyagok: lágy poliészter-bevonatok, poliuretán folyékony fóliák, integrált PUR-habok. Általános jellemzés: az aljzattal szembeni követelményei szigorúak → javasolt a tervezett hézagokkal kialakított beton, vasbeton. a szigetelés több rétegből áll, minimális vastagsága 2 mm, a biztonságot műanyag fátyol, filc hordozóréteg fokozza, ezt a szigetelőanyag egyenletesen takarja, a tervezett hézagok, repedések és a hajlatok fölött elválasztó sávot építenek be. Az anyagok összeférhetőségét, a tető páratechnikai viselkedését ellenőrizni kell.

A CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA Szigetelőértékük az általános keresztmetszetével azonos kell legyen. Víznyelők beépítése: az aljzathoz elmozdulás-mentesen rögzíteni kell, a fogadó felületbe ~2 cm re be kell süllyeszteni, a párazáró réteg esetén kéttölcséres, annak hiányában egyrészes víznyelő épül be, a víznyelő peremét (a pára-, és) a szigetelő lemezzel vízhatlanul kell összeépíteni. Attikafalak lefedése: ≤20 cm magasságig a szigetelés felvezetésével, a fölött fallefedéstől különválasztott falszegélyezéssel készül, a lefedés TiZn vagy rézlemezzel, sajtolt Al. profillal, finombeton elemmel történhet, a lefedés külső pereme a homlokzati sík elé áll, arra rátakar, fölső felülete 5 %-kal a tető felé lejt, áttörését (pl. korlátoszlopokkal) kerülni kell.

A CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA Falak, felépítmények: a szigetelést a falakra min. 20 cm-t felvezetik, lecsúszás ellen rögzítik és tömítik, függőleges felület az aljzattal együttdolgozó kell legyen (szükség esetén ezt vendégfal biztosítja), ha a függőleges felület magassága >60 cm, azt meg kell osztani, bitumenes szigetelésnél hajlatékre, műanyag szigetelésnél hajlatrögzítő elemre van szükség. Nyílászárók csatlakozása: a tetőkijárati ajtó küszöbjénél a szigetelést min. 20 cm-rel a tetősík (kavics, vagy burkolat) fölé vezetik, rögzítik és tömítik, ha a kijáratot folyóka védi, ez a magasság 5 cm, bitumenes lemez szigeteléssel műanyag ajtóhoz csatlakozni nem lehet.

A CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA Mozgási hézagok: magas ponton vannak, rajtuk a víz nem vezethető át, egyenes vonalvezetésűek, távolságuk a falaktól >50 cm, a tetősíkból minimum 10 cm-es rézsűvel kiemeltek, az attikafallal azonos magasságú peremfalakkal határolt dilatációs mezők önálló vízelvezetésű tetőszakaszokat alkotnak, a páravédelmi réteget a dilatáció mentén le kell zárni.