Kamaszok kapcsolatai: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002–2010 közötti adatai alapján   Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szervezők: Költő András és Zsiros Emese Diszkutáns: Kökönyei Gyöngyi

Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében Arnold Petra, Zsiros Emese, Költő András, Simon Dávid, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos Tudományos Nagygyűlés, Budapest, 2013.06.05-07.

Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC - Health Behaviour in School-aged Children)

HBSC kitekintő WHO Keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Résztvevő országok 2009/2010 WHO Keresztmetszeti vizsgálat 4 évente Hazánk közel 30 éve 43 ország Kutatás vezető: Németh Ágnes

A serdülőkorú fiatalok közérzetének, önminősített egészségének, életmódjának és azok hátterében álló bio-pszicho-szociális tényezők vizsgálata. A fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása, trendelemzés Eredmények országok közötti összehasonlítása Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok) Célok

Módszer Célcsoport: 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók Mintavétel:   Mintavétel: Mintavétel módja: reprezentatív, többlépcsős, rétegzett (régió, településtípus, iskolatípus) Mintavételi egység: osztály Mintavételi keret: közoktatási statisztika Adatfelvétel módszere: Önkitöltős, önkéntes, anonim kérdőív, osztályos lekérdezés, passzív beleegyezés, etikai bizottság jóváhagyásával

Fő témakörök Demográfiai (kor, nem, család összetétele, szülők foglalkozása, iskolázottsága, anyagi háttér) Egészségmagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat, fizikai aktivitás, szabadidős tevékenység, szexuális magatartás, étkezési minták és szájhigiénia) Egészség-percepció (egészséggel és élettel való elégedettség, testi és lelki panaszok) Egyéni és társas erőforrások (önértékelés, testkép, biológiai érés, családi kapcsolatok és támogatás, kor-társkapcsolatok és támogatás, iskola és tanárok percepciója)

www.hbsc.org www.ogyei.hu

Fokozott társas aktivitás, mint a droghasználat/lerészegedés rizikófaktora a serdülőkorú fiatalok körében

Elemezés relevanciája, célja

Relevancia: A kortárskapcsolatok jelentős hatással bírnak a serdülők szerfogyasztására  ESPAD 2007: saját szerfogyasztás és barátok szerfogyasztása, lerészegedés között szignifikáns kapcsolat (Elekes, 2009) Cél: A társas aktivitás és a drogfogyasztás/lerészegedés közötti kapcsolat vizsgálata Hipotézis: Nagyobb társas aktivitás  nagyobb valószínűség a szerhasználatra, lerészegedésre

Módszer

A minta megoszlása nem és évfolyam szerint (HBSC 2009/2010) % N Nem fiú 51,3 2334 lány 48,7 2218 összesen 100,0 4552 Évfolyam 9. 49,1 2237 11. 50,9 2315

Elemzésbe vont változók: célváltozók Lerészegedés életprevalencia (67,3%) Drogfogyasztás (tiltott és/vagy visszaélésszerű legális szer) életprevalencia értéke (30,7%) Ecstasy, MDMA Amfetaminok (speed) Alkohol és gyógyszer együttes használata Visszaélésszerű gyógyszerhasználat Inhalánsok (ragasztó, oldószer) Mágikus gomba, növényi drogok Kannabisz Egyéb drog  

Elemzésbe vont változók: háttérváltozók Közeli fiú/lány barátok száma (Válaszlehetőség: egy sincs/egy/kettő/három vagy több) (Reciprocitás ellenőrzésére nincs lehetőség). Barátokkal töltött iskola utáni délutánok száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-5 napja) Otthontól távolt töltött esték száma hetente (Válaszlehetőség: a hét 0-7 napja) Barátokkal telefonon, interneten való kapcsolattartás gyakorisága (Válaszlehetőség: ritkán vagy soha/a hét 1-2 napján/3-4 napján/5-6 napján/minden napján) Tanulók szociális önértékelése (Harter, 1988) (Öt tétel a társas elfogadottságról és baráti kapcsolatok kialakításáról. Skálapontérték 5-20. Cronbach-alfa=0,704) Probléma megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal (Válaszlehetőség: nagyon nehezen/nehezen/ könnyen/ nagyon könnyen)

Elemzésbe vont változók: kontrollváltozók Drogfogyasztás és lerészegedés életprevalencia értéke kontrollváltozók szerint a 9. és 11. évfolyamosok körében (N=4552) Drog Lerészegedés Szign. % N Nem Fiú 34,1 780 73,2 1680 ,000 Lány 27,2 599 63,0 1383 Iskola típusa Gimnázium/ szakközépiskola 27,9 941 65,7 2210 Szakiskola/ szakmunkásképző 39,4 438 76,0 853 Évfolyam 9. 26,1 573 60,0 1313 11. 35,1 806 76,2 1750 Település Főváros 37,7 228 nsz Megyeszékhely/ város 30,3 655 Falu/tanya 28,9 495

Eredmények (Bináris logisztikus regresszió)

Drogfogyasztás és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái kontrollváltozók bevonásával (N=4552)  Társas aktivitás változói Esélyh. CI (95%) Wald Sig. Közeli fiú barátok száma 1,174* 1,049-1,315 7,773 ,005 Közeli lány barátok száma ,915 0,824-1,016 2,772 ,096 Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma 1,156* 1,096-1,219 28,889 ,000 Esténként barátokkal együtt töltött napok száma 1,245* 1,189-1,303 89,098 Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága 1,099* 1,039-1,164 10,625 ,001 Tanulók szociális önértékelése 1,024 0,995-1,055 2,593 ,107 Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal 1,163* 1,027-1,317 5,68 ,017

Lerészegedés és társas aktivitás egyes változóinak esélyhányadosa és statisztikái a kontrollváltozók bevonásával (N=4552)   Esélyh. CI (95%) Wald Sig. Közeli fiú barátok száma 1,273* 1,151-1,409 21,923 ,000* Közeli lány barátok száma ,926 ,833-1,029 2,019 ,152 Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma 1,185* 1,125-1,248 41,469 Esténként barátokkal együtt töltött napok száma 1,443* 1,358-1,534 139,409 Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága 1,179* 1,113-1,248 31,503 Tanulók szociális önértékelése 1,057* 1,026-1,089 13,610 Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal 1,322* 1,166-1,499 18,895

< Társas aktivitás változói Esélyhányados Drog Lerészegedés 1,174* Közeli fiú barátok száma 1,174* < 1,273* Közeli lány barátok száma 0,915 ,926 Tanítás után a barátokkal együtt töltött napok száma 1,156* 1,185* Esténként barátokkal együtt töltött napok száma 1,245* 1,443* Telefonon, interneten barátokkal való kapcsolattartás gyakorisága 1,099* 1,179* Tanulók szociális önértékelése 1,024 1,057* Probléma-megbeszélés könnyedsége a legjobb baráttal 1,163* 1,322*

Összegzés, következtetések

Legerősebb kockázati tényező: közeli fiú barátok száma; otthonról barátokkal távolt töltött esték száma; probléma megbeszélés könnyedsége csak lerészegedés esetén! (Társas támogatottság!) Droghasználat<lerészegedés: A fokozott társas aktivitás nagyobb kockázati tényező a lerészegedés mint a droghasználat tekintetében Hipotézisünk beigazolódott: a társas aktivitás mértékével nő a droghasználat/lerészegedés kockázata. ↓ Alátámasztja ESPAD 2007 (Elekes 2009): Lerészegedés+tiltott szer prevalencia értéke: Társas szabadidős tevékenység > Individuális tevékenység Társas szabadidős tevékenységet preferáló diákok körében: Lerészegedés prevalencia értéke > Tiltott szer prevalencia értéke Hasonló kutatások a barátok szerfogyasztását, és az olyan együtt töltött alkalmak számát nézik, amelyek szülői (vagy felnőtt) felügyelet nélkül zajlanak.

Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező? Beavatkozási pontok „Mesterséges”: Iskolán kívüli prevenció, szabadidős alternatívák „Természetes”: Hazai és nemzetközi kutatások szerint csökken a társas tevékenységet preferálók aránya fiatalok körében, és nőtt az individuális, otthon ülős tevékenységet folyatatók aránya  kihathat a szerfogyasztási szokásokra Fokozott társas elszigeteltség kockázati tényező?

Köszönöm a figyelmet! arnold.petra@ogyei.hu