Országos Környezetvédelmi A szilárd biomassza felhasználásának környezetvédelmi és gazdaságossági összefüggései Dióssy László Igazgatósági elnök c. egyetemi docens Országos Környezetvédelmi Konferencia Balatonfüred, 2010. október 19-20.
A fenntartható fejlődés és hazánk lehetőségei meghatározó feltétele Fosszilis energiahordozók kiváltása megújulókkal Magyarország lehetőségei: Napenergia Geotermális energia Biomassza alapú energia Növelése Szilárd biomassza hőhasznosítása Folyékony energiahordozók előállítása Biogáz előállítása
A fenntarthatóság és eszközei A klíma védelme A levegő tisztaságának védelme A vizek védelme A talaj termőerejének fenntartása A biodiverzitás fenntartása Flóra Fauna A fenntarthatóság biztosításának eszközei Káros anyag kibocsátás csökkentése (növekedé- sének megállítása) Energiatakarékosság Megújuló energiák hasznosítása Talajszennyzés csökkentése Okszerű talajerő gazdálkodás Fajok védelme
A megújuló energiaforrások jelenlegi megoszlása Magyarországon
Magyar stratégiai célok a megújuló energiahasznosítás növelésére 2020-ra A megújuló energiaforrások terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számolva 2020-ra a megújuló energiafelhasználás a 2006. évi 55PJ-ról 2020-ra 186PJ-ra emelkedhet. Ezen belül:
Szilárd biomassza jelenlegi helyzete A biomasszáé a főszerep a megújulók között, de hasznosítása jelenleg nem fenntartható módon történik ! Nagy mennyiségű mezőgazdasági hulladék áll rendelkezésre, mégis a tüzifa égetés a meghatározó!!!!! Jelenleg 6 erőmű amelyben biomassza felhasználásával, ill. együttégetéssel állítanak elő villamos áramot. Fenntarthatósági problémái: döntően hőhasznosítás mellőzése nélkül igen alacsony hatásfokot, ill. tűzifa alapanyagot használnak. Már vannak példaértékű erőművek hazánkban is
Biomassza fűtés előnyei és hátrányai a gázhoz viszonyítva Közvetlen előnyök: Lényegesen olcsóbb Helyi foglalkoztatási lehetőséget teremt Jelentős beruházási támogatást élvez (40-70%) Közvetett előnyök Más szektorban (pl mg-i termelés) generál jövedelmet és foglalkoztatást. Csökkenti az energiafüggőséget Csökkenti az ÜHG kibocsátást Hátrányok A teljes beruházás közelítően hatszorosa a gázénak Rendszeres felügyeletet (utántöltést, hamu eltávolítást, stb.) igényel Biztosítani kell a tüzelőanyag folyamatos ellátását Nagyobb a tüzelőberendezés helyigénye
Általános elvek és ellenérvek Mezőgazdasági területet von el az élelmiszer termeléstől Ha mellékterméket használunk fel elsősorban, ez az állítás nem igaz Nincs elegendő tüzelhető biomassza: Ma és hosszú távon a jelenleg fel nem használt tüzelhető mező és erdőgazdasági melléktermék éves mennyisége minimálisan 6 millió tonna. (ezzel 3 milliárd m3 gázt lehet kiváltani) A biomasszával való fűtés jobban szennyezi a környezetet (méregzöldek) Az alkalmazható biomassza kazánok káros anyag kibocsátása minden előírásnak megfelel. A CO2 kibocsátás csökkenés ha ezt mind felhasználnánk 5 millió tonna/év Elvek A tüzelhető biomassza legcélszerűbb felhasználása az, ha hőenergiaként hasznosítjuk. Minden más hasznosítási forma lehetséges hatásfoka alacsonyabb ennél. A tüzelhető biomasszát helyben – decentralizáltan - kell felhasználni Alacsony az energiasűrűsége Helyi felhasználás = minimális logisztikai feladat Helyi munkaalkalom Elsősorban a melléktermékeket és tüzelhető hulladékokat kell hasznosítani
Alapvetések a biomassza hasznosításhoz Kedvező hazai adottságok a biomassza hasznosításhoz, A felhasználás során figyelembe kell venni a környezeti fenntarthatóságot Szilárd biomasszát csak korszerű technikákkal, energiahatékony módon, szabad hasznosítani, Fontosnak tarjuk a zöldhő támogatását a jövőben Biztosítani kell az összhangot az alapanyag termelése során. Decentralizált és kapcsolt energiatermelés megvalósítása Előtérbe kell helyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági melléktermékek, bio-hulladékok felhasználását Felhasználása ne bontsa meg a természeti egyensúlyt, ne veszélyeztesse az élelmiszerbiztonságot, és ÜHG –emisszió szempontjából előnyös legyen!!!
Lehetőségek a szilárd biomassza felhasználásra hazánkban Komplex biomassza kiserőmű (5-10MW) hálózat kialakítása Kormányzati szintű program meghirdetése a regionális, szilárd biomassza tüzelésű kiserőművi hálózat kialakításához A megfelelő termelési és ellátási hálózat kiépítése regionális központok létesítésével, A fűtőanyag termékpálya kialakítása, minden szereplő aktív és érdekelt bevonásával, lehetőleg regionális, akár kistérségi szinten, vidékfejlesztési potenciál Régiók, kistérségek, önkormányzatok és piaci szereplők összefogása, együttműködése Pellet és biobrikett fűtés szélesebb körű elterjesztése
KEOP-2009-4.2.0/B – Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés Egyfordulós eljárásrend Támogatható tevékenységek Napenergia hasznosítás (használati melegvíz igény, fűtési hőigény vagy gazdasági termelési folyamat hőigényének kielégítésére) Biomassza felhasználás Szilárd v folyékony biomassza közvetlen hasznosítása hőigény kielégítésére Szilárd vagy folyékony biomassza köztes feldolgozottságú energiahordozóvá alakítása saját hőigény kielégítésre, illetve értékesítésre (pellet, biobrikett, hulladék illetve szennyvíziszap átalakítása) Szilárd és/vagy folyékony alapanyagból biogáz, depóniagáz előállítás és hőigény kielégítésre történő hasznosítási rendszer kialakítása és bővítése (mezőgazdaságból, szennyvízből keletkező biogáz; hulladéklerakón keletkező depóniagáz hasznosítása; meglévő rendszer kapacitás bővítése) Geotermikus energia hasznosítása (új termálkút fúrás, illetőleg meglévő de hőhasznosításra jelenleg még nem használt termálkút bevonása) Hőszivattyús rendszerek telepítése Megújuló energiaforrások kombinálása Hűtési energiaigény kielégítése bármely megújuló energiaforrás felhasználásával Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásokra való részleges vagy teljes átállítása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Az előadás anyaga megtalálható a www.diossylaszlo.hu honlapon