1. kísérlet Látható rezgések Fábián Orsolya
– gondolkodott Marci, amikor meglátta ezt a Különös szerkezetet a Csodák Palotájában… Hm… Vajon ez hogyan Működik?
–állapította meg. Áhhá! Megvan! A pereménél fogva meg kell forgatni ezt a csíkos dobot…
…és a húrokat meg kell pengetni…
…a húrokat úgy kell nézni, hogy mögöttük legyen a forgó dob, és láss csodát…
A húrok rezgése mintha megállna, állóhullámokat látok kirajzolódni! -ámélkodott Marci
Milyen szerencse, hogy éppen ezt tanuljuk fizikából! Ezért meg is tudom magyarázni, hogy mit láttunk: …
„A csíkozott dob különleges stroboszkópként viselkedik. Egy adott pillanatban a húrnak csak azt a részét látjuk, amelyik mögött fehér felület van. Ahogyan a fehér csík továbbmegy, úgy látjuk más és más részét a húrnak, amely viszont rezeg, ezért a látott rész helyzete folyamatosan változik. Ha jó ütemben forgattuk meg a dobot, akkor egy adott húrrész mögött annak mindig ugyanabban a helyzetében lesz fehér csík, és így a szemünk tehetetlensége miatt kirajzolódni látjuk a rezgését.”
A Nagy Kísérlet fáradalmait Marci egy kis szundikálással piheni ki.
2. kísérlet Eltunt színek
A piros körömlakk is elszíntelenedik a különleges szobában. csak akkor nyeri vissza színét, ha megvilágítjuk fehér fénnyel.
Sőt még Balázs is, aki normál esetben egy színes egyéniség…
Hogy mivel magyarázható mindez? A fény elektromágneses hullám és a 380 nanométer és 720 nanométer közötti hullámhossztartományban terjed. A tartományon belüli hullámhosszoknak más és más színek feleltethetők meg. Az e tartomány fölötti, illetve alatti nem látható sugárzásokat infravörös, illetve ultraibolya sugárzásnak nevezzük. A látható tartományban általában az ún. fehér fény érvényesül, amelyben a különböző színekhez tartozó hullámhosszok többé-kevésbe egyenlő arányban keverednek. Nap mint nap ilyen fényben látunk, ahogy a szobában időnként felvillanó reflektorok is ilyen fényt bocsátanak ki. Az, hogy milyen színben látunk valamilyen tárgyat, végső soron a ráeső fény színének, a test fényelnyelő, illetve fény- visszaverő képességének, valamint szemünk fiziológiai sajátosságainak együttes eredményétől függ. Ebből következik, hogy abban az esetben, amikor fényforrásként olyan lámpát alkalmazunk, amely nem fehér fényt bocsát ki, hanem csak meghatározott hullámtartományt, vagy tartományokat, akkor a tárgyak színe is módosulhat. A szobában leginkább az ún. alacsonynyomású nátriumgőz lámpa fénye érvényesül, mely mindössze egyetlen jól behatározható összetevőjét tartalmazza a látható fény tartományának, egy jellegzetes, sárgás árnyalatot. ilyen fényben minden olyan tárgy elveszíti a színét, amely az inkább ettől eltérő színekhez tartozó fényhullámokat képes visszaverni.
3. kísérlet Mozi
Mit kell csinálni? Mi történik? Mi a magyarázat? A mellékelt kis könyv lapjait pörgessük végig. A kiskönyvbe lerajzolt figura életre kel! A mozdulatsort a több fázisra bontottam, így a lapokon tulajdonképpen egy mozdulat egy-egy kimerevített pillanatfelvételét látjuk. Ha elég gyorsan pörgetjük a lapokat, az egyes részletek olyan hamar követik egymást, hogy szemünk, amely adott idő alatt viszonylag kevés képet képes feldolgozni, nem tudja elkülöníteni egyiket a másiktól, ezért az állóképek sorát folyamatos mozgásnak látjuk. Ez a jelenség a mozgófilm alapja.
További élmények a Csodák Palotájából…. : )