● Született: Rábamolnári, január 11. ● Meghalt: Budapest, december 31. ● geológus- geográfus, néprajzkutató, a Tien-san kutatója Prinz Gyula élete; utazásai, és művei

● „...ha megcsap a Tárim-medence száraz, forró csamalszele, akkor visz magával, a lakatlan fennsíkok, a csendes pamírok felé, a burános hágókra, a jégárak hideg völgyeibe. Nincsen akkor nagyobb örömöm, mint mikor a viharvert koporsóforma kis sátorocskám cövekeit ismeretlen hegyek oldalába verhetem.” Részlet a szerzõ Utazásaim Belsõ-Ázsiában c. könyve elõszavából (1911)

Élete ● Apja, Prinz József vasutas, állomásfőnök volt. Édesanyja, síkabonyi Angyal Franciska, nemesi családból származott. A harmadik gyermekként született Prinz Gyula középiskolai tanulmányait Nagykanizsán és Budapesten végezte ban a budapesti I. kerületi gimnáziumban tett érettségi vizsgát. A német nyelven tökéletesen beszélő Prinz Gyula München-ben is tanult. Egyetemi éveit Breslauban (ma: Wroclaw) fejezte be, és 1903-ban ott lett tanársegéd. ●

● 1908-ban lett a leíró földtan magántanára ig a budapesti tudo-mányegyetem föld- és őslénytani intézetében tevékenykedett.1912 és18 között az Erzsébet Tanárképző főiskola tanára volt, majd két esztendőn át a pozsonyi, között a pécsi, között pedig a kolozsvári egyetem ny.r. tanáraként dolgozott ig, nyugdíjba vonulásáig a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető professzoraként működött.1904-ben lett tagja a Magyar FöldrajziTársaságnak, ahol alelnöki ( ) és főtitkári ( ) funkciókat is betöltött ban lett a társaság tiszteletbeli tagja, s ben választották meg örökös tiszteletbeli elnöknek. ●

● Meghatározó esemény volt életében az az 1906-os közép-ázsiai expedíció, amelyen Almásy György meghívására vett részt. Ennek során tanulmányozta és térképezte a Tien-San hegység számos vonulatát, valamint a magas hegységek geomorfológiai kialakulásának kérdéseire keresett választ. Megállapításai azóta is helytállóaknak bizonyultak. [A háttérben a Tien-San hegység látható.] ●

● április 2-án, az MTA 4000 koronás támogatásával indult második középázsiai expedíciójára.Az Akbura, a Taldik és a Kursab folyók völgyében hordalékkúpokat és folyóteraszokat tanulmányozott. ●

● A Tien-san feltárójaként és legjelentősebb kutatójaként nemzetközileg is számottevő eredményekkel gazdagította az egyetemes földrajztudományt és a leíró földtant. Átfogó geológiai szelvényeket készített a Narin és a Jarkand-darja, valamint az Alaiku-szürt és a Terekdavan vidékéről. Tisztázta, hogy a Ferganai-hegylánc csapásvonala nem redőzéstengelyt követ, hanem törésrendszer eredménye. Külön figyelmet érdemelnek glaciológiai kutatásai. Elkészítette a Tien-san általa bejárt területéről a pleisztocén eljegesedés 1: arányú átnézetes térképét. Szintvonalas hegyszerkezeti panorámarajzai egyedülállóak km-es Tien-san-i utazásai ismeretlen térképfoltokat töltöttek ki tartalommal. A szovjet geográfusok Prinz tanulmányait Kirgizia és Kazahsztán földrajzának alapvető irodalmaként becsülték.

● Úti jegyzetek Közép-Ázsiából. Földr. Közl., 1906., 1907., 1908., ● Néprajzi megfigyelések a Tien-sánban. MNM Néprajzi Oszt. Ért. IX., 1908., ● Die Vergletscherung der nürdlichen Teiles des zentralen Tien-schan Gebirges. Mitt. d. k. u. k. Geogr. Ges. f. Wien, 1909., ● Beiträge zur Morphologie des Kuldschacr Nan-schan. Mitt. d. k. u. k. Geogr. Ges. f. Wien, ● Utazásaim Belső-Ázsiában, Budapest, 1911., MŰVEI ● Ázsia szívében. Budapest, 1911., ● A Magas Tiensan. Magyar Állami Földtani Int. Évk , ● Zentralasiatische Landschaftstypen. Földr. Közl., 1939., ● Utazásaim Belső-Ázsiában. Nagy Turán földrajzi ábrázata, Budapest, 1945., ● Hat világrész földrajza, Budapest, 1943., ● A földrajzi és természeti adottságok a városépítésben, Budapest, 1954., ● Városföldrajz, Budapest, ● Magyar földrajz, Budapest, ? ●

● Összefoglalás A középiskola hat osztályát Nagykanizsán végezte a főgimnáziumban. Érettségi után a budapesti, majd a boroszlói egyetemen tanult ben doktorált; 1908-ban a budapesti tudományegyetemen a leíró földtan magántanárává minősítették. Több közép-ázsiai expedícióban vett részt ( ; 1909), skóciai és izlandi tanulmányutat tett a földkéreg szerkezetének tanulmányozására. A háború után egyetemi tanár volt a pozsonyi ( ), a budapesti ( ), a pécsi ( ) és a kolozsvári ( ) tudományegyetemen között a szegedi egyetem földrajz tanszékének vezetője. Kiváló földrajztudós és oktató volt. A földszerkezet vizsgálata mellett településföldrajzzal és városmorfológiával is foglalkozott tól alelnöke, majd elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja. ●

● A csapat tagjai: ● Zawiasa Robert ● Kis Dániel ● Nemeth Dávid ● Jakab Tamás ● Takó Patrik