Összehasonlító gazdaságtan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
Advertisements

Parkolóhelyek hiánya – hiánygazdaság a piacgazdaságban?
ICEG Európai Központ 1118 Budapest, Dayka G. u 6/B. Telefon: (1) Fax: (1) honlap:
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A befektetési bank helye a bankrendszerben
Központi bankok kialakulása, hazai fejlődés és hatályos szabályozás
Változások a hazai kereskedelem szerkezetében 1945-től napjainkig
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
Válságból válságba Fonák fordulat és felemás reform Matolcsy György Fordulat és reform 20 év után Budapest, november 29.
Majoros András GAZDASÁGPOLITIKA 2009/2010. II. Majoros András
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
Összehasonlító gazdaságtan
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
Készítette: Nagy Roland.  Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU)  Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) Magába foglalja: - ktsgvetési és a gazdaságpolitikai.
Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931-napjainkig)
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Az új kormány gazdaságpolitikai mozgástere: egyensúlyi korrekciós alternatívák Urbán László XI. Vezérigazgató Találkozó Göd, április 4-5.
Gazdaság a politikum fogságában. Államgazdaság Reálszféra „Strukturális válság” „Kiegyensúlyozott növekedés”
Földünk a második világháború után
Latin-Amerika. Alapadatok 21 millió km² 560 millió lakos 20 ország.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan X.
2. előadás Az állam allokációs céljai és a közjavak elmélete
Pénzügytan II. 2010/2011. II. félév
Jegybankfüggetlenség Magyarországon Hamecz István Németország, mint modell? konferencia Budapest, október 21.
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
A fiskális és monetáris politika követelményei a fenntartható növekedésben Járai Zsigmond közgazdász véleménye.
Szeged, Magán „vétkek” – köz terhek HUF kamat > devizakamat Euro kamat Kamat tőkeáramlás – fizetési mérleg Növekedés ( adósságszolgálat ) Foglalkoztatás.
Gazdaságpolitika 2014 tavasz
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Összehasonlító gazdaságtan
Gazdaságprognózis Dr. Vértes András elnök
A magyar gazdaság várható helyzete
GKI Zrt., A válság: veszély és esély Balatonfüred, október 8. EGVE Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt.
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
A rendszerváltozás és a tranzíciós gazdaság
Papusi matroska. Csővezeték Bp vs Moszka Moszka – II – tér.
MTA-MEH projekt Vértes András
1 A LIBERALIZÁLT ENERGIAPIAC HATÁSA A GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Hatvani György helyettes államtitkár.
Lőrinczné dr. Bencze Edit
Thomas Piketty Paris School of Economics
A magyar gazdaság a rendszerváltozás után. Gazdaság és társadalom a tervgazdasági rendszer vége felé A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd.,
Magyarország külkapcsolati rendszere Szabó Zsolt március 20.
Versenyképesség MTA-MEH projekt Vértes András.
A bankok kialakulásának folyamata
„I. Alternatív finanszírozási stratégiák” Sopron, október 3.
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
Oroszország.
Gazdaságpolitikai fogalma, szerepe. Gazdaságpolitikai irányzatok Jóléti állam (skandináv orsz.) Neoliberalizmus (angolszász orsz.) Szociális piacgazdaság.
Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati.
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE
21. (14.) tétel Gazdaságpolitikai fogalma, szerepe
Pénzügy szigorlat Közösségi gazdaságtan
Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati.
Gazdasági rendszerek.
Gazdaságpolitika 4. ea..
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Összehasonlító gazdaságtan A szovjet modell

Az államszocialista tervgazdaság A marxista-leninista párt osztatlan hatalma A hivatalos ideológia uralkodó befolyása Az állami és a kvázi-állami tulajdon uralkodó pozíciója A bürokratikus koordináció túlsúlya

Az államszocialista tervgazdaság Tervalku, mennyiségi hajsza, paternalizmus, puha költségvetési korlát, gyenge árérzékenység Erőltetett növekedés, krónikus hiánygazdaság, munkaerőhiány és kapun belüli munkanélküliség, a külkereskedelmi rendszer specifikus helyzete és szerepe

Az államszocialista gazdaság reformja 1968 Magyarország, új gazdasági mechanizmus Naturális tervmutatók helyett pénzügyi szabályozók Szabályozó lebontás Állami nagyvállalatok – kistulajdon, kisvállalkozás Az agrárszektor ellentmondásos helyzete A piaci önszabályozás lehetőségei a piaci szocializmusban Jövedelemelosztás a szocialista gazdaságban

Az átmenet gazdasága A válság okai A rendszerváltozás alapvető elemei: az egypártrendszer megszűnte, a magántulajdon túlsúlyra jutása, világgazdasági nyitás, a tőkepiac, a pénzügyi közvetítő rendszer kifejlesztése

A rendszerváltozás 1. szakasza (1989-1995) Stabilizálás Az árfolyamot fix pontként kell használni. A pénzmennyiséget korlátozni kell. Az államháztartást egyensúlyba kell hozni. Liberalizálás: árak, bérek, kamat, devizaforgalom, piacra lépés, tulajdonformák, allokációs döntések, privatizálás

A rendszerváltozás 2. szakasza Transzformációs visszaesés Dereguláció után piacépítés Energiaszektor Infrastruktúra Nyugdíjreform Egészségügyi reform

A piacgazdasági átmenet Oroszországban A Szovjetunió felbomlása, Oroszország 1991-től független, a FÁK alapító tagja 1991-től sokkterápia, árak felszabadítása, kétszintű bankrendszer 1992 privatizáció kezdete, részleges konvertibilitás Ellentmondásos reformfolyamat

A piacgazdasági átmenet Oroszországban „Nómenklatúrás” privatizáció, állami eladósodás, a gazdaság kriminalizálódása, tőkekiáramlás Csődtörvény, barterkereskedelem 1998 pénzügy válság, a bankrendszer összeomlása Erőteljes gazdasági visszaesés, a társadalmi egyenlőtlenség drasztikus növekedése Gini-index 1991 – 26,5 1998- 48,7

A piacgazdasági átmenet Oroszországban 1999-től Jelcin után Putyin kerül hatalomra A reformok erősödni látszottak A növekedés forrása egyre inkább a kőolaj export az olaj árának emelkedése miatt (pl. 2003-ban a 7,2 %-os növekedésből kb. 3 %), ami csökkenti a reformkényszert 2010 után óriási visszaesés a munkaképes korú népességben