IV. rész DNS-RNS-fehérje eukariótákban

Mol. biol. módszerek Dr. Sasvári Mária
III. rész DNS-RNS-fehérje prokariótákban
A sejtalkotók és működésük
A sejtmag szerkezete és működése és működéseI. Dr. habil. Kőhidai László SE, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2008.
Készítette: Bacher József
Genetikai szabályozó hálózat B. Subtilis-ban
Szabályozás Transzkripció, transzláció, enzimaktivitás, fehérje koncentráció, efektor molekulák.
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció: tökéletes másolat osztódáskor
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
A humán genom projekt.
A génaktivitás szabályozása
Természetismeret DNS RNS A nukleinsavak.
Fehérjeszintézis Szakaszai Transzkripció (átírás)
Gének koordinált regulációjának két fő mechanizmusa baktériumokban
Antibiotikumok fejlesztése a genomika segítségével
Genome2D: bakteriális transzkriptóma megjelenítését szolgáló eszköz (szoftver) Csernetics Árpád Bioinformatika SZIT ápr. 18.
A génszabályozás prokariotákban és eukariótákban
Kedvenc Természettudósom:
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Nukleotidok, nukleinsavak
Génkifejeződés regulációja.
A sejtmagon kívüli genom
génszabályozás eukariótákban
Génexpresszió (génkifejeződés)
SV40 infekció transzformált sejt. „korai” gének (early - E) „késői” gének (late - L) 4.7 kb SV40 genom - kicsiny „tanulóvírus” fertőzést követően először.
Öröklődés molekuláris alapjai
Golgi complex Dr. habil. Kőhidai László, egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2008.
A nukleinsavak.
A nukleinsavak.
Nukleusz A sejt információs rendszere
Heterológ fehérje-termelés prokarióta expressziós rendszerekben
GAZDA GRAS: generally recognized as safe Intracelluláris / szekréció Proteázok Termelés, szekréció szinkronizálás Gazda kialakítása.
Egészségügyi mérnököknek 2010
Nukleotid típusú vegyületek
Arabidopsis thaliana tip120 inszerciós mutáns jellemzése
Arabidopsis thaliana tip120/cand1 T-DNS inszerciós mutáns jellemzése.
Protein szintézis Protein módosítás 3. Protein transzport.
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
A P elemek mobilitásának szabályozása
A P elemek felfedezése, felépítése és mobilitásuk mechanizmusa
A P elem technikák: enhanszerek és szupresszorok azonosítása
Az RNS világ, hibaküszöb
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Replikáció, transzkripció, transzláció
durvafelszínű-Endoplazmatikus Retikulum dER
Sejtmag II. Dr. habil. Kőhidai László
Antisense RNS.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Génexpresszió szabályozása mRNS érés, kis RNS-ek szerepei
Génexpresszió szabályozása I
Replikáció Wunderlich Lívius 2015.
Bio- és vegyészmérnököknek 2015
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
A génexpresszió szabályozása
A sejtmag szerkezete és működése I. Dr. habil. Kőhidai László
Sejtorganellumok az exocytotikus útvonalon
A génexpresszió és az ezzel kapcsolatos struktúrák
Dr. Röhlich Pál prof. emeritus
Génexpresszió és az azzal kapcsolatos sejtorganellumok
Sejtorganellumok az exocitotikus útvonalon
Sejtorganellumok az exocitotikus útvonalon
Fehérjék szabályozása II