Szélerőművek zajkibocsátása Sipos László Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Tartalomjegyzék Bevezetés - a szélturbinák zajterhelésének megítélése Magyarországon A zajterhelési határértékek rendszere Magyarországon és néhány külföldi országban A zajterhelés számításának problémái Összefoglalás, következtetések Szakirodalom
Bevezetés - a szélturbinák zajterhelésének megítélése Magyarországon A környezeti hatásvizsgálatban a szakértő az MSZ 15036:2002 sz. – Hangterjedés a szabadban c. szabvány alkalmazásával meghatározta egy szélpark várható zajterhelését. A számított érték: LAeq = 39 dB volt. A zajterhelési határérték: LTH = 40 dB Minősítés: megfelel, a beruházás megvalósítható. Egy civil egyesület vitatta a szabvány alkalmazhatóságát, arra hivatkozva, hogy ilyen nagy távolságokra és ilyen magas zajforrások esetén a szabvány nem alkalmazható, ill. az számítás során bizonyos korrekciókat helytelenül alkalmaztak és a tényleges érték meghaladhatja a határértéket. A vita tárgya elsősorban a számítások alkalmazhatósága. Véleményünk szerint meg kell vizsgálni a határértékek alkalmazását is
A zajterhelési határértékek rendszere Magyarországon és néhány külföldi országban A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes r. határozza meg üzemi, építési és közlekedési zajra Falusias lakóterületen érvényes határértékek: Üzemi zaj: LTH = 50/40 dB – nappal/éjjel Építési zaj: 1 hónapig : LTH = 65/50 dB – nappal/éjjel 1 hónaptól: 1 évig LTH = 60/45 dB – nappal/éjjel 1 év felett: LTH = 55/40 dB – nappal/éjjel Közlekedési zaj Autópálya, autóút, főutak: LTH = 65/55 dB – nappal/éjjel Mellékutak, gyűjtőutak: LTH = 60/50 dB – nappal/éjjel Lakóutak: LTH = 55/45 dB – nappal/éjjel
A zajterhelési határértékek rendszere Magyarországon és néhány külföldi országban Az üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább tizenkét alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni. (93/2007. XII. 18.) KvvM r. 1.§ (3)) – nappal a legkedvezőtlenebb 8 órára, éjjel ½ órára vonatkoztatva. Megjegyzések a határértékekkel kapcsolatban: Az üzemi zajra vonatkozó határérték alacsony, értelmezése nagyon szigorú (Éjjel: havonta egyszer, 1/2 órára) Független a környezet tényleges zajterhelési állapotától – alapterhelés, háttérterhelés
A zajterhelési határértékek rendszere Magyarországon és néhány külföldi országban
A zajterhelés számításának problémái A szabvány és forrásai (ISO 9613, VDI 2714) ilyen magasban lévő zajforrásokra, és ilyen nagy távolságokra nem rendelkeznek megalapozó, alátámasztó kísérleti eredményekkel, ezért az extrapoláció problémát jelenthet. E vélekedés hívei külföldi szakirodalmi adatokra hivatkozva vitatják, hogy: A hangterjedés gömbszerűnek tekinthető a (teljes) terjedési tartományban. A talaj-meteorológiai korrekció fellép, és a korrekció alkalmazható. A refrakció hatása általában elhanyagolható.
A zajterhelés számításának problémái Egy konkrét szélerőmű park telepítésének tervezése során 4 számítási módszert hasonlítottunk össze: Svéd módszer (Naturvardsverket: Ljudfran vindkraftverk, ISBN , 2001) Az alkalmazott formula LAeqi = LWA -20*log(d) + Kl + Kh -10 Ahol ’d’ a távolság, Kl = *d – a levegő hangelnyeléséből eredő korrekció, Kh a hangvisszaverődési korrekció MSZ 15036:2002 számítás dBA-ban Az alkalmazott összefüggés: LAeqi = LWA -20*log(d) + Kt-m + Kl + Kh -11 MSZ 15036:2002 számítás oktávsávokban Nord exSound2000+ (Demo változat)
A zajterhelés számításának problémái Részletes számítások A berendezés adatai Típus megnevezése: Fuhrländer FL-2500 A torony (gondola) magassága: 85 m. A torony szerkezete: cső (tubuláris) A lapátok száma: 3. A lapátok átmérője: 100 m Indulási szélsebesség: 2.4 m/s. Leállási szélsebesség: 25 m/s. Zajteljesítmény-szint számított értéke: LWA =105.1 ± 2 dB (Frekvenciaspektrum még nem állt rendelkezésre.)
A zajterhelés számításának problémái
A zajterhelés számításának problémái Eredmények 1 – svéd módszer SorszámL WA, dB20*log(d), dBK l, dB-10.0, dBK h, dBL Aeqi, dB Összegzett érték32.9 dB
A zajterhelés számításának problémái Eredmények 2 – Nord2000 SorszámTávolság, m L Aeq, dB Összegzett érték34.0 dB
A zajterhelés számításának problémái Eredmények 3 – MSZ 15036: dBA SorszámL WA, dB 20*log(d), dB K l, dBK t-m, dB-11K h, dBL Aeqi, dB Összegzett érték33.4 dB
A zajterhelés számításának problémái Eredmények 4 – MSZ 15036: oktávsávos SorszámTávolság, m L Aeqi, dB K t-m >0 K t-m = Összegzett érték30.5 dB34.2 dB
A zajterhelés térképi megjelenítése LAeq = [50,45,40,35] dB kontúrvonalak
A számítások értékelése A számítási módszerek pontossága: általában + 2 dB-re tehető, a hangterjedés szempontjából kedvező esetet feltételeznek (Nord 2000 kivételével) - felülbecslés A számítási módszerek összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a módszerek nem adnak jelentősen eltérő eredményeket. Az elméleti (semitheoretical) módszerek (2,3,4) összhangban vannak az empírikus módszerrel. Blautech Kft. az MSZ 15036:2002 alkalmazásával készítette el egy szélpark hatásvizsgálatának zajvédelmi fejezetét. A telepítés után elkészült ellenőrző vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a számítások felülbecsülték a mérési eredményeket. (Bárány L. Zajcsökkentési szeminárium Nyíregyháza)
A zajterhelés számításának problémái
Összefoglalás, következtetések A magyar zajterhelési határértékek szigorúak – a megállapított értékek alacsonyak, a határérték túllépés toleranciája minimális. Független a tényleges háttérterheléstől A számítások általában megfelelő pontosságú, felülbecslést adnak a várható zajterhelésre. A számításokban alapul vett zajteljesítmény-szint értékek (8-10 m/s szélsebesség, 10 m magasságban) viszonylag ritkán fordul elő. A magyar szabályozás rendszere garantálja a csendes nyugodt környezetet. Garanciák a gyártók, üzemeltetők részéről
Szakirodalom MSZ 15036:2002 szabvány exSound (Nord2000) AusWind Marshall Day Acoustics ETSU-R-97 The Assessment and Rating of Noise from Wind Farms (Final Report 1996) Background and Predicted Operational Noise Levels for the Proposed Portland Wind Energy Project (Garrad Hassan Pacific Ltd, 2001.) Bo Sondergaard: Propagation of Noise from Wind Turbines on- shore and off-shore (DELTA Acoustics 2005.)