REMIX TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA NÉHÁNY MÉRETEZÉSI ÉS TECHNOLÓGIAI KÉRDÉS Kedves Kollégák! A remix technológiák nagyon hatásos módszerei az útfelújításoknak. Be kell látni ugyanakkor, hogy alkalmazásuknál még vannak különböző nehézségek. Ezek lehetséges megoldásairól szeretnék röviden beszélni.
A HATÉKONY ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: MEGFELELŐ ÁLLAPOTADATOK ÁTGONDOLT, KÖVETKEZETES ÉS KONZISZTENS MÉRETEZÉSI RENDSZER A megfelelő állapotadatok természetes követelménynek tűnik és a következetes méretezési, tervezési rendszer. Itt egy pillanatra álljunk meg, konzisztens és következetes méretezési rendszernek azt tekintem, amelynél kért felkészült tervező egymástól függetlenül is gyakorlatilag azonos eredményre jut. Ha a rendszer túl sok szubjektivitást tartalmaz (mérnöki megitélés, becslés stb.) attól még lehet jó rendszer, de akkor nagy tapasztalattal rendelkező mérnökökre van szükség. Lássuk be, hogy a szubjektivitás ráadásul egy közbeszerzési feladat esetében, ahol a megbízó a különböző megoldásokat kívánja versenyeztetni, komoly problémákat okoz.
Van még egy fontos feltétel, ez az idő, azaz kell, hogy legyen kellő idő a tervezés végrehajtására.
A helyszíni remix technológiák alkalmazásához szükségszerű, hogy valamit tudni kell a meglévő pályaszerkezet felépítéséreől, anyagainak állapotáról.
Hazai előírásaink és gyakorlatunk ezt általában feltárással próbálja elérni, ez egy elvileg homogén útból vett minták alapján is látható, hogy legalább is problémás.
Nézzünk akkor egy konkrét példát, agy kb Nézzünk akkor egy konkrét példát, agy kb. 2500 m hosszú útszakasz behajlásmérési eredményeit látjuk.
Elvéhezve a méretezést és a diagramon ábrázolva láthatjuk, hogy a mértékadó behajlásból meglehetősen nagy erősítő aszfaltvastagság következik, tehát ebben az esetben célszerű megvizsgálni valamilyen remix beavatkozás gazdaságosságát. A meglévő szerkezet rétegrendjének és anyagi jellemzőinek meghatározása jelen esetben is bizonytalan eredményt ad, kell tehát valami más.
Mindennapjainkban talán nem is emlékszünk rá, de a behajlás és a felületi modulus között nagyon is szoros összefüggés van. Az erősítés méretező diagram számításánál Nemesdy tanár úr is használta ezt, ezen az úton kaphatunk segítséget.
Az előző útszakasz felületi modulus értékeit látjuk, elvileg az erősítés tervezés ezen keresztül is végrehajtható. A már említett probléma az, hogy szükségünk van a felszín alatt is teherbírásértékre.
Helyszíni hideg-recycling HRC ALKALMAZÁSI JAVASLAT NÉMETORSZÁG Helyszíni hideg-recycling HRC az útépítésben 2002. kiadás Németországban ezt a remix réteg alatti modulust méréssel határozzák meg.
A megoldás lényege egy típus szerkezet gyújtamény, ami a forgalom és a földmű (méréssel megállapított) teherbírásának függvényében használható
Itt jön újra az időtényező kérdése, hiszen ezt a mérést mikor, ki, hol hajtja végre.
Egy pillanatra térjünk vissza a német szabályozáshoz. Kinagyítva láthatók a minimálisan alkalmazandó aszfaltréteg vastagságok.
A képen látható felület alapján úgy gondolom, hogy a németekhez képest a minimális 6 cm – hez feltétlenül ragaszkodni kell, ennél kisebbet rajzolni lehet, de jól beépíteni aligha.
Vissztérve a méretezés lehetőségeihez, ha nem a német megoldást választjuk van másik lehetőség is, a végtelen féltér Bossinesque által kidolgozott elmélete alapján zárt képletből számítható a felszín alatt elvileg tetszőleges mélységben elhelyezkedő szinten az ott érvényes modulus. Ehhez arra van szükség, hogy a behajlási teknőt több ponton is meghatározzuk. Erre a nehéz ejtősúlyos berendezések kíválóan alkalmasak, jelenleg is ezekkel történik az állapotfelvételhez és a projektekjhez is a legtöbb mérés. A diagramon egy rész – számítás eredménye látható, 20 mm – es lépcsőben leolvasható a mélységi modulus értéke a központi és a 200 mm – es deflekció függvényében. Mellékesen ez a megoldás megadja a lehetőséget arra az esetre is, amikor aszfalt erősítést úgy hajtunk végre, hogy néhány cm régi aszfaltot eltávolítunk, pl. azért, mert repedezett.
A tervezett remix alsó szál modulus meghatározása után az erősítés méretezés egy másik, zárt formában megadható módszerrel is végrehajtható, az ún. Odemark transzformáció segítségével. Ehhez ismerni kell az új réteg vastagságát és annak (új anyag!) modulusát. A jelenlegi behajlásos méretezésből ugyan nem derül ki, de ott is feltételezve van egy rétegmodulus, tehát ez különösebb újdonságot nem jelent. Az Odemark transzformáció lényege az, hogy a fogadó réteg felületi modulusból és az új rétegek tulajdonságaiból számítható az új felületi modulus. Maga a méretezés ezek után a felületi modulus – behajlás összefüggés segítségével is végrehajtható, de talán nemsokára más lehetőségünk is lesz.
Mindezek után akkor lássuk a medvét, melyik technológiai változat mennyit ér. Az erősítő hatás egyértelmű minden technológiánál. Vegyük épszre azt, hogy a remix technológiák lényegében a lehetséges minimális vastagságot tartalmazzák, ennél vékonyabbat már nem lehtet építeni. A felületi modulus új értékei azonban azt mutatják, hogy az újrahasznosítást tartalmazó esetek vezetnek. Ha ezt kikalkuláljuk, a helyzetük mi9nden bizonnyal jobb lesz.
KÖSZÖNÖM A TÜRELMET Kedves Kollégák! Bemutatóm végére értem, remélem hasznos hozzájárulás lehet a remix technológiák elterjesztéséhez.