VI. KÖTŐELEMEK

A kötőelemek csoportosítása Oldhatatlan kötésmódok Szegecselés Hegesztés Forrasztás Ragasztás Oldható kötések Szegek Csapszegek Csavarok

CSAPSZEGEK (J.3.1.10.1, S.3.10. pld., R/M 9.2.)

A csapszegek általános jellemzése Fő részeik Céljuk Lazán elforduló alkatrészek összekötése Csuklós kapcsolatok kialakítása Dugattyú—forgattyús tengely kapcsolatok kialakítása Illesztésük: H8/h11 vagy H11/h11 Anyaguk: E295, E335, C35 Szabványos méreteik S.3.9.-S.3.12.

A csapszegek főbb változatai S.3.9.-S.3.12. (56-59.o.), R/M TB-9-2 MSZ 2227-5.8 Fejes csapszeg 16×50×45 MSZ 2229-5.8 Menetes csapszeg 16×100×80 MSZ 2231-5.8

A csapszegek megengedett feszültségei J.3.5. tábl. (55.o.)

A csapszegek méretezése

1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Szerkezeti ábra

1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre A csapszeg terhelése

A csapszeg igénybevételei 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre A csapszeg igénybevételei

1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Erőábra szerkesztése

Nyíróerőábra szerkesztése 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Nyíróerőábra szerkesztése

Nyomatéki ábra szerkesztése 1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Nyomatéki ábra szerkesztése

1. Átmérőmeghatározás hajlító igénybevételre Maximális hajlítónyomaték: Maximális hajlítófeszültség: Maximális hajlítófeszültség: d: dinamikus tényező (J.2.3.) meg: megengedett feszültség (J.3.5.)

2. Szabványos átmérő kiválasztása d-hez legközelebbi dn kiválasztása S.3.9.-S.3.12. táblázatból

3. Ellenőrzés nyírásra

3. Ellenőrzés nyírásra

3. Ellenőrzés nyírásra A csapszeg tényleges nyírófeszültsége tmeg a csapszeg megengedett nyírófeszültsége (J. 3.5. tábl.) A csapszeg megfelel, ha

4. Ellenőrzés palástnyomásra

4. Ellenőrzés palástnyomásra A csapszeg tényleges palástnyomása pmeg a csapszeg megengedett felületi terhelése (J. 3.5. tábl.) A csapszeg megfelel, ha

SZEGEK (J.3.1.10.2., R/M 9.3.)

A szegek főbb változatai Hengeres szegek Kúpos szegek Hasított szegek

A szegek általános jellemzése Céljuk Alkatrészek pontos helyzetének biztosítása (illesztőszegek) Alkatrészek egymáshoz rögzítése (kötőszegek) Alkatrészek együttartására (biztosítószegek) Túlterhelésvédelem (törőszegek) Illesztésük: Illesztőszegek: H9/m6 Rögzítőszegek: H9/h8 Szabványos méreteik S.3.13. (60.o.), R/M TB 9-3 (94.o.), GI.S. 6.43-44. (263. o.)

A hasított szegek működése Beverés előtt Beverés után

Szegek méretezése 1. Méretezés palástnyomásra (J. 3.5. tábl.) 2. Ellenőrzés nyírásra (J. 3.5. tábl.)

SZEGECSKÖTÉSEK (J.3.2.1., R/M 7.)

A szegecskötések általános jellemzése Céljuk Lemezek oldhatalan összekötése Lemezek tömítő kötése Alkalmazási területük Ma már alárendelt (a hegesztés kiszorította)

A szegecskötések kialakítása

A szegecsek főbb változatai [S.3.1. (46-47.o.), R/M Bild.7.2.] Sűllyesztett fejű szegecs Lencse fejű szegecs Félgömb fejű szegecs Csőszegecs

Példák szegecskötések alkalmazására Hídszerkezet csomólemeze Lemezek lapolása

Szegecsek méretezése Felületi nyomásra pmeg=150-200 N/mm2 Nyírásra tmeg=60-90 N/mm2

HEGESZTETT KÖTÉSEK (J.3.2.2, S.3.11. pld., R/M 6.)

