Magyarország csatlakozása EU Bővítése 7. előadás Magyarország csatlakozása
Magyarország az ellentétes úton - 1944. augusztus 27. A Vörös Hadsereg alakulatai átlépik az akkori magyar határt (1991. jún.19. a szovjetek csapatainak kivonása befejeződik), 1945. április 4-én „felszabadítják” az országot - 1946-tól államosítások: szénbányák, nehézipari üzemek (47-bankok, nagyüzemek, 48 egyházi iskolák, 49-ben a 10 főnél többet foglalkoztató üzemek és a külföldi tulajdonú üzemek államosítása, 52 házingatlanok államosítása) - 1949.aug.18. népköztársasági alkotmány elfogadása (1949. évi XX.tv) - 1949. megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsa (KGST) - 1950: első ötéves terv - 1951- ersőzakos TSZ-esítés 1955. HUN csatlakozik a Varsói Szerződéshez
A kapcsolatok zord kezdete KGST- EK viszonyát kölcsönös el nem ismerés EGK kereskedelempolitikája-> tagállamai csak egységes kereskedelmi megállapodásokat köthettek, a KGST pedig politikai okból nem volt hajlandó a Közösséggel szervezeti szerződést kötni, ragaszkodott az egyes tagországok közötti megállapodásokhoz EGK és KK-Európa kapcsolatai még a legnagyobb kedvezmény elvét is mellőzték
Első kitörési kísérlet 1956. okt. 23. 1956. nov.1. a Varsói Szerződés felmondása, az ország semlegességének kinyilvánítása Cél a semlegesség; az alakuló EGK még nem lehetett alternatíva A nemzetközi politikai status quo megőrzése és a szuezi válság miatt a szabadságharcot a SZU szabadon leveri
Magyarország gazdasági reformja Nem érdemes az éles szakítás, inkább apróbb gazdasági lépések Az új gazdasági mechanizmus a, és 1968. január 1-jén vezettek be: - csökkent a központi tervezés szerepe és nőtt a vállalati önállóság a termelés és a beruházások terén; - liberalizálódtak az árak, vagyis a hatóságilag rögzített árak mellett egyes termékek árai a piaci keresletnek megfelelően alakulhattak; - a központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb, bizonyos korlátok között a vállalatok által meghatározott szabályozás váltotta fel. - gulyáskommunizmus, legvidámabb barakk
Tapogatózások Nyugat felé gazdasági reformoknak köszönhetően: Technikai megállapodások az EGK és a magyar hatóságok között, lényegük, egy adott termékre irányuló árgarancia megállapodások, amelyben Magyarország kötelezte magát, hogy a megállapodásban rögzített ár alatt nem exportál, az EGK pedig kötelezte magát, hogy nem vet ki többlet-terhet ún. pótlefölözés formájában. Példák: - sertéshús (1968.) EGK-TERIMPEX - bor-árgarancia (1970.) EGK-MONIMPEX - sajt-árgarancia (1971.) EGK-TERIMPEX Jelentősége: - javuló piacra jutási lehetőségek - a hivatalos kapcsolatok kezdete
Találkozás multilaterális fórumokon 1973. Magyarország csatlakozik a GATT-hoz (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Megállapodás) - legnagyobb kedvezményes elbánás elve, de Magyarország esetében lehetőséget adott a mennyiségi korlátozások és a védőzáradék (dömping ellenes) alkalmazására. Az EGK élt a lehetőséggel! Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (1975): Magyarország és az EK is aláírta. Záradékba foglalták, hogy a résztvevő országok fokozatosan felszámolják a kereskedelem fejlesztésének mindenféle akadályát. - 1973–74.: KGST-EK párbeszéd-tárgyalások (eredménytelen).
Ágazati megállapodások A Bizottság és a Külkereskedelmi Minisztérium kötötte, pl.: - Acélipari Megállapodás (1978) - Textil megállapodások (1978-82) Juh és kecskehús megállapodás (1981). Jelentősége: - több évre meghatározták az EK piacra az exportkontingenseket - de facto elismerés.
A kapcsolatok normalizálódása HUN csatlakozik 1982-ben az IMF-hez és a Világbankhoz 1984. Magyarország készségét fejezte ki egy KGST-től független kapcsolat létrehozására az EGK-val a diszkrimináció eltörlése esetén (az EGK nem akart még konfrontálódni az EGK-val 1988. június 25. EGK-KGST Közös Nyilatkozat a kölcsönös elismerésről 1988. június 30. Magyarország és EK Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Megállapodása - legnagyobb kedvezményes elbánás a GATT alapján: az EGK eltörli az ún. “állami kereskedelmű országokkal” szemben alkalmazott diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat 1995 végéig védőzáradék: piaczavarás esetén visszaállítható a korábbi állapot
Rendszerváltás és a kapcsolatok erősödése 1989. júliusában a Hetek Párizsi értekezletén elhatározzák Lengyelország és Magyarország pénzügyi, gazdasági, technikai támogatásának megkezdését. (nehogy „visszazuhanjanak) 1989. augusztus: az EGK elindítja a PHARE Programot (Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy) : diszkrimináció eltörlése; segélyprogram, preferenciális piacra jutás 1989. január 1. A diplomáciai kapcsolatok felvétele, a magyar nagykövet: Dr. Juhász Endre 1990. nov. 6. Magyarország belépett az Európa Tanácsba.
Előzmények Nyolcvanas évek enyhülése Rendszerváltás után csatlakozás az ET-hez (1990), OECD-hez (1996)-> nem kimondott előfeltétel, de a koppenhágai kritériumokból lehet rá következtetni EK-Magyarország kereskedelme nő (58’-14%, 80’-as évek- 20%, 92’- 50 %, csatlakozástól- 80%) Támogatása a rendszerváltozásoknak: a folyamat ne rekedjen meg és forduljon vissza (féltek az oroszok újbóli megerősödésétől)->PHARE
Társulás-Európai Megállapodás társulás: küldő országgal szemben legszorosabb partneri viszony: szabadkereskedelmi intézkedések, politikai megállapodások, Uniós segélyek, gazdasági és szakmai együttműködés stb . Amivel most több: leendő tagság perspektívája, jogharmonizáció, aszimmetrikus ipari szabadkereskedelem 1990. április 28. dublini csúcsértekezlet- társulást ajánlják fel az ex-KGST országoknak
Magyarország 1990-nóben a többpárti parlamenti választások és koalíciós kormányzás megteremtésével érik meg 1990.dec.20-án megkezdődnek a tárgyalások Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal 1991. december 16-án kötik meg a szerződést(96’-ig más kk-európai államokkal is megköti), 1994.feb.1-től lép hatályba (csatlakozásig hatályban) A magyar-EK társulási szerződést az 1994. évi I. tv ratifikálta
A magyar-EK EuM tartalma: a társulás alapja: az emberi jogok, pluralista demokrácia, piacgazdaság Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, és ez a társulás, a Felek véleménye szerint, segíti e cél elérését EUM célja: - fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között - előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést - a magyar gazdaság fejlesztése, a piacgazdaságra való átállás befejezésének segítése - a politikai párbeszédre és a társulás véghezvitelére megfelelő intézmények
Szabadkereskedelmi övezet 2000-ig, asszimetria elve Munkaerő, tőke és szolgáltatások mozgásának előkészítése Verseny védelme Jogharmonizáció: - egyoldalú kötelezettség - teljes magyar jogrendszerre - hatályos és későbbi joganyagra - nincs még közvetlen alkalmazhatóság
EK mindezekre technikai és szakmai segítséget nyújt Gazdasági segítség Társulási intézmények Összességében: Fontos előfeltétele a csatlakozásnak Önmagában nem elegendő- a kapitalizmusra átállás gazdasági problémákat szül; kell egy külső segítség Az EK ekkor még nem számol a csatlakozással- lassítja a folyamatot (intézményrendszeri és mélyítési reformokkal van elfoglalva, plusz EFTA-tagállamok csatlakozása) Magyarország élen jár, de nem kap előnyt; az EK történelmi bővítésre készül
Csatlakozás feltételeinek kialakulása 1993- koppenhágai EiT-> megerősíti a keleti bővülés lehetőségét Kritériumok: 1. stabil intézményrendszerrel való rendelkezés, amely biztosítja a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogok védelmét (politikai kritérium) 2. működőképes piacgazdasággal való rendelkezés, az egységes belső piacon belüli versenyben való részvétel képessége (gazdasági kritérium), 3. a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére való alkalmasság (intézményi és politikai értelemben, valamint a gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás képessége), jogharmonizáció, 4. + az Unió maga is képes legyen a befogadásra.
1994. ápr.1-jén egy hónappal a társulás hatályba lépése után beadjuk a csatlakozási kérelmet elsőként (utánunk a lengyelek) 1994. december 9–10.: Esseni csúcsértekezlet: a tíz tagjelölt állam kiválasztása: EuM-mal rendelkezők, balti államok és Szlovénia; POL és HUN kérelmezte a csatlakozást a többiek 95-96 1996. Az 1. ország-felmérés (az Európai Bizottság által összeállított kérdőív alapján) 1997. Az 1. országvélemény (Avis) elkészítése a Bizottság által
- 1997. Az AGENDA 2000 kidolgozása (az EU 2000–2006 közötti költségvetésének tervezése, tekintettel a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai országokra). - 1997. dec. 12–13.: az Európai Tanács luxemburgi csúcsértekezletén döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről és a csatlakozási stratégiáról
Csatlakozási folyamat és csatlakozási tárgyalások - 1998. március 31-én megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások 5+1 országgal ( a többi öttel kollektív jog összehasonlító konzultációk) Az uniós joganyag áttekintésének megkezdése (acquis screening)Az uniós politikákat külön-külön tárgyalták, össz. 31 fejezet alapján A Bizottság közben országvéleményeket ad ki 1999. helsinki csúcs: a többi országgal is kitűzik a tárgyalások megkezdését: konvojelv- az élenjáró országokat lelassította
1999. március 24-25. berlini csúcsértekezlet: az előcsatlakozási eszközök jóváhagyása (PHARE, mezőgazdasági eszközök (SAPARD), strukturális eszközök (ISPA)). Rögzítették, hogy 2002–2006 között az EU évente növekvő összeget különít el az új tagállamok felvételére. - Az AGENDA 2000 elfogadása. 2000. december 7–9. nizzai csúcs (a tizenkettő tagjelölt számára tanácsi és parlamenti helyek meghatározása) Bizottság road map-et dolgoz ki
2001. június 15-16. göteborgi csúcs: a nizzai időkeret megerősítése és konkretizálása. Cél: a legfelkészültebb tagjelöltek a 2004-es európai parlamenti választásokon már tagként vegyenek részt. - 2001. december 14-15. laekeni csúcs: a nagycsoportos bővítés (ún. big bang) melletti állásfoglalás a nizzai időkeret megtartása mellett. Tíz tagjelöltnél látják lehetségesnek a tárgyalások 2002-es lezárását, Bulgáriával és Romániával egyéni menetrend
Vitás részek Mr.o.-val: Személyek szabad áramlása Munkaerő szabad áramlása Tőke szabad áramlása (termőföld tulajdona) Külföldi befektetőknek korábban nyújtott adókedvezmények
Csatlakozási tárgyalások zárása 2002. okt. 9-én EB jelentése, nov 19. EP megerősítése, dec. 9. csatlakozási tárgyalások lezárása 10 tagállammal 2002. dec. 12-13. hivatalos meghívó az EU-ba a koppenhágai EiT-en
Csatlakozási szerződés aláírása, ratifikálása Kormány döntése alapján népszavazás 2003. ápr. 12-én (83,76% támogatta) 2003. április 16. Athénban a „Tízek” és a „Tizenötök” aláírják a csatlakozási szerződést, utána megfigyelői státusz a Tanácsban és a Parlamentben 2004. május 1.
Integráció problémái Elsietett, túl hamar beemelt elmaradottabb területeket; Az EU küldetését erőltetve próbálta teljesíteni Nem foglalkozott a politikai, történelmi gyökerű problémákkal- kisebbségi problémák Szuverén modernizáció hiánya miatt megjelenik a nyugati integráció megtagadása