Kockázatitőke-finanszírozás 8. Szeminárium A finanszírozási rés problémája Az állam szerepvállalása a kockázatitőke-finanszírozásban november 09. Felhasznált irodalom: SZERB, L. [2006]: Az informális tőkebefektetés és a kockázati tőke szerepe a vállatok finanszírozásában. In.: Makra, Zs. (szerk.) [2006]: A kockázati tőke világa. AULA Kiadó, Budapest, 2006, old. Ebből :3.2. alfejezet Karsai Judit [2004]: Helyettesítheti-e az állam a magántőke- befektetőket? Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon.

7/31/2014Free template from 2 Mai órán Finanszírozási rés Az állami beavatkozás kérdése Következtetések, javaslatok

A finanszírozási rés

7/31/2014Free template from 4 Finanszírozási rés: Az az egyensúlytalansági pozíció amikor a pénzügyi források kereslete és kínálata között különbség van. Külső finanszírozási források: keresleti görbe: fordított S alak kínálati görbe: hullám –Forráselemei + görbék »Tulajdonosi tőke »Informális tőke »Kockázati tőke »Bankhitel Kockázat görbe

7/31/2014Free template from 5

7/31/2014Free template from 6 A kereslet két helyen meghaladja a kínálatot: itt egyensúlytalanság jött létre Finanszírozási rés 1.Kezdeti növekedéshez az alapítók, család, üzleti angyalok forrása nem elegendő, de a kockázati tőke még nem lép be 2.A vállalat szembesül a források korlátozott kínálatával

7/31/2014Free template from 7 A keresleti és kínálati oldalt számos tényező befolyásolja. Kínálati oldal: Pénzügyi közvetítő rendszer minősége –Kockázati tőke hiánya, bank rendszer fejletlen –A piacok közötti munkamegosztás hiánya Keresleti oldal: A vállalkozások szükséges és megfelelő információ ellátottság. –Alternatív finanszírozásokról ismeret Pénzügyi transzparencia és Menedzseri képességek hiánya

7/31/2014Free template from 8 Fejlett és fejlődő országok esetében is eltérő a probléma forrása. Mind a keresleti mind a kínálati oldal fejletlensége egyszerre okozza a finanszírozási rést! Megoldások: Állami támogatások EU támogatások Önerő

Az állami szerepvállalás kérdése

7/31/2014Free template from 10 Az állami beavatkozás indoka Az állam megjelenése az ágazatban két feltételezésen alapul: 1. A magánszektor nem biztosít elegendő tőkét a vállalkozások bizonyos köre számára. 2. A kormány képes korrigálni a helyzetet.

7/31/2014Free template from 11 Az állami beavatkozás eszközrendszere 1. Adózási, szabályozási terület  Kettős adóztatás elkerülése  Vállalatok segítése 2. Hatósági szerepkör  Intézményi befektetők, nyugdíj- és egészségpénztárak, bankok vagyonkezelési előírásai  Mennyi megtakarítás jut ki a tőkepiacra 3. Befektetőként  Indirekt módon (magán befektetők ösztönzése)  Közvetlen módon

7/31/2014Free template from 12 Érvek az állami beavatkozás mellett  Gazdasági növekedés  Munkahely teremtő hatás  Képes a befektetőket a kockázatosabb ágaztok felé vonzani

7/31/2014Free template from 13 Közvetlen beavatkozás problémái  Kiszorító hatás  Puhább követelmények a cégekkel szemben  Visszaélési lehetőségek  Állami tisztviselők alkalmassága  Nem vizsgálják, hogy kell-e pénz vállalatoknak  Kormányzati gondolkodás nem egyezik meg a kockázati tőkésével  Csőd felfogása sem egyeztethető össze  Választási ciklusok miatt rövid távú siker orientáció  Nagy az érdekcsoportok nyomása  Sokba kerül az államnak a támogatás

7/31/2014Free template from 14 Közvetett állami beavatkozás Legjobb megoldás a magánbefektetők cégekhez vonzására Befektetési alapok, hibrid alapok Kérdés: Az állam védje vagy jutalmazz a befektetőket?

7/31/2014Free template from 15 Közvetett támogatás formái Felfelé irányuló ösztönzés  Megtérülés javítása  Állami haszon korlátozása Lefelé irányuló védelem  Garanciális, és kezességi programok  Probléma: megváltozik a kockázattűrő képesség, cél nem a haszonmaximalizálás lesz Hozzájárulás a működési költségekhez

7/31/2014Free template from 16 A közvetett befektetések kritikái Ellentét fejlesztési célok és hozamok biztosítása között Meg kell találni az egyensúlyt az üzleti és a gazdaságélénkítési eredmények között A politikai és konjunkturális ciklusoktól is függ a támogatás mértéke A sikeresség érdekében a magánszektor elvárásaival konzisztens feltételek Az államnak közvetlenül nem szabad részt venni a kiválasztásban Kritériumok pontos meghatározása, nyílt verseny a támogatás elnyeréséért

7/31/2014Free template from 17 Az állam részvétele a magyarországi kockázatitőke-piacon Az állam kétféleképpen befolyásolhatja a kockázatitőke- piac fejlődését: –Jogszabályi, szabályozási háttér megteremtésével –Költségvetési források vállalkozásokba történő közvetlen befektetésével

7/31/2014Free template from 18 Jogszabályi háttér Törvény, amely létrehozta a kockázatitőke-alap jogi formáját Szabályozták: –az alapításkori tőkekövetelményt –a teljes befektetésre szánt összeg alapításkori befizetését –Adómentességet is biztosít Hatástalan marad

7/31/2014Free template from 19 Intézményi finanszírozók –A szabályozás kizárja, hogy az intézményi befektetők a kockázatitőke- ágazatba fektessék vagyonukat Adókedvezmények –A tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokba történő közvetlen befektetésre vonatkozóan nincs SZJA kedvezmény

7/31/2014Free template from 20 Jogszabályi háttér Üvegzseb- törvény –a visszaélések elkerülése érdekében elrendelte, hogy költségvetési pénzből alapított társaság nem vásárolhat cégeket és nem szerezhet részesedést más cégekben

7/31/2014Free template from 21 Direkt állami beavatkozás MFB befektetései –Reorganizációra szoruló magyar iparvállalatok támogatása –11 regionális fejlesztési társaság létrehozása RFH Rt –2000-ben átvette az MFB helyét –2002: befektetési társaság és kockázatitőke- alap létrehozása

7/31/2014Free template from 22 Következtetések és javaslatok Az állami beavatkozás hatékony legyen, először meg kell határozni a tőkerés nagyságát és helyét. Fontos feladat, hogy a magánbefektetőknek vonzóvá tegyék az össztársadalmi szinten fontos vállalatokat. Átmeneti részvétel szükséges vagyis az államnak egy idő után vissza kell vonulnia. Egyidejűleg teljesülhet a gazdaságfejlesztési funkció és a kockázatitőke- ágazat fejlesztése is.

7/31/2014Free template from 23 Céljai eléréséhez az állam: –Központi alap létrehozása, amely támogatja a magántőke alapokat –Magánszektorbeli befektetők meghívása az általa felállított alapba –Csökkentheti a magánfinanszírozók költségeit, kockázatát Mindez a távlati fejlesztés mellett biztosítja a politikai hatásoktól való függetlenséget

7/31/2014Free template from 24 A magyar kockázatitőke piac sajátosságai Lényegében hiányoznak az üzleti angyalok A piac tőkeellátottságát lényegében kizárólag külföldi forrásból származó tőke biztosítja Perspektivikus vállalkozások korlátozott száma A jogszabályi háttér nem előnyös

7/31/2014Free template from 25 Ez alapján az alábbi szerepvállalás javasolható az államnak: –Együttműködés a magánszektorral (társfinanszírozás, hozam növelése, kockázat csökkentése, hatékony kommunikáció, érdekvédelem) –Inkubációs periódusban nyújtott támogatások kiszélesítése –Partnerek közötti közvetítő intézmények létrehozása, megerősítése

Köszönöm a figyelmet!