A hegesztések főbb változatai Ömlesztő hegesztés ívhegesztés, gázhegesztés, termithegesztés, plazmahegesztés, stb. Ellenálláshegesztés ponthegesztés, vonalhegesztés, stb. Sajtoló hegesztés kovácshegesztés, dörzshegesztés, ultrahanghegesztés, stb.

A hegesztések jellemzése A hegesztések alkalmazási területei Acélszerkezetek (szegecselés helyett) Kazánépítés (szegecselés helyett) Általános gépészet Öntött, kovácsolt darabok helyett Súlycsökkentés igénye esetén Rövid gyártási idő igénye esetén A hegesztések hátrányai Anyagminőség-változás veszélye (pl. beedződés) Maradó belső feszültségek veszélye Vetemedésveszély Érzékenység a hegesztési (szubjektív) hibákra

A varratok főbb változatai és rajzi jelölésük

A hegesztések méretezésének alapgondolatai [J. 3. 13. (66. o. ), S. 3 A hegesztések méretezésének alapgondolatai [J. 3.13. (66. o.), S. 3.2. (48-50. o.]

Konstrukciós irányelvek I.

Konstrukciós irányelvek II.

FORRASZTOTT KÖTÉSEK (J.3.2.3., R/M 5.)

A forrasztások általános jellemzése A forrasztás lényege fémek összekötése alacsonyabb olvadáspontú olvasztott (ömlesztett) fémmel A forrasztás főbb csoportjai Kemény forrasztás (T>450°) Réz (T=900-1100°) Sárgaréz (T= 800°) Ezüst (T=620-860°) Lágy forrasztás (T<450°) Ón, ólom (T=230-300°)

A forrasztások rajzi jelölése Körbe forrasztás

A forrasztások előnyei és hátrányai Nem eredményez anyagminőség-változást (TForr kicsi) Nem eredményez termikus belső feszültségeket Nem eredményez vetemedést Hátrányai Viszonylag kis szilárdság Gondos előkészítésigény A forrasztóanyag költséges

Konstrukciós irányelvek Tompa ütköztetésű forrasztás (kerülni kell) Átlapolt kötésű forrasztás (erre kell törekedni)

A forrasztások méretezése I. Méretezés nyírásra (Átlapolt kötés esetén) Tényleges nyírófeszültség: Sík felület esetén Cső forraszásakor Tönkremeneteli feltétel tBf a forrasztóanyag nyírószilárdsága J. 3.14. (73. o.), R/M TB 5-2 (55.o.)

A forrasztások méretezése II. Méretezés húzásra (tompa kötés esetén) Tényleges húzófeszültség: Tönkremeneteli feltétel sBf a forrasztóanyag szakítószilárdsága J. 3.14. (73. o.), R/M TB 5-2 (55.o.)

RAGASZTOTT KÖTÉSEK (J.3.2.4., S.3.12.pld., R/M 4.)

A ragasztások általános jellemzése A ragasztás lényege fémek összekötése műanyaggal vegyi kapcsolat révén

A ragasztások rajzi jelölése

A ragasztások előnyei és hátrányai Egyenletes terhelésátadás Termikus károsodások elmaradnak Sokféle anyag párosítható a kötésben Zajcsökkentő hatású Hátrányai Viszonylag kis szilárdság Hőhatásra érzékenyek Kivitelük speciális körülményeket igényel (nyomás, hőmérséklet, vegytisztaság)

Néhány ragasztó jellemzése (R/M TB-4-2 (53. o.)

Konstrukciós irányelvek Lapolás Ferde lapolás Csőragasztás

A ragasztások méretezése Méretezés nyírásra Tényleges nyírófeszültség: Sík felület esetén Cső ragastztásakor Tönkremeneteli feltétel tBr a ragasztóanyag nyírószilárdsága R/M TB 4-2 (53.o.)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